Az utóbbi években látványosan ingadozik a búza vetésterület nagysága a mezőgazdaságban: hol meghaladja, hol alulról súrolja az 1 millió hektárt. Idén 994 ezer hektáron fejeződött be a vetés, miközben az árpa iránti kereslet és a klíma-kockázatok egyre több gazdát terelnek a stabilabbnak tartott kultúra felé.
Az utóbbi négy évben – akárcsak az időjárás és a piaci változékonyságok – nagyokat ingadozik a búza vetésterületének nagysága a mezőgazdaságban. Hol meghaladja, hol messze el sem éri az 1 millió hektáros határt – idén például ha csak 6 ezer hektárral is, de elmarad e kerek számtól, és 60 ezerrel elmarad a tavalyitól.
Végeztek a kalászosok, a búza vetésével
A november 12-i tárgyidőpontra vonatkozó operatív jelentések adatai alapján az őszi vetésű növények tervezett területe idén 1,6 millió hektár, a terület 98,6 százalékán megtörtént a talaj-előkészítés. A NAK felmérését közlő AKI jelentése alapján a tavaszi vetésű növények tervezett területe 1,5 millió hektár, melyeknél a talaj-előkészítési munkák a tavalyihoz képest kedvezőtlenebbül, 32,9 százalékon állnak. Az őszi gabonafélék vetését 1,5 millió hektáron tervezték, és a tervezett terület 100 százalékán végeztek a vetéssel november 12-ig. Az elvégzett munka az őszi árpa, az őszi búza, a durumbúza és a tritikálé esetén teljes egészében a végéhez ért a tervezetthez képest. Az őszi rozs vetését 37,8 ezer hektáron tervezték, a jelentés napjáig 99,9 százalékon álltak a munkálatok. A NAK információi alapján az őszi búza (durumbúza nélkül) tervezett vetésterülete 7,8 százalékkal nagyobb a tavalyinál, 994 ezer hektár, amelyen teljes egészében befejeződött a munka. A gabonafélék vetésének üteme a korábbi évnek megfelelően halad (2. és 3. ábra).
Fordulat az árpa és a búza trendjében
Mint lapunkban nemrég elemztük: az árpa megítélése látványosan javul a magyar és az európai piacon. Normál esetben a búza kb. 20%-kal drágább, idén viszont a különbség 10% alá csökkent: Magyarországon már csak 8%, Németországban 4%, Franciaországban alig 2%. Ennek fő oka, hogy az árpa iránt trendszerűen nő a kereslet, miközben az európai búza nehezebben talál vevőt.
Az EU–27 árpaexportja november végéig 4,39 millió tonna volt, több mint kétszerese az egy évvel korábbinak, míg a búza kivitele enyhén csökkent. A legnagyobb árpavásárlók Szaúd-Arábia, Kína, Jordánia, Törökország és Líbia.
Magyarországon a gazdák a piaci helyzeten túl klíma- és kockázati okokból is fordulnak az árpa felé: stabilabb hozamot ad, kisebb befektetéssel termeszthető, és a termés könnyen, nyereséggel értékesíthető. Ennek eredménye, hogy az árpa vetésterülete 25 éves trendben nő, többször is 310 ezer hektár fölé emelkedett, miközben a búza területe lassan, de láthatóan csökken.
Agrárágazat Tudástár: Árpa előretörése – A magyar vetésszerkezetben a búza vetésterülete tovább csökken, miközben az árpa stabilan növekvő pályán van. A termelők részben a stabilabb hozam és az alacsonyabb kockázat miatt váltanak: az árpa kevesebb befektetést igényel, jobban tűri a klímaszélsőségeket, és piaca is élénk.
