Az Európai Parlament nagyon szoros szavazással úgy döntött, hogy a frissen aláírt EU–Mercosur partnerségi és ideiglenes kereskedelmi megállapodást az Európai Unió Bíróságához (EUB) küldi véleményezésre. Ez nagyrészt a mezőgazdasági szektor tiltakozása után következett be.
Évekkel tolódhat a bírált megállapodás
A véleményezési eljárás azért lényeges, mert a bírósági vizsgálat 18–24 hónapig is eltarthat, vagyis a megállapodás ratifikálása akár két évvel csúszhat. A kezdeményezők szerint az Európai Bizottság vitatható módon bontotta két részre a szerződést, így gyengítve a tagállami parlamentek szerepét, és több jogi kérdést is kifogásolnak. A megállapodás ellenzői főként a gazdákra gyakorolt várható negatív hatások miatt tiltakoznak, mások környezetvédelmi kockázatokat is emlegetnek. A támogatók ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a vámok jelentős részének eltörlésével egy hatalmas, mintegy 700 milliós piac jöhet létre, ami lendületet adhatna az európai gazdaságnak.
Az EU–Mercosur-megállapodás ellen azért tiltakoznak sokan az európai gazdák közül, mert attól tartanak, hogy olcsóbb dél-amerikai élelmiszer – különösen hús, cukor, baromfi, méz, illetve bioetanolhoz kapcsolódó termékek – árletörő hullámban érkezhet az EU piacára. A fő félelem az, hogy ezekben az országokban a termelőknek gyakran nem kell ugyanazokat a szigorú állatjóléti, növényvédelmi, antibiotikum-használati, környezetvédelmi és nyomonkövetési szabályokat betartaniuk, mint az uniós gazdáknak. Emiatt a termelők szerint tisztességtelen verseny alakulhat ki: az EU-ban a szigorú előírások drágítják a termelést, miközben olyan importtal kellene versenyezni, amely költségelőnnyel érkezik.
Érzékeny kérdések
A megállapodás több érzékeny terméknél ugyan kvótákat ír elő (például marha, baromfi, sertés, cukor). Az agrárium szereplői szerint a gond nemcsak az egyes kvóták nagysága, hanem az is, hogy több termék és több megállapodás hatása összeadódhat. Ráadásul a kvóták több év alatt „felépülve” is tartós nyomást helyezhetnek az árakra. Sok termelő azért is elégedetlen, mert hiába vannak élelmiszer-biztonsági előírások és úgynevezett „biztonsági mechanizmusok”, ekkora árumennyiségnél szerintük az ellenőrzés korlátozott. Továbbá nem biztos, hogy elég gyorsan vagy elég erősen védi meg a piacot, ha beindul az árzuhanás.
Uniós szinten emellett komoly félelmek övezik a fenntarthatósági és versenyképességi szempontokat is. Az EU a KAP-on és zöld előírásokon keresztül fenntarthatóbb, de drágább termelésre ösztönzi a gazdákat. A Mercosur viszont olyan termékek előtt nyitna kaput, amelyeket a termelők szerint kevésbé fenntartható módon állítanak elő. Ez egyrészt versenyhátrányt, költségesebb technológiát jelent a „hazai” gazdáknak. Másrészt vitás pont az erdőirtási kockázatok miatt is. Mindez sokak szerint piacvesztéshez, jövedelmezőségi problémákhoz és tartós bizonytalansághoz vezethet a hús-, cukor-, baromfi- és mézpiacon.
Begyűrűzhet hozzánk is
Magyarországot a kritikák szerint főként a baromfiágazat, a mézexport, néhány gyümölcsféleség, valamint az etanolpiac érintettsége miatt érheti kellemetlenül a megállapodás. Ezek az ágazatok erősen EU-piacra termelnek, így ha a dél-amerikai import olcsóbban jelenik meg Nyugat-Európában, az kiszorító hatást és árversenyt hozhat, ami végül a magyar belpiacra is visszagyűrűzhet. A kritikusok üzenete egyszerű: szerintük nem korrekt, ha egy geopolitikai–kereskedelmi megállapodás árát részben a mezőgazdasággal fizettetik meg, miközben az ipari ágazatok (autó, gép, vegyipar) nyerhetnek a dél-amerikai piacnyitáson.
Dél-Amerika nagyon szeretné
A dél-amerikai oldal – különösen Brazília – régóta azt hangsúlyozza, hogy a Mercosur-megállapodással elsősorban piacot szeretne nyerni Európában. Brazília nagy volumenű piacra jutást vár, és azt, hogy könnyebben, olcsóbban tudja eladni a termékeit az EU-ban. Több gyümölcsnél a vámok nullára csökkenhetnek, illetve fokozatosan kivezetik őket (például avokádónál, citromnál, dinnyéknél), az alma esetében pedig hosszabb, akár tízéves átmenettel. A brazil exportőrök szerint eddig a vámok voltak az egyik legnagyobb fékek, ezért ezek lebontása közvetlenül javíthatja a versenyképességüket az európai piacon. A nyereség nemcsak a friss termékekben lehet: a megállapodás révén Brazília nem pusztán alapanyag-exportőrként, hanem több magasabb hozzáadott értékű feldolgozott termékkel is megjelenhet a világpiacon. Ez exportstratégiai fordulatot is hozhat, erősebb márkákkal, szabványokkal, eredetmegjelölésekkel és sokszínűbb termékportfólióval – nemcsak Európában, hanem globálisan is.
Az EU egyébként már tavaly ilyenkor is felülvizsgálatot sürgetett a Mercosur egyes elemeivel szemben.
Agrárágazat Tudástár: EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás – Az EU és a dél-amerikai Mercosur-országok (pl. Brazília, Argentína) közti piacnyitási csomag, amely vámcsökkentésekkel és kvótákkal bővítené a két térség kereskedelmét; az európai gazdák azért vitatják, mert szerintük olcsóbb, eltérő előírások mellett termelt import (hús, cukor, baromfi, méz stb.) árnyomást és „egyenlőtlen versenyt” hozhat, ezért a ratifikáció politikai és jogi fékekbe is ütközhet.
