A KAP Stratégiai Tervhez kapcsolódó közlemény első ránézésre száraz adminisztráció, de érdemes tanulmányozni: gyakorlati üzenetet hordoz a gazdáknak. Azt jelzi, hogy a díjtámogatott mezőgazdasági biztosításoknál mely biztosítók mely szerződésfeltételei kaptak „zöld lámpát” az Irányító Hatóságtól, vagyis mely konstrukciók mellé lehet jogszerűen és biztonsággal támogatást igényelni az MKR II. pillérben.
Van tétje a pontosságnak!
A lényeg a termelő oldaláról az, hogy a támogatás nem „minden biztosításra” jár automatikusan: csak olyan növénybiztosítási szerződések díjához vehető igénybe, amelyek megfelelnek a jogszabályi és felhívásbeli elvárásoknak, és amelyeknél a biztosító által használt általános és különös feltételeket az IH a benyújtott kérelem alapján, a szükséges vizsgálat után jóváhagyta. Ez a jóváhagyás tehát egyfajta megfelelőségi pecsét. Csökkenti annak kockázatát, hogy a gazda később – akár adminisztratív ellenőrzéskor – azért essen el a díjtámogatástól, mert rossz feltételszámú, nem támogatható terméket kötött meg, vagy a szerződés nem illeszkedik a rendszer követelményeihez.
A közlemény tétje azért nagy, mert a díjtámogatás mértéke érdemi segítség: a támogatás maximális aránya a megfizetett éves nettó biztosítási díj legfeljebb 70%-a lehet, vagyis ugyanazt a védelmet jóval alacsonyabb saját forrásból lehet megvenni, mint támogatás nélkül. Ráadásul a rendszer célzottan a kedvezőtlen időjárási jelenségek és a klímaváltozás okozta termelői károk kezelését szolgálja, és kifejezetten az időjárási kockázatokból fakadó, 20%-os hozamcsökkenést elérő károk fedezésére kötött növénybiztosítások terjedését ösztönzi. Magyarul: nem apró sérülésekre, hanem a gazdaság pénzügyi stabilitását valóban megrázó szezonokra ad védőhálót – és éppen ezért fontos, hogy a gazdák ne csak kössenek biztosítást, hanem olyat kössenek, ami a díjtámogatási rendszerben is „átmegy”.
Nem csak az ár fontos most!
A mostani tájékoztatás tisztázza, kik és hogyan férhetnek hozzá ehhez a támogatáshoz. Kedvezményezettként az egységes kérelmet benyújtó, aktív mezőgazdasági termelő jelenik meg, aki a biztosítási szerződés kedvezményezettje, és alapfeltétel a Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett besorolás megléte. A beadás időzítése pedig nem külön „pályázati ablakokban” történik, hanem 2024-től 2027-ig a tárgyévi egységes kérelem keretében, annak benyújtására nyitva álló időszakon belül – vagyis a biztosítás megkötése mellett ugyanilyen fontos, hogy az adminisztratív „pipa” is meglegyen az egységes kérelemben.
A közlemény gyakorlati haszna röviden abban áll, hogy iránytűt ad a döntéshez: felsorolja, mely biztosítók mely dokumentumai (A/B/C típusú biztosításokhoz kapcsolódó feltételek, illetve általános feltételek és feltételfüzetek) minősülnek jóváhagyottnak. Ez azért lényeges, mert a biztosítási „típusok” elnevezése önmagában még nem garancia arra, hogy két ajánlat ugyanazt tudja: a kizárások, önrészek, kockázati körök és szolgáltatási feltételek biztosítónként eltérhetnek, miközben a díjtámogatás szempontjából az számít, hogy a szerződés pontosan a jóváhagyott feltételrendszer szerint jött-e létre. Aki most biztosítást választ, annak tehát nemcsak az árat érdemes nézni, hanem azt is, hogy a szerződés az MKR díjtámogatásban való részvételhez megfelelő-e – mert egy szélsőséges időjárású évben ez a különbség könnyen milliós tétellé nőhet.
Agrárágazat Tudástár: Díjtámogatott mezőgazdasági biztosítás – Olyan növénybiztosítás, amelynek éves nettó díjához az állam/EU támogatást ad, de csak akkor, ha a szerződés a jóváhagyott (IH által „zöld lámpás”) feltételrendszer szerint jött létre. A díjtámogatás felső határa a megfizetett nettó díj 70%-a lehet, és elsősorban a súlyos, időjárási eredetű terméskiesések pénzügyi kockázatát hivatott csökkenteni az egységes kérelem keretében.
