Így működik profitábilisan a regeneratív állattartás
Lehet-e gazdasági öngyilkosság helyett racionális üzleti döntés a permetezőgép eladása? Miközben a hazai agrárium a volatilis (tervezhetetlen) inputárak és az aszály szorításában küzd, egy tiszaszentimrei gazdaság radikális választ adott a kihívásokra. Bekecs Mátyás 500 hektáron bizonyítja: ha a kémiát biológiára, a gázolajat pedig menedzsmentre cseréljük, a hektáronkénti profit nemhogy csökken, de stabilabbá válik. Technológiai mélyfúrás a regeneratív átállás gyakorlatáról.
A modern mezőgazdaság egyik legnagyobb paradoxona, hogy miközben a technológiai arzenál sosem látott méreteket ölt, a termelők kitettsége – legyen szó az időjárásról vagy a tőzsdei árakról – évtizedes csúcson van. A hozammaximalizálás elve a 2022-es és 2024-es aszályos évek, valamint a műtrágyaárak elszállása sok gazdálkodásnál paradigmaváltást eredményezett.
A Tisza-tó vonzáskörzetében gazdálkodó Bekecs Mátyás nem várta meg, amíg a kényszer dönt helyette. A tiszaszentimrei gazda, aki családjával évszázadok óta kötődik a tájhoz, egy merész huszárvágással szakított a konvencionális termelési modellel. Nem fokozatosan csökkentette a dózisokat, hanem egyik napról a másikra eladta a permetezőgépet, és átállt egy olyan rendszerre, ahol a „vegyszer” és „műtrágya” szavak nem szerepelnek a költségvetésben. De hogyan lehet 500 hektáron, ipari méretekben fenntartani a termelést tisztán biológiai alapokon, és ami még fontosabb: megéri-e?
A hozam-fétis elengedése: a regeneratív gazdálkodás gazdasági mutatói
A regeneratív gazdálkodásra való átállás sokak fejében egyet jelent a hozamcsökkenéssel, és ezáltal a bevételkieséssel. Bekecs Mátyás szerint azonban ez egy téves, tisztán volumen alapú megközelítés. „Ha valaki kizárólag a mennyiséget és a bruttó árbevételt hajszolja, annak rövid távon működhet a magas inputú, intenzív rendszer. De mi a gazdasági teljesítményt más szemlélettel nézzük: nem az árbevétel/hektár, hanem a profit/hektár az, ami a nap végén számít” – mutat rá a gazdasági racionalitásra a termelő.
A konvencionális modellben a magas hozamot gyakran elviszik a még magasabb költségek (vetőmag, növényvédő szer, műtrágya, gázolaj, gépkopás). A Bekecs-gazdaságban ezzel szemben az inputköltségek radikális csökkentésével a fedezeti pont jóval alacsonyabban van. „Rájöttünk, hogy ha csökkenteni akarjuk a stresszt és a pénzügyi kockázatot, olyan rendszert kell kialakítani, amelyben minél kevesebb külső tényezőtől, banktól, integrátortól, műtrágyagyártótól függünk” – magyarázza a döntés hátterét. Az alacsonyabb önköltség pedig nemcsak nagyobb szabadságot, de válságállóbb működést is eredményez: egy aszályos évben, amikor a konvencionális táblákon a befektetett inputanyagok veszteséget termelnek, a regeneratív rendszer „olcsóbb” termése profitábilis maradhat.
Gyomirtás vegyszer nélkül? A rozs-stratégia
A regeneratív átállás legnagyobb szakmai kérdőjele mindig a gyomszabályozás. Hogyan lehet herbicid és eke nélkül tisztán tartani a táblát? Bekecs Mátyásék tapasztalatai szerint a megoldás a versengés és a mechanikai hatás (taposás/rágás) kombinációja. A rozs például allelopatikus hatásának köszönhetően kiváló természetes gyomirtó: gyökérzete olyan anyagokat választ ki, amelyek gátolják más növények csírázását. Emellett a talaj folyamatos fedettsége (élő növény vagy mulcs) fényhiányt teremt a gyomoknak. A makacsabb évelők, mint például a mezei aszat ellen a célzott legeltetés a fegyver: a friss hajtások folyamatos visszalegeltetésével a gyomnövény „kifárad”, gyökérkészlete kimerül, és visszaszorul a kultúrnövény javára.
Technológiai váltás: a permetezőgép helyett kérődzők
„A vegyszermentesség nem azt jelenti, hogy „nem csinálunk semmit”, hanem azt, hogy a kémiai folyamatokat biológiaiakra cseréljük” – részletezi Bekecs Mátyás a Pusztakettős tanya működési mechanizmusait. A tiszaszentimrei modell alapja a növénytermesztés és az állattenyésztés szoros, szimbiotikus újraegyesítése. A gazdaságban a kukorica és a napraforgó monokultúráját felváltották a takarónövény-keverékek és a kalászosok, a növényvédelmet és a tápanyag-utánpótlást pedig a több mint kétszáz egyedet számláló szarvasmarha-állomány végzi.
„A cél az, hogy az állatok jelenléte biztosítsa a tápanyagkörforgását: ahol legelnek, ott trágyáznak is, így nincs szükség külső beavatkozásra. A gyomirtásban sem vegyszert, sem gépi beavatkozást nem alkalmazunk – az állatok végzik a munkát” – avat be a technológia részleteibe Bekecs Mátyás. A rendszer kulcsa a flexibilitás: a 200–250 hektáros szántókon rozs, bükköny, búza, árpa és pillangósok váltják egymást. Nincs kőbe vésett technológia: „Ha az időjárás és a növényállapot engedi, aratunk. Ha nem, akkor legeltetünk, vagy mulcsréteget alakítunk ki.”
