Okos silók, gázenergiamentes szárítás – így gondolkodik a HETECH

Aki ma gabonát termel, annak a silója és szárítója már régen nem egyszerű „vas”. A terményben álló pénz, a kiszámíthatatlan időjárás, az energiaárak ingadozása és a munkaerőhiány együtt kényszerítik ki, hogy a tárolás és szárítás mögött tudatos mérnöki gondolkodás álljon. Erről szólt a HETECH kecskeméti szakmai napja is: okos silómonitorozás, gázkiváltó hőtechnika, konkrét referenciákkal és termelői tapasztalatokkal.

Okos silók, megalapozott döntések

Az előadók egyik főszereplője a spanyol Gescaser cég szakembere, Amadeu Casane Sala volt, aki az „intelligens gabonatárolás” gyakorlatát mutatta be. Egy nagyon gazdabarát mondattal foglalta össze a lényeget: a silóban valójában nem csak termény van, hanem sok pénz gabonaformában. Ebből következik, hogy a silóban zajló folyamatokat folyamatosan kell figyelni – különben a problémát csak akkor vesszük észre, amikor a veszteség már bekövetkezett.

Mit tud egy modern silófigyelő rendszer?

A Gescaser több mint 4 évtized alatt, közel 50 országba exportálva több száz megvalósított projekt tapasztalatával fejlesztette ki saját silómonitoring-rendszerét. A szondákat és elektronikát házon belül gyártják, a rendszer pedig moduláris: beilleszthető meglévő silótelepekbe. A rendszer alapját a silóban függőlegesen elhelyezett hőmérsékletszondák, a hozzájuk kapcsolódó elektronikai egységek és egy központi interfész adják, amely a számítógépes szoftver felé továbbítja az adatokat. Erre épülnek rá a kombinált hőmérséklet–páratartalom-szondák, CO₂-szenzor a biológiai aktivitás jelzésére, időjárás-állomás, tetőszonda a páralecsapódás megelőzésére, valamint szintmérő radarrendszer. A rendszer lelke a szoftvere, amely nemcsak gyűjti, hanem értelmezi is az adatokat. Grafikonokon mutatja, hogyan hat egy-egy szellőztetési ciklus a termény hőmérsékletére, ábrázolja a siló keresztmetszeti hőeloszlását, jelzi az elmozdult vagy hibás szondákat. –Mérhetővé válik, amit többnyire csak tapasztalatra és megérzésre alapozva csináltunk. Nem mindegy ugyanis, hogy a szellőztetés valóban „szárít”, vagy épp visszanedvesíti a rétegeket. Aki mér, az tud időben beavatkozni, aki nem, az csak a kárt láthatja meg – hangsúlyozta előadásában Amadeu Casane Sala.

Miért különösen fontos ez annak, aki szárítót üzemeltet?

A gyakorlatban a szárító és a siló ugyanannak a folyamatnak két fele. Sok gazdaságban még elkülönítve gondolkodnak róluk, pedig a szárítás hatása a silóban folytatódik. Ha a nedvességtartalom és a hőmérséklet nincs rendben, a problémák – penészedés, minőségvesztés – akár hetekkel később, már a tárolás alatt jelentkeznek.

A spanyol példák jól mutatták, hogy:

• minél hosszabb a tárolási idő, annál nagyobb a szerepe a folyamatos ellenőrzésnek;
• a külső levegő állapotához igazított, automatizált szellőztetési stratégia valódi veszteségcsökkentő eszköz;
• nagyüzemi szinten (pl. magyar, szerb, román telepeken) a monitoring és automatika már nem „extrának”, hanem alapfunkciónak számít.

Egy modern silómonitoring-rendszer tehát a szárítási technológiát kiegészítő és megvédő eszköz: gondoskodik arról, hogy amit a szárítóval elértünk, azt a silóban ne veszítsük el.

Gáz helyett alternatív hő – HETECH megoldások

A nap másik fő témája a szárítás energetikai oldala volt. Kardos László külső szakértő a HETECH alternatív hőenergiaellátású, folyamatvezérelt gabonaszárítóinak a piacon egyedülálló funkcióit mutatta be.  Előadásában hangsúlyozta, hogy a modern technológiai fejlesztéseik alapja a magyar paraszti múlt, az egykori górék használatának tapasztalatai.

