Ha így megy tovább, és tart még egy kicsit a hideg is, akkor a korábbi éveknél sokkal jobb állapotban indulhatnak a szántóföldi és kertészeti növények a tavaszba. Emögött az egyre kedvezőbb talajnedvességi és – egyelőre – hőmérséklet-adatok állnak a mezőgazdaságban.
Jelentős a javulás, de férne még bőven víz a mélyebb rétegekbe
Szerencsére nem váltak valóra a legnagyobb őszi félelmeink: a januári és februári csapadékos időjárás érezhető javulást hozott a talajnedvesség alakulásában. Ez még az Alföldön is igaz, ahol az őszi-téli feltöltődés korábban kifejezetten vontatott volt. Az elmúlt hetekben 10–35 milliméter csapadék hullott több hullámban, részben eső, részben hó formájában, ami lassan, de hatékonyan szivárgott be a talajba.
A felső 20–30 centiméteres réteg nedvességtartalma jelentősen javult, több térségben telített közeli állapot alakult ki, az Alföldön pedig helyenként belvízfoltok is megjelentek. Ugyanakkor a mélyebb rétegekben továbbra is komoly hiány mutatkozik. A 40–60 centiméter alatti zónák sokfelé szárazak, a felső egy méteres talajrétegben pedig több térségben még mindig 60–100 milliméter vízhiány van. A 90 napos csapadékmérleg alapján a középső, északkeleti és részben az északnyugati országrészben 20–50 milliméteres elmaradás látszik a sokéves átlagtól.
A jó hír, hogy ezen a héten is érkezik újabb csapadék: havazás, havas eső és eső formájában több hullámban várható utánpótlás. A lassú, elosztott érkezés kedvez a beszivárgásnak, így a feltöltődés folyamata új lendületet kaphat.
Csak a meleggel van baj
A kedvező vízháztartási folyamatokat ugyanakkor árnyalja a múlt heti szokatlanul enyhe idő. A 3–6 fokkal átlag feletti hőmérséklet többfelé megzavarta a növények mélynyugalmi állapotát. Az őszi kalászosok és a repce hidegtűrése csökkenhetett, miközben a gyümölcsfák és a szőlő kényszernyugalma is sérülhetett. Ez azért jelent kockázatot, mert a hétvégére és a jövő hét elejére ismét fagyos idő tér vissza, többfelé -5 °C alatti minimumokkal.
Összességében a csapadékos tél javította a mezőgazdaság talajnedvesség-helyzetét, különösen a felső rétegekben, de a 40–100 centiméteres zónák vízhiánya továbbra is jelentős. A tavaszi indulás szempontjából kulcskérdés, hogy a következő hetekben sikerül-e a felső egy méteres talajréteget érdemben feltölteni, hogy a nyári időszakra elegendő nedvességtartalék álljon rendelkezésre.
Agrárágazat Tudástár: Talajnedvesség-hiány – A talaj adott rétegéből hiányzó vízmennyiség (mm-ben is megadható), amely megmutatja, mennyivel kevesebb nedvesség áll a növények rendelkezésére a kívánatos/telített állapothoz képest; a mélyebb (40–100 cm) zónák hiánya nyáron gyorsabban hoz aszálystresszt.
