A német boltokban látványosan erősödik a bio. A fiatal vevők – különösen a Z generáció számára a bioélelmiszer sokszor már nem extra, hanem alapelvárás. A német Ökológiai Élelmiszer-gazdasági Szövetség (BÖLW) szerint körükben mintegy 90% vásárol bioterméket. A kereslet tehát megvan, a piaci számok nőnek – a német termelő mégsem dőlhet hátra, mert a többletet egyre gyakrabban import tölti ki.
Rekordforgalom, de nem feltétlenül hazai áruval
A bioélelmiszerek forgalma 2025-ben 6,7%-kal bővült, és 18,23 milliárd euróra emelkedett Németországban. Eközben a bioterületek aránya 11,7%-ra nőtt, minden hetedik gazdaság ökológiai alapon termel, a bioértékláncban pedig mintegy 388 ezren dolgoznak. Papíron ez sikertörténet. A gond ott kezdődik, hogy a növekvő fogyasztást mind kevésbé a német termelés szolgálja ki. A BÖLW adatai szerint 2024-ben a bio sárgarépa nagyjából 40%-a, a bio hagyma 25%-a importból érkezett. A bio sertéshús több mint egyharmada szomszédos országokból jött, és 2025-ben Belgium, illetve Spanyolország is fontos beszállítóvá vált. Magyarán: a bio polccímke lehet német, a termék eredete nem mindig az. Adja magát a kérdés: Magyarország mennyire tud ebből piaci lehetőséget csinálni – vagy mennyire szorul ugyanebbe a versenybe?
Magasabb költség, kisebb hozam
A politika Németországban és uniós szinten is 2030-ra 30%-os ökológiai területarányt céloz, de a trend nem elég gyors. A Thünen Intézet szerint 2024-ben már második éve csökkent az ökogazdaságok száma, 799-cel lett kevesebb.
Ennek a gazdasági logikája egyszerű: az ökológiai termelés jellemzően alacsonyabb hozamot, több kézimunkát és magasabb költséget jelent. Ez akkor működik, ha a felár stabil, a kereslet kiszámítható, és a támogatási környezet nem változik évente irányt. A termelők viszont bizonytalan szabályozást és árnyomást érzékelnek – miközben a kereskedelem sokszor az olcsóbb import bioárut teszi előtérbe. A hazai helyzetről bővebben ebben a cikkben olvashat.
Bio: tömegtermék lett, vagy még mindig szűk piac?
A német háztartások 94–97%-a vesz időnként bioterméket, mégis: a bio részesedése a teljes élelmiszerforgalomban csak 6–6,3% körül mozog. Vagyis a bio „mindenhol ott van”, de a kasszánál még nem uralja a piacot. A Z generáció bioérzékeny, de a pénztárcája szűkebb: felmérések szerint 86%-kal kevesebb rendelkezésre álló jövedelmük van, mint a korábbi generációknak ugyanebben az életkorban. Ők formálják a jövő fogyasztói trendjeit, de a jelen nagy költéseit még nem ők viszik.
A német bioágazat ma már komoly gazdasági tényező: a fogyasztói oldal alapvetően támogatja, a forgalom nő. Mégis, a hazai termelés nem tud azonos ütemben bővülni. A szektor szerint hiányoznak a hosszú távon kiszámítható keretek: a stabil támogatási rendszerek, az állattartás átalakítását segítő programok, és a világos – a termelő számára is tervezhető – növényvédőszer-csökkentési irányok.lti ki a biohiányt: lehetőség a magyaroknak?
Agrárágazat Tudástár: Bioimportarány – A bioimportarány azt mutatja meg, hogy egy ország biotermék-fogyasztását mekkora részben fedezi külföldről érkező áru. Akkor nő, ha a kereslet gyorsabban bővül, mint a hazai ökológiai termelés (pl. alacsonyabb hozam, több kézimunka, magasabb költség, bizonytalan felár). Magas bioimportarány mellett a „bio” minőség megvan, de a hozzáadott érték és a termelői jövedelem egy része a beszállító országokban keletkezik.
