A Magyar Talajtani Társaság országos kampánynapján csaknem ötven helyszínen ástak talajszelvényeket. A „TALAJ a talpad alatt” című rendezvény célja az volt, hogy megvizsgálják, milyenek a különböző területek talajszerkezeti és vízháztartási adottságai. A Makó határában végzett feltárás azonban riasztó képet festett.
Eltűnt a talajvíz!
A kiásott talajszelvény alja porzott a szárazságtól. Ez azért meglepő, mert ezen a vidéken általában már 2 méteres mélységben meg kellene jelenjen a talajvíz. – A szelvény eredeti mélysége kettő méter volt, majd kézi talajfúró segítségével tovább mélyítettük még egy métert. Így is csak 3 méter mélyen sikerült elérnünk a talajvizet – mondta a bemutatón Mézes Zoltán agrármérnök, talajvédelmi szakértő.
A vízhiány már nem csak elméleti probléma
A szemléltető feltárás során több talajréteget is vizsgáltak. A mínusz 2 méteren lévő talajréteg tömör, tégla keménységű volt, vízháztartás szempontjából gyenge adottságokkal. – Jobb kezemben a mínusz kettő méteren található alapkőzet látható. Teljesen tömör, összenyomni nem lehet, vízgazdálkodása gyenge – mutatta a helyszínen Mézes Zoltán. – Ezzel szemben a mínusz 3 méteren vett talajminta már nedvességet mutat, enyhe csillogás látszik a vízhatás miatt, ám ez túl mélyen van ahhoz, hogy a növények gyökérzete elérje. Ez különösen az aszályos időszakokban jelent súlyos problémát.
A gazdálkodók már a saját bőrükön érzik
A klímaváltozással járó csapadékhiány már nemcsak a talajtani szakemberek, hanem a termelők életében is érezteti hatását. – Tavalyelőtt a repcék 90%-át kitárcsázták ezeken a részeken, mert egyszerűen nem keltek ki. A gazda kifizette a vetőmagot, a műtrágyát, a vetést, és a végén még a növényt is ki kellett szántani – idézte fel a helyi gazdálkodók tapasztalatait a szakértő. A talajvíz mélyebbre húzódása és a csökkenő csapadék együttese új kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Az alkalmazkodás, mint például új növényfajok, talajművelési módok és vízmegőrző technikák használata elengedhetetlenné válik.
Mi következik ebből?
A makói talajszelvényben szerzett tapasztalat nem elszigetelt eset. A száraz, tömör rétegek és a túl mélyen lévő talajvíz más régiókban is jellemző – erről árulkodnak a kampánynap többi helyszínén készült adatok is. A növénytermesztés jövőjét tehát egyre inkább meghatározza az okszerű, a vízmegőrzési célt fokozottan figyelembe vevő talajművelés. – Ez a jelenség egyértelműen mutatja, hogy az elkövetkező évek egyik legnagyobb kihívása a víz lesz – foglalta össze Mézes Zoltán.
