Az Állatorvostudományi Egyetem 2026. február 19-i zárórendezvényén kézzelfogható számokkal mutatták meg, miért telepi kérdés az antibiotikum-rezisztencia. A HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézettel és a Széchenyi István Egyetemmel közös, 4 éves Nemzeti Laboratórium-program 3,3 milliárd forintos támogatással futott, és a One Health („Egy Egészség”) szemléletben vizsgálta, hogyan jut el a rezisztencia az állattartástól az élelmiszerláncon át az emberig.
One Health – Egy Egészség
Az AMR-ről hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mint tőlünk távoleső problémáról. Ugyanakkor hatással van mindennapjainkra, akár a saját konyhánkban, az orvosnál, vagy éppen háziállatainkkal törődve, hiszen egyszerre érinti súlyosan humán- és állategészségügyet, valamint az agráriumot. Ma már tudjuk, hogy ami az egyik ágazatban történik, a másikra is hat. Az Állatorvostudományi Egyetem Nemzeti Laboratóriuma ezért nem egyetlen területet vizsgált, hanem összefüggéseket keresett: hogyan alakulnak ki és terjednek a rezisztens kórokozók, és milyen, a gyakorlatban is használható eszközökkel lehet csökkenteni a kockázatot.
A kutatók több mint 3000 baktériumot izoláltak, közel 70 000 rezisztencia-eredményt állítottak elő, és több száz olyan izolátumot találtak, amely emberre is kockázatos rezisztenciagéneket hordozhat. A munkához 50-nél több nagyértékű eszközt is beszereztek; a diagnosztikában például a MALDI-TOF gyors baktérium-azonosítást tesz lehetővé. A projekt becslése szerint Magyarországon már az AMR 1%-os növekedése is 65 emberéletet és 1800 „elvesztett” életévet jelenthet – vagyis a mezőgazdaságban hozott döntéseknek társadalmi ára van.
Mit jelent ez egy nagy telepen?
Minden „rutinszerű” antibiotikum-használat növeli a szelekciót, ezért a célzott, laborral alátámasztott kezelés és a megelőzés (járványvédelem, takarítás–fertőtlenítés, zárt technológia) üzemi érdek.
A kórokozók nem csak az állatokkal mozognak: a programban közétkeztetésben használt ételszállító edényekről is izoláltak multirezisztens E. coli törzseket – a higiéniai fegyelem a teljes láncban számít.
A fejlesztések között új diagnosztikumok és vakcina-jelöltek is vannak, sőt Mycoplasma elleni vakcinafejlesztés szellemi tulajdonát nemzetközi gyógyszercég vásárolta meg.
A telepeknek a következő években várhatóan erősödő elvárásokra (monitoring, nyomonkövetés, felelős antibiotikum-használat) érdemes előre felkészülni – ez ma már versenyképességi tényező is.
Ha állattenyésztő, ez a cikkünk is érdekelheti a témában: Áremelkedés küszöbén a sertéspiac
Agrárágazat Tudástár: One Health (Egy Egészség) – A One Health szemlélet szerint az emberi egészség, az állategészségügy és a környezet állapota szorosan összefügg. Az antibiotikum-rezisztencia (AMR) terjedése tipikus példa: a telepi antibiotikum-használat, az élelmiszerlánc és a humán gyógyászat egymásra hat. A megközelítés célja az összehangolt monitoring, a felelős antibiotikum-alkalmazás és a megelőzés erősítése a teljes rendszerben.
