A felhasználási (piaci) igény növekedésével lendületet kap a szója termesztési kedve számos nagy termőrégióban. Európa, sőt, ha kis léptékben, de hazánk sem kivétel. Érthető: miközben sok a termesztésbiztonsági és piaci bizonytalanság, a szója a stabilabbak közé sorolható.
Trump ellenére, a kukorica rovására
Az amerikai szójatermelők 2026-ban látványosan növelhetik a vetésterületet – még akkor is, ha Donald Trump vámpolitikája időről időre bizonytalanságot visz a globális agrárkereskedelembe. A CoBank Knowledge Exchange friss elemzése szerint a szója most egyszerűen „kijön a matekban”: az olajos magvak több térségben jobb megtérülést ígérnek a kukoricánál és több más szántóföldi növénynél, ráadásul a gazdák a 2025-ös, évtizedek óta rekord közeli kukoricavetés után vetésforgóba is kényszerülnek.
A CoBank szerint az USA szójavetésterülete idén közel 6%-kal nőhet, és elérheti a 86 millió hektárt. Ezzel párhuzamosan az amerikai kukorica vetésterülete 94 millióra csökkenhet, ami 4,8%-os visszaesés a tavalyihoz képest. A banki elemzők az átrendeződést két kulcstényezővel magyarázzák: az USA-ban bővül a szójabab-zúzó kapacitás (a bioüzemanyag-gyártók olajigénye miatt), és a piaci szereplők továbbra is számolnak a kínai kereslet fennmaradásával, ami a szójabab árát vonzó szintre emelte a versenytárs kultúrákhoz képest. A CoBank vezető közgazdásza, Tanner Ehmke szerint a közelmúltbeli áremelkedés után a szója profitpotenciálja sok térségben felülmúlja a kukoricáét, a búzáét, a cirokét, a gyapotét és a rizsét. Amerikai oldalon az áremelkedés több jelből is kiolvasható, elsősorban a bioüzemanyag- és a feldolgozóipar felől.
Ukrajnában már a GMO is drágul
Nem csak az USA-ban élénkül a szója körüli mozgás. Ukrajnában exportőrök és feldolgozók versenyeznek a szóért, ami felhajtja az árakat: a GMO szója exportára 435–440 dollár/tonnára emelkedett, a nem GMO pedig 440–445 dollár/tonnán mozog. A gyári átvételi árak is kapaszkodnak felfelé: a feldolgozók 19 000–20 000 hrivnya/tonnára emelték a GMO szója felvásárlási árszintjét. A térségben ráadásul a napraforgó drágulása is átterelhet egyes receptúrákat szójadara felé, ami középtávon a szója iránti igényt is támaszthatja.
Európában is számottevő vetésterület-növekedés lesz
Európában szintén látszik a termelési alkalmazkodás. A becslések szerint az EU-ban 5%-kal, 1,17 millió hektárra nőhet a szójavetésterület. Korábban Németország húzta felfelé a számokat, most Olaszországban, Horvátországban és Romániában várható bővülés. Magyarországon az idei szója-terület az előrejelzések szerint 80 ezer hektár körül alakulhat. Ez ugyan csak kicsit több, mint a tavalyi (79), de így is a valaha mért 3. legnagyobb szója-vetésterület itthon. A hazai termelői ár is moccan: január végén 151 ezer forint/tonna volt. Ez még elmarad az egy évvel korábbitól, de már felfelé mutat, és a nemzetközi ártrend élénkülése további javulást hozhat. Ennek döntő részben az is oka, hogy a szója akár nitrogénműtrágya hozzáadása nélkül, alacsony logisztikai teher mellett termeszthető. Emellett az utóbbi évek hozamadatai alapján ez a legkisebb hozamingadozású kapásnövény, ráadásul jó a talajnak és az utóveteménynek is.
Összességében a szója piaca most dinamikusabb pályára állhat, mint több más szántóföldi kultúra: a dél-amerikai rekordkínálat mellett is élénkül a feldolgozás és a kereskedelem, a vetésterületek bővülnek, és az árak is kapaszkodnak. A következő hetekben a piac különösen figyeli az USDA február végi–márciusi jelzéseit az amerikai vetésterület alakulásáról, mert ez a kukorica–szója „terület-versenyben” könnyen újabb ármozgásokat indíthat el.
Agrárágazat Tudástár: Szója gümőképző baktériumok – A szója gyökerén gümőket kialakító baktériumok (Rhizobium/Bradyrhizobium fajok) a levegő nitrogénjét a növény számára felvehető formává alakítják, így a kultúra részben vagy akár nagyrészt „saját maga” fedezheti a nitrogénigényét. Ez csökkentheti a műtrágyaigényt és a költségeket, miközben javíthatja a vetésforgó nitrogén-egyensúlyát és az utóvetemény induló tápanyag-ellátását. A gümőképződés feltétele a megfelelő talajállapot és – ahol hiányzik a természetes baktériumflóra – a vetőmag oltása.
