Bászna Gabona-botrány: szűk határidő, adómentes kárrendezés

A fizetésképtelenné vált Bászna Gabona-botrány kapcsán az érintettek február végéig kérvényezhetik az állami kárrendezést a mezőgazdaságban. Vagyis sietni kell a kérelmek benyújtásával, viszont jó hír, hogy a kártalanítási összeg adómentes lesz.

Állami mentőöv a Bászna Gabona károsultjainak

A kelet-magyarországi gabonapiacot megrázó Bászna Gabona-ügy több száz gazdálkodót sodort nehéz helyzetbe az elmúlt hónapokban. A mátészalkai központú gabonás cég fizetési nehézségei, az elmaradt kifizetések és a raktárkészletek eltűnése miatt sok termelő úgy maradt bevétel nélkül, hogy közben a termény már nem állt a rendelkezésére. A kár mértéke országos szinten is jelentős: a bent ragadt követelések összege meghaladja a 10 milliárd forintot, miközben tízezres tonnaszámban vált kérdésessé a betárolt gabona sorsa.

Az ügy odáig fajult, hogy hatósági közraktári zárolások indultak, a rendőrség pedig sikkasztás gyanújával nyomozást kezdett. Több gazda arról számolt be, hogy a papíron nyilvántartott készletek fizikailag nem voltak fellelhetők, miközben a kifizetések elmaradtak. A kialakult helyzet nemcsak az érintett termelőket, hanem a teljes térség mezőgazdasági likviditását veszélyeztette, különösen a következő termelési ciklus finanszírozása szempontjából.

Mit tesz lehetővé a kormányrendelet?

A Magyar Közlönyben megjelent 7/2026. (I. 26.) kormányrendelet rendkívüli, méltányossági alapú állami kárrendezést vezet be a Bászna Gabona Zrt. károsultjai számára. A szabályozás célja egyértelmű: megakadályozni, hogy a cég pénzügyi összeomlása a kis- és középbirtokos gazdálkodók likviditási válságához vezessen, és veszélybe sodorja a mezőgazdasági termelés folytonosságát.

A rendelet alapján az állam megtéríti a Bászna Gabona által meg nem fizetett követelések összegét, legyen szó terményértékesítésről, bértárolásról, előlegfizetésről vagy a gabonatermeléshez kapcsolódó szolgáltatásokról. Fontos, hogy a kártalanítás kizárólag a tőketartozásra vonatkozik: kamatot, késedelmi kamatot, kötbért vagy egyéb járulékos költséget nem tartalmaz. Jó hír ugyanakkor, hogy természetes személyek esetében a kifizetett összeg adómentes bevételnek minősül.

A rendelet egyértelműen meghatározza a jogosultak körét is. Kárrendezésre azok a természetes személyek, mikro- és kisvállalkozások jogosultak, akiknek igazolható követelésük van a Bászna Gabona Zrt.-vel szemben. Nem részesülhetnek kártalanításban viszont azok, akik 2025-ben vagy 2026-ban a társaság vagy annak kapcsolt vállalkozásának tulajdonosai, részvényesei voltak.

Mit kell és mit érdemes tenniük az érintetteknek?

Az érintett gazdálkodók számára most a legfontosabb a határidők betartása. Az állami kárrendezés iránti kérelmet a rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül, azaz legkésőbb február végéig kell benyújtani a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaránál. A határidő jogvesztő, vagyis aki lemarad, végleg elesik a kártalanítástól.

A kérelemhez csatolni kell minden rendelkezésre álló dokumentumot, amely alátámasztja a követelést: szerződéseket, számlákat, mérlegjegyeket, valamint igazolni kell, hogy a gazda a saját szerződéses kötelezettségeit teljesítette, miközben a cég nem fizetett. Emellett nyilatkozni kell arról is, hogy a követelést a felszámolási eljárásban hitelezői igényként érvényesítik, és az esetleges későbbi megtérülést visszafizetik az államnak, ha az már kártalanította a károsultat.

A Kamara a hiánytalan igénybejelentést követően nyolc napon belül dönt, a kifizetést pedig a Magyar Államkincstár végzi el. Bár a folyamat gyorsított, az állam utólagos ellenőrzést is végez: jogosulatlan igénylés vagy pontatlan adatszolgáltatás esetén a kifizetett összeget kamattal növelten vissza kell fizetni.

Rendkívüli, de tanulságos beavatkozás

A Bászna Gabona ügye ritka példája annak, amikor az állam közvetlenül avatkozik be egy piaci szereplő összeomlásának következményeibe. A rendkívüli kárrendezés célja nem a piaci veszteségek általános kompenzálása, hanem a mezőgazdasági termelők működőképességének megőrzése egy válsághelyzetben. Az eset ugyanakkor komoly figyelmeztetés is. A gabonapiaci kockázatok miatt a tisztességes cégek jelenléte, a tárolás és finanszírozás átláthatósága még inkább felértékelődik a magyar mezőgazdaságban.

Agrárágazat Tudástár: Állami kárrendezés – Rendkívüli, jogszabályban rögzített kártalanítási forma, amelyet az állam válsághelyzetben alkalmaz a mezőgazdaság működőképességének megőrzésére. Célja nem a piaci kockázatok általános átvállalása, hanem az igazolt követeléssel rendelkező termelők likviditásának helyreállítása, amikor egy piaci szereplő fizetésképtelensége a termelés folytonosságát veszélyezteti. Az állami kárrendezés jellemzően határidőhöz kötött, tőkejellegű követelésekre vonatkozik, és természetes személyek esetében adómentes bevételnek minősül.