A nagyvállalatok úttörő szerepet játszanak az autonóm mezőgazdasági munkagépek fejlesztésében, alkalmazásában; állattartó telepeknél már gyakorlat a termelési körülmények szabályozása távolról (applikáción keresztül); egyre több hír jelenik meg a zárt, mesterséges intelligencia által működtetett növénytermesztési rendszerekről. Kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az új, digitális technológiák alkalmazása kockázatokkal is járhat, melyek kivédése nem fejlődik együtt az alkalmazásukkal.
Pár gondolat, miért is jó nekünk a digitalizáció
Jelenleg a döntéstámogató rendszerek generációja terjed, melyek javasolnak, a konkrét intézkedéshez többnyire emberi jóváhagyás szükséges. Azonban már a gyakorlatban tesztelik a mesterséges intelligencia alapú, autonóm gépeket/rendszereket, melyek már irányítás és jóváhagyás nélkül végrehajtanak egy komplett feladatsort, vagy önállóan termelnek.
Előnyök:
- növeli a termelés hatékonyságát, lehetővé válik a népesség fenntartható módon történő ellátása;
- megoldást nyújt a munkaerő problémákra;
- csökkenthető a vegyszeres kezelés a mezőgazdaságban, az antibiotikumok alkalmazása az állattenyésztésben (egészségesebb ételek, kisebb környezeti terhelés);
- fárasztó, fizikai munkától tehermentesíti az élő munkaerőt;
- megoldásokat kínál a klímaválság kihívásaira.
Jelentős potenciális kockázatnak tartják
A sok pozitívum mellett több tudós figyelmeztet. A nemzetközi média középpontjában most a Nature Machine Intelligence folyóiratban megjelent kockázatelemzés áll. A cikk arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia jövőbeni mezőgazdasági felhasználása „jelentős potenciális kockázatokkal” jár a gazdaságok, a gazdálkodók és az élelmezésbiztonság szempontjából. Ezt a veszélyt sokan nem látják, ha mégis, alulértékelik.
Dr. Asaf Tzachor, a Cambridge-i Egyetem Egzisztenciális Kockázat Tanulmányozó Központjának munkatársa szerint eddig senki nem vizsgálta, hogy vannak-e kockázatok a mezőgazdasági mesterséges intelligencia gyors elterjedésével kapcsolatban.
A rendszer külső támadása
A kutatók egy hipotetikus szcenáriót állítottak össze egy növénytermesztő rendszer tekintetében: a talajművelést; az ültetést; a műtrágyázást; a megfigyelést, ez alapján a szükséges beavatkozásokat; a betakarítást mesterséges intelligencia irányította, hajtatta végre gépekkel, emberi beavatkozás, jóváhagyás nélkül.
A forgatókönyv szerint az algoritmusok az önvezető mezőgazdasági munkagépeket, az öntözőrendszereket vezérlik, és elég okosak ahhoz, hogy reagáljanak a termelési körülmények változására (időjárás, károkozók) és ismerik a kultúra igényét. Ez az intelligens, automatizált rendszer gyakorlatilag élelmiszert állít elő.
Itt jelentkezik a potenciális kockázat, egy kibertámadás boríthatja az egész rendszert. Ez lehet egy egyszerű zsaroló vírustól kezdve (csak a termelés áll le, vagy korlátozódik, erre már van példa), a célzott terrorista akcióig (például a növények szennyezése mérgező anyagokkal, melyek így az élelmiszerláncba kerülhetnek) bármi bekövetkezhet, ha nem megfelelő a védelem.
Hazánkban már nem egy olyan állattartó telep van, ahol a gazda okos telefonjáról tudja ellenőrzi a telep működését, a fejlettebb rendszerek pedig lehetővé teszik az applikáción keresztüli, távoli beavatkozást. Állítható a fűtés, világítás, szellőztetés, etetés-itatás, esetenként a gyógyszerezés is… Amennyiben egy hacker be tud lépni a rendszerbe, vagy átveszi a telefon irányítását, a gazda számára súlyos károkat tud okozni.
Nem kell feltétlen célzott támadásra gondolni, elég, ha csak a mobil eszközt elveszti a tulajdonos, és nem kódolja megfelelően.
Tehát a probléma valós, tudni kell védekezni, a rendszereket ennek megfelelően kell kialakítani.
A tanulmány szerin az új technológiákat tesztelni kell, hogy biztonságosak:
- ki kell zárni a véletlen meghibásodásokat;
- a megfelelő biztonsági kapuk beépítésével óvni kell a rendszert a külső (hacker) támadásoktól;
- támadás, illetéktelen beavatkozás esetén a rendszer legyen képes riasztani.
Forrás: foodingredients1st
