A háború sem hoz ukrán munkaerőt, ide csak ázsiaiak jönnek

Írta: Kohout Zoltán - 2022 április 08.

Az utóbbi években meredeken nő a külföldi vendégmunkások száma Magyarországon. Ám a mezőgazdaság továbbra is súlyos munkaerőhiánnyal küzd. Sajnos, már a román és ukrán vidékekről elindulók, menekültek sem állnak meg nálunk, hanem továbbmennek Nyugat-Európába vagy Lengyelországba.

Az ázsiaiak száma nő

A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatási szolgálata (NFSZ) adatai szerint 2015-2020-ban jelentősen nőtt a hazánkban dolgozó külföldiek száma – 17 ezerről 70 ezer fölé nőtt. (Igaz, a covid-járvány első évében, 2020-ban ez, vélhetően átmenetileg, lecsökkent a felére.) A kormány azzal is próbálta segíteni a munkavállalást, hogy az EU-tagállamokból érkezők egyszerűsített alkalmazását ukrán és szerb jelentkezőkre is kiterjesztette 2017-től. Csakhogy a jelek szerint nem a mi tágabb régiónk, hanem döntő többségében az ázsiai munkaerő érdeklődik hazánk iránt. A vendégmunkások halmazában az ázsiai országokból érkezők száma 2020-ban már messze több volt, mint az ukrán vendégmunkásoké, és az ázsiaiak száma gyorsan nő. A hiány különösen – de nem csak – a mezőgazdaságban okoz egyre komolyabb problémát. Már egész ágazatok gyors hanyatlását, sőt, nagyszabású fejlesztések elmaradását is okozza, hogy nincs, aki dolgozzon.

gyümölcs, fa

Nem kíváncsiak a hazai munkákra

A friss sajtójelentések szerint az orosz agressziót követő ukrán menekülthullámmal érkezők sem kíváncsiak a magyarországi munkalehetőségekre. A G7 idézi a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Work Force céget, akiknek az adatai szerint a háború első hónapjában naponta érkező 6-20 ezer emberből csak 40 ukrán állampolgárnak sikerült munkát találni. Őket nagyrészt betanított munkásként a feldolgozóiparban alkalmazzák. Noha nyilván nem csak egy cég foglalkozik munkaerő-közvetítéssel, az arány egyrészt elgondolkodtató, másrészt a fentebb említett állami statisztikákat erősíti meg. Más szóval: magyar munkaadói igény és szükség van, de az érkező munkaerő ígéretesebb országokba megy tovább: Ausztriába, Franciaországba, Belgiumba, Hollandiába, Németországba, de nagyon sok ukrán marad a lengyeleknél is.

Távol-keletről sem minimálbérért jönnek

Ugyanakkor sok hazai cég elégedett és képes előrelépést elérni ázsiai vendégmunkások idehozatalával. A nagy hazai logisztikai és fuvarozócég, a Waberer’s International például 80 indiai sofőr vendégmunkást vesz fel a sofőrhiány miatt, írta meg a Portfolio.hu. A logisztikai cég szerint akkora a hiány az európai, így a magyar munkaerőpiacon is a kamionsofőrökből, hogy kénytelenek voltak távolabbi országok munkavállalói felé tekinteni. Más sajtóhírek arról szólnak, hogy ha Magyarország már nem képes megtartani a kelet-európai munkaerőt. Van például olyan baromfi-feldolgozó, ahol ugyancsak 150-200 indiai dolgozik, és más távol-keleti vidékekről is jönnek vietnámi, koreai gazdasági migránsok, egyre többen. Igaz, sok esetben már ők sem kérnek a minimálbérből: egyes ágazatokban mindennel együtt minimum nettó 350 ezer forintot szeretnének keresni.

paradicsom

Inkább a segély

Hazánkban lassan ugyanaz a helyzet alakul ki, mint a nyugat-európai országokban már a 70-80-as évektől. A növekvő életszínvonal miatt egyre kevesebben hajlandóak segéd-, betanított- vagy szakmunkásként dolgozni. Bár a különféle szociális ellátásokban, közösségi foglalkoztatási programokban a napszámos-jövedelemnek a töredékét lehet csak kézhez kapni, ma már ott tartunk, hogy napi 8-15 ezer forintért sem mennek dolgozni az állástalanok. Igaz, sokszor sem fizikai, sem mentális állapotuk nemigen teszi lehetővé…

fotók: Illusztrációk (Horizont Média/archív, Kohout Zoltán)