A sikeres kukoricatermesztés alapköve és egyben az egyik legnagyobb kihívása a hatékony és időben elvégzett gyomirtás. Ha korán irtjuk ki a gyomokat, a kultúrnövénynek nem kell megküzdenie az erőforrásokért, és kevesebb negatív hatásuk van a hozamra. A termelő a vetőmagba, a talajművelésbe és a műtrágyába befektetett pénzét kockáztatja, ha későbbre halasztja a gyomirtást. A késlekedés nem csupán esztétikai kérdés, hanem közvetlen anyagi veszteség a gazdálkodó számára.
A gyomflóra változása az országos gyomfelvételezések adatai alapján
A parlagfű hazánk leggyakoribb gyomfaja, mely nemcsak a mezőgazdasági, hanem a humánegészségügyi kára miatt is jelentős. A fehér libatop, a kakaslábfű és a fakó muhar megőrizték vezető helyüket. A disznóparéj fajok is a fontos gyomok közé tartoznak.
A fenyércirok, a csattanó maszlag, az árvakelésű napraforgó és a selyemmályva térnyerése rohamosan növekszik, míg például az évelő kétszikűek, mint az aprószulák és a mezei acat jelentősége csökkent, de így is az előkelő kilencedik, illetve tizenegyedik helyen állnak. A varjúmák rangsorban elfoglalt helye alig változott, közben az utóbbi 70 évben a borítása a duplájára nőtt.
Az olasz- és a bojtorján szerbtövis nincs a 20 legnagyobb borítással bíró gyomfaj között, azonban a kukoricavetések egyik leginkább versenyképes gyomfajai, így komoly termésveszteséget okoznak.
A kukoricát a kezdetektől gyommentesen kell tartani!
A kukoricanövény mérete, termésének mennyisége és minősége a rendelkezésre álló víztől, tápanyagtól és fénytől függ, amit a szántóföldön lévő gyomok korlátozhatnak. Ezért már a kezdetektől biztosítani kell a kukorica számára a gyommentes fejlődés lehetőségét. Néhány napos késlekedéssel a gyomnövények már behozhatatlan előnyre tehetnek szert, és ez jelentősen behatárolhatja a várható termés (volumené)t.
A fiatal kukorica gyomos körülmények között fény- és vízhiánytól szenved, a levelekben csökken a klorofill mennyisége, és a talajnedvesség hiánya a gyökérrendszer térfogatának csökkenéséhez vezet. Különösen kiélezett a verseny a kukorica 3-8 leveles fejlettségi időszakában. A gyomoktól mentes területen a kukoricalevelek átfedik a sorközöket, a sorok hamarabb záródnak, és a kultúrnövény árnyékolja a talajt.
A fent említett, magról kelő gyomok ellen hatékony megoldás az Adengo. Évelő kétszikű gyomokkal fertőzött területen és/vagy száraz tavaszon a túlfejlett kétszikű gyomok (pl. fehérlibatop) ellen az Adengo Plus technológiai csomag javasolt.
Az Adengo hatékony az évelő egyszikű gyomok (fenyércirok, tarackbúza) magról kelő egyedei ellen is, a rizómás alakokat pedig kifehéríti, növekedésüket gátolja. A készítmény kijuttatása után meg kell várni, amíg a kifehéredett évelő gyomnövények visszazöldülnek (kb. 2 hét) és a kukorica 5-7 leveles állapotában Monsoon vagy Monsoon active alkalmazása javasolt.
A négy legjelentősebb szántóföldi kultúránk gyomirtási technológiájában kikerülhetetlenek az ALS-gátló hatóanyagok. Ugyanakkor ugyanazon területen, több éven keresztül azonos hatásmódú gyomirtók alkalmazása a rezisztens gyomnövények kiszelektálódásához vezethet. Ennek elkerülésére a különböző hatásmódú (HPPD-gátló + ALS-gátló) hatóanyagok kombinációja biztosítja a kiemelkedő hatékonyságot és a gyomrezisztencia kialakulásának megelőzését. Ha már kialakult a gyomrezisztencia, alkalmaznunk kell a vetésváltást, az okszerű talajművelést, a tarlókezelést, a szerrotációt és eltérő hatásmódú herbicid hatóanyagok kombinációit, pl. korai posztemergensen Adengo, majd posztemergensen Laudis.
Dr. Bosák Péter, Bayer Crop Science
A képek/ábrák forrása: Bayer Hungária Kft.
Agrárágazat Tudástár: Posztemergens gyomirtás – A kelés után végzett gyomirtási technológia, amikor a herbicidet már kikelt kultúrnövényben és gyomnövényben juttatják ki, így célzottan pusztítja a konkurens gyomokat, miközben a kultúrnövény fejlődését nem károsítja.
