Új távlatok, egyetemi tantárgy lesz a rovartenyésztés

A feketekatonalégy-lárvákból előállított egészséges állateledel-alapanyagok és szerves talajjavító készítmények a hazai agrárium számos területén hoztak forradalmian új, fenntartható megoldásokat. Az Agroloop és a győri Széchenyi István Egyetem együttműködési szándéknyilatkozatot kötött, amely új kapukat nyithat meg a takarmánycélú rovarpiac előtt. A tudományos kutatásokon túl kölcsönösen támogatják egymást más területeken is: nemcsak hogy közös fenntarthatósági szemléletet alakítanak ki, de az akadémiai szférában keletkezett tudásanyag ipari-agrárgazdálkodási hasznosítása és bővítése is kitűzött cél.

Új iparág a hazai agráriumban

Az európai fehérjekitettség egyre sürgetőbb problémát jelent az agrárszektorban: a világ hústermelésének egynegyede a háziállatok tápjában hasznosul, míg a globális szántóföldi növénytermesztés 75 százaléka takarmánycélú tevékenység. Ennek kiváltására kínál környezetkímélő alternatívát az Agroloop: helyi élelmiszer-feldolgozók takarmány minősítésű melléktermékeit használja a lárvák etetésére, amik az alacsony értékű biomasszát magas minőségű takarmányfehérjévé és -zsírrá alakítják át. Az Agroloop takarmánycélú lárvatenyésztési és takarmányalapanyag-előállítási tevékenysége egy teljesen új iparágat nyitott az agráriumban. Ezt emeli magasabb szintre a Széchenyi István Egyetemmel (SZIE) kötött megállapodás, melynek célja a rovaralapú megoldások közös kutatása és fejlesztése, valamint az ehhez kapcsolódó tudásanyag általános bővítése és hasznosítása. A SZIE stratégiai fontosságúnak tekinti a fenntartható fejlődést, az intézményt a Times Higher Education fenntarthatósági célok alapján összeállított rangsorán „a fenntartható városok és közösségek” kategóriában a világ 400 legjobb egyeteme közé sorolták. A közös projektek várható hatása nemcsak a környezetkímélőbb mezőgazdasági gyakorlatokban, de a hazai és nemzetközi tudományos és szakmai tevékenységekben is megmutatkozik majd.

Lárvaalapú szerves trágya tesztelése

„A takarmánycélú rovarfehérje-gyártás új távlatokat nyithat a hazai agrár- és élelmiszer-gazdaság fejlesztésében, hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez. Ehhez nélkülözhetetlen a vállalati és akadémiai szektorok összefogása” – mondta Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője. A megállapodás értelmében az egyetem Mosonmagyaróvári Innovációs Parkja jelentős kutatás-fejlesztési erőforrásokat biztosít a rovarfehérje-gyártó cég számára: kiterjedt laborhálózatával és a saját területén végzett kisparcellás vizsgálatokkal segíti többek között a lárvaalapú szerves trágya tesztelését. Ennek során kiderülhet, hogy a lárvatrágyával gazdagított talajon nevelt növényeknek tényleg határozottan jobb-e a beporzó képességük, vonzva a beporzó rovarokat, és így valóban felerősítik-e az adott területen nevelt növények reprodukcióját. Ugyancsak válasz születhet arra, hogy a lárvatrágyával gazdagított talaj a növényevő kártevők mekkora részét idegeníti el. Az Agroloop az így kapott kutatás-fejlesztési eredmények és innovációk gyakorlati alkalmazását, gazdasági hasznosulását bemutatja a hallgatóknak; szakmai támogatással, előadásokkal és tanulmányi üzemlátogatásokkal segíti az egyetemen bevezetett rovartenyésztés szaktárgy oktatását.

(forrás: SZIE, Agroloop)