Stresszteszt a klímaváltozásban
A 2022-es történelmi aszály sok gazdaságban végzetes károkat okozott, de egyben kiváló tesztpálya is volt a különböző művelési módok összehasonlítására. A tiszaszentimrei gazdaságban a talajbolygatás (szántás) elhagyása és a folyamatos talajtakarás mérhető előnyt jelentett. „Nem bolygatjuk feleslegesen a talajt, nem szárítjuk ki mechanikai beavatkozásokkal – ezzel megőrizzük a humuszt és a vízmegtartó képességet”– hangsúlyozza a gazda.
Bár veszteségek itt is voltak – a pockok és a szárazság miatt volt olyan év, amikor 100 hektár gabona veszett oda –, a rendszer rugalmassága tompította az ütést. Mivel nem fektettek be drága műtrágyát és vegyszert a területbe, a pénzügyi bukás töredéke volt annak, amit egy intenzív technológiát alkalmazó gazda szenvedett volna el hasonló hozamkiesés mellett. Ez a fajta kockázatkezelés a klímaváltozás korában talán értékesebb, mint az extra tonnák a jó években.
A talaj mint tőkevagyon
A gazdaságban folyó munka nemcsak a termelésről, hanem a legfontosabb termelőeszköz, a termőföld értékének növeléséről szól. Bekecs Mátyásék több egyetemmel és kutatóval (köztük a Magyar Talajtani Társaság elnökével, Dobos Endrével) együttműködve folyamatosan monitorozzák a talaj állapotát. 200 hektáron végeztek részletes talajszelvényezést és laborvizsgálatokat, hogy pontos „nullpontot” határozzanak meg.
A regeneratív gazdálkodás eredményei lassan, de biztosan mutatkoznak meg a biológiai aktivitásban. „Figyeljük, milyen gyorsan bomlik le a szerves anyag, hogyan nő a rovarvilág sokfélesége, vagy mennyire marad zöld a gyepünk a szomszédos, konvencionális táblákhoz képest aszály idején” – sorolja a gazda. Ez a fajta tőkeakkumuláció – a humuszréteg és a talajélet gyarapodása – nem jelenik meg azonnal a bankszámlán, de hosszú távon ez a termelésbiztonság alapja.
A Holisztikus Tervezett Legeltetés a gyakorlatban
A rendszer „motorja” az Allan Savory által kidolgozott holisztikus menedzsment. Ez szakít a hagyományos, extenzív legeltetéssel (ahol az állatok szétszórtan, sokáig vannak egy területen). Ehelyett a természetes, vadon élő csordák mozgását imitálják: az állatállományt nagy sűrűségben (nagy taposási hatás), de nagyon rövid ideig tartják egy legelőszakaszon, majd továbbhajtják őket.
Miért jó ez?
• Trágyázás: az ürülék és vizelet egyenletesen oszlik el a területen, nem gócpontokban.
• Talajélet: a paták feltörik a talajfelszínt (de nem tömörítik a mélyebb rétegeket), bedolgozva az elszáradt növényi részeket, táplálékot adva a mikrobáknak.
• Pihentetés: a legfontosabb elem az idő. A növényzetnek hosszú regenerációs időt hagynak, hogy a gyökérzet megerősödjön és mélyre hatoljon, ami javítja a talaj vízháztartását.
Piaci kilátások: Grass-fed, mint kitörési pont
Az inputanyagmentes termelés másik oldala a végtermék minősége. Bár Bekecs Mátyáséknál a cél elsősorban a saját önellátás és a lelkiismeretes termelés volt, az így előállított termékekre van fizetőképes kereslet. A „grass-fed & grass-finished” (kizárólag legeltetésen és szálastakarmányon nevelt) húsmarha nemcsak gasztronómiai kuriózum, hanem egészségügyi szempontból is prémium kategória.
A gazdaságban magyar tarka törzstenyészetet építenek, kifejezetten a legelőre optimalizált genetikával. Ebben a modellben a hús nem tömegtermék, hanem „prevenciós élelmiszer”. Bár a piacépítés még folyamatban van, a trendek egyértelműek: a tudatos fogyasztók egyre inkább keresik a transzparens, vegyszermentes forrásból származó élelmiszert.
Rendszerszintű gondolkodás
Bekecs Mátyás egy nagyon is modern, adatokra és élettani ismeretekre alapozott precíziós gazdálkodást vezet, gépek helyett a biológia precizitására építve. Ahogy ő fogalmaz: „Nem a marha a hibás a klímaváltozásért, hanem az emberi menedzsment.”
A tiszaszentimrei 500 hektár jó példa arra, hogy a magyar agráriumban is van alternatíva a kemizált, input-függő modell mellett. Egy olyan alternatíva, ahol a profitot nem a hozammaximalizálásban, hanem az ökoszisztéma szolgáltatásainak kiaknázásában mérik. Tíz év múlva talán nem az lesz a kérdés, ki termelt többet, hanem az: kinek maradt termőképes talaja a termeléshez.
Markos Mária
Agrárágazat Tudástár: Holisztikus tervezett legeltetés – A holisztikus tervezett legeltetés olyan állattartási menedzsmentrendszer, amely az állatállományt rövid ideig, nagy sűrűségben mozgatja a legelőszakaszokon, majd hosszú regenerációs időt biztosít a növényzetnek. A holisztikus tervezett legeltetés célja a talajélet serkentése, a szervesanyag-felhalmozás és a vízmegtartó képesség javítása. A holisztikus tervezett legeltetés a gyomszabályozást, a tápanyag-visszapótlást és a takarmányhasznosítást egy rendszerben kezeli, csökkentve a külső inputoktól való függést.
