Igen, egyszerre mindkettő kiolvasható magának az Európai Unió számvevőszékének friss álláspontjából. A számvevők attól tartanak, a reform során pont az sérülhetne, ami a legnagyobb erénye a mezőgazdasági támogatási rendszernek: a sokéves kiszámíthatóság.
Figyelmeztetés és erények
Az Európai Számvevőszék (ESZ) komoly figyelmeztetést fogalmazott meg az Európai Bizottság által előkészített agrárreformmal kapcsolatban. A tervek szerint az eddig önálló uniós mezőgazdasági költségvetés megszűnne, és beolvadna az úgynevezett Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervekbe (NRPP). A számvevők szerint ez a lépés alapjaiban rengetheti meg a gazdálkodók tervezési biztonságát, miközben a belső piaci verseny torzulásának kockázatát is növeli.
A jelenlegi Közös Agrárpolitika egyik legfontosabb erénye, hogy kiszámítható, többéves pénzügyi keretet biztosít a termelőknek. Az ESZ álláspontja szerint az egységes alapba történő integráció ezt a stabilitást bontaná meg. Mivel az agrártámogatások végleges összege csak akkor válna ismertté, amikor a Tanács elfogadja az összes tagállam NRPP-jét, a gazdálkodók és a hatóságok hosszú ideig bizonytalanságban maradhatnának. Ez különösen a beruházási döntéseket és a több évre előre tervező gazdaságokat érintheti érzékenyen.
Torzíthatja a belső piacot
A reform egyik lényegi eleme, hogy megszűnne a KAP kétpilléres szerkezete: külön a közvetlen jövedelemtámogatás és külön a vidékfejlesztés. Bár a Bizottság 2028 és 2034 között legalább 293,7 milliárd eurót ígér a gazdálkodók jövedelemtámogatására, a vidékfejlesztési intézkedések sorsa már sokkal kevésbé átlátható. A Számvevőszék szerint a bejelentett, politikailag motivált forrásígéretek – például a Mercosur-megállapodással összefüggésben – nem jelentenek valódi garanciát a gazdák számára.
Külön kockázatot jelent a nemzeti mozgástér növelése a támogatási szabályok kialakításában. Az olyan kulcsfogalmak, mint az „aktív gazdálkodó” vagy a „kisgazdaság” eltérő nemzeti értelmezése a belső piacon egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezethet. Az Európai Számvevőszék attól tart, hogy a közös szabályozási elemek gyengülésével a támogatási rendszerek tagállamonként széttöredeznek, ami hosszabb távon torzíthatja az uniós agrárpiacot.
Cél a kisebb-közepes gazdaságok támogatása
A területalapú támogatások tervezett csökkentése és a termeléshez kötött támogatások erősítése szintén kérdéseket vet fel. Bár a cél a kisebb és közepes gazdaságok támogatása, egyelőre nem világos, hogy a tagállamok miként hajtanák végre a degressziót. A Számvevőszék szerint így nehéz megítélni, mely gazdaságtípusok nyernek vagy veszítenek a reformmal. Fennáll a veszélye annak is, hogy az egyes országok eltérő megoldásai tovább mélyítik a piaci különbségeket.
Összességében az Európai Számvevőszék üzenete egyértelmű: a rugalmasság növelése önmagában nem lehet cél, ha az a mezőgazdasági támogatások átláthatóságának, kiszámíthatóságának és a gazdálkodók tervezési biztonságának rovására megy. A reform végső formája ezért nemcsak politikai, hanem nagyon is gyakorlati kérdés a mezőgazdaság számára.
Agrárágazat Tudástár: Közös Agrárpolitika (KAP) – Az Európai Unió többéves, közös finanszírozású támogatási rendszere, amely egységes szabályok mentén biztosít jövedelemtámogatást és vidékfejlesztési forrásokat a gazdálkodóknak; alapvető erénye a kiszámítható, hét évre rögzített költségvetési keret és a belső piaci verseny torzulását mérséklő közös szabályozás.