HETECH technológia: gáz helyett alternatív hőforrásokkal üzemeltetni, anélkül, hogy a szárítót magát le kellene cserélni. Kardos László előadásában ismertette továbbá a HETECH-Anthera fejlesztésekkel megvalósított gázkiváltó megoldásaikat, amelyek során a mezőgazdasági alapanyagokból nyerhető hőenergia. 

A koncepció lényege: a szárítóhoz egy külső hőtermelő egység (pl. biomassza-kazán, melegvizes hőrendszer, egyéb hőforrás) kapcsolódik, a két rendszer közé pedig egy a telephez és szárítótípushoz méretezett hőcserélő és levegőelosztó modul kerül.

Példák működő telepek bemutatásával

Petrovszki Ádám tervező megvalósított példákon keresztül mutatta be, hogyan épül fel egy gázkiváltó megoldás a gyakorlatban. Szó esett 2,5, 4,5 és 7MW-os tüzelőberendezésekről, hengeres szárítókhoz illesztett megoldásokról, nagy szikraoltó egységekről és a melegvizes hőcserélők különböző elrendezéseiről is. Hangsúlyozta, hogy a gázkiváltás ma már reális alternatíva, nem szükségszerűen jár új szárítóvásárlással; a siker kulcsa a telep adottságaira szabott mérnöki tervezés.

Több, mint berendezés: szolgáltatáscsomag gazdáknak

Külön kerekasztal előadásban foglalkoztak a pályázati lehetőségekkel is. Azok számára, akik szárító- vagy telepfejlesztést terveznek, ma már szinte elválaszthatatlan kérdés, hogy milyen támogatásokból lehet finanszírozni a beruházást, milyen feltételekkel érdemes belevágni. A beszélgetés során részletesen áttekintették az egyes hivatalos folyamatok várható időigényét: az engedélyeztetés, a területmódosítás, a villamosenergia-kapacitás kialakítása és a szükséges hatósági egyeztetések mind olyan tényezők, amelyek érdemben befolyásolják a beruházások ütemét. A legfontosabb tanulságként hangsúlyozták, hogy azok az ügyfelek járnak sikerrel, akik időben megkezdik az előkészítést – az engedélyezési eljárástól a tereprendezésen át a transzformátor-beszerzésig. A kerekasztal végére a résztvevők valóban releváns, gyakorlati tapasztalatokkal gazdagodtak.

Üzemlátogatás: a gyártás részletei

Az előadások és kerekasztal beszélgetések után betekintést nyerhettek az érdeklődők a gyártási folyamatokba is. A modern lézeres vágóberendezés, az élhajlítók és CNC esztergagépek kezelőinek precíz munkája eredményeként, szállításra kész berendezések sorakoztak a tárolótérben. A gyártási folyamatok megtekintése közben elhangzott, hogy a nagyobb sorozatú eszközök gyártása mellett mód van egyedi termékek elkészítésére is ugyanis a gyártó berendezések rugalmasan átprogramozhatóak a kívánt méreteknek megfelelően.

Az 5. szakmai nap eredményei:

A program felépítése jól tükrözte a HETECH filozófiáját:

• technológia (szárító, hőtechnika, silómonitorozás),
• mérnöki háttér (tervezés, áramlástan, méretezés),
• pénzügyi és pályázati támogatás,
• gyakorlati üzemeltetési tanácsadás egy kézben.

Aki gazdaként vagy telepüzemeltetőként jelen volt, egy komplett szolgáltatási csomagot kapott, a gyártástechnológia elméleti és gyakorlati ismertetésétől a pályázati dokumentációkig.

Fotók: Horizont Média

Agrárágazat Tudástár: Okos silók és gázkiváltás – modern megoldások a biztonságos tárolásért – A silóban tárolt gabona érték, amelynek hőmérsékletét, páratartalmát és biológiai aktivitását ma már intelligens szenzorokkal és szoftverrel érdemes felügyelni; a digitális monitoring csökkenti a veszteséget, míg a HETECH alternatív hőforrásokra épülő szárítói gáz nélkül is biztosítják a hatékony, kíméletes szárítást.