Csaknem hajszálra annyi műtrágyát vettek a magyar gazdák, mint tavaly, viszont jóval drágábban. A mezőgazdaságot kiszolgáló inputanyag-kereskedelemben tovább nő a forgalmazói koncentráció, ami nem a termelők pozícióját erősíti.
Műtrágya: 13%-os áremelésből 18%-os árbevétel-növekedés
A hazai műtrágya-felhasználás 2025 első három negyedévében gyakorlatilag stagnált, miközben az árak érezhetően emelkedtek. A forgalmazók 1,05 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek, mindössze 0,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Mivel a műtrágyák átlagára közel 12,7 százalékkal nőtt, a nettó árbevétel ennél jóval gyorsabban, 17,5 százalékkal, mintegy 27,4 milliárd forinttal emelkedett. A piac erősen koncentrált: a tíz legnagyobb forgalmazó a teljes mennyiség 88 százalékát adta el, ami jelentős alkuelőnyt biztosít a kereskedői oldalnak a termelőkkel szemben.
NPK-arányok
Hatóanyag-tartalomban mérve 376 ezer tonna NPK-hatóanyag jutott a gazdákhoz, 3,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és jóval meghaladva a 2023-as szintet. A nitrogénhatóanyag-felhasználás 4,2 százalékkal csökkent, miközben a foszfor és kálium 22–24 százalék közötti mértékben bővült. Ennek megfelelően az NPK-arány 71:15:14-ről 66:18:16-ra tolódott el, vagyis mérséklődött a nitrogén súlya, és nőtt a foszfor- és kálium-hatóanyag szerepe. Természetes súlyban az értékesített mennyiség 74:26 arányban oszlott meg egykomponensű és összetett termékek között, szemben az egy évvel korábbi 78:22-es megoszlással, ami az összetett műtrágyák térnyerésére utal.
Nitrogénműtrágyából közel 6 százalékkal kevesebb fogyott, ugyanakkor a foszfortartalmú termékek iránti kereslet 46, a káliumé 30 százalékot meghaladó mértékben nőtt. A legnagyobb mennyiséget továbbra is mészammon-salétrom típusú nitrogéntermékek adták, de ebből is visszaesett az értékesített volumen. Ezzel szemben az összetett NPK-termékek iránt élénkült a kereslet, különösen a foszforban és káliumban gazdag formulák iránt. Az értékesítés értékét tekintve az egykomponensű foszforműtrágyák forgalma több mint 70 százalékkal, a káliumé közel 30 százalékkal, az összetett termékeké pedig 34,6 százalékkal bővült.
Nem rózsás a helyzet a műtrágyapiacon
A szélesebb inputpiaci környezet sem könnyíti a gazdálkodók helyzetét – áll az AKI friss elemzésében. A mezőgazdasági termelői árak 15 százalék feletti, míg a termelési ráfordítások 5–6 százalékos drágulást mutattak; a műtrágya a leginkább dráguló inputok közé tartozott. Egyes nitrogénalapú szilárd termékek árai kétszámjegyű ütemben emelkedtek, és a magas foszfor- és káliumtartalmú összetett műtrágyák is 10–15 százalék közötti áremelkedést mutattak. Miközben a vetőmag és az energia olcsóbb lett, a tápanyag-utánpótlás költsége tovább nőtt, és a koncentrált forgalmazói piacon a gazdák mozgástere korlátozott maradt.
