Miért térhet vissza a rendfelszedőkocsi, és hogyan lesz hatékonyabb a kijuttatás?
Az AGROmashEXPO-n a Fliegl Abda a „biztos befutók” mellett hozott olyan gépeket is, amelyekkel inkább gondolkodásra akarják késztetni a piacot. Ackermann Tamással, a cég ügyvezetőjével arról beszélgettünk, miért vállalnak szemléletformálást, mit tanultak a világpiacból, és sokszor miért a kereskedőt nehezebb meggyőzni, mint a gazdát.
Ránézve a Fliegl-standra, az az ember érzése, hogy itt nem a slágertermékeket vonultattátok fel, hanem tudatos válogatást látunk. Mi volt az idei logika?
– Kilenc kocsit hoztunk, és ebből nagyjából öt olyan, amire azt mondom: „elvárt”, hogy itt legyen. Egy letolókocsinak itt kell lennie, mert ez ma már itthon is alap, sok telepen, sok faluban találni belőle. Ugyanígy egy forgózsámolyos kocsinak is helye van a kiállításon. De direkt hoztunk olyan gépeket is, amelyek nem feltétlenül az azonnali értékesítésről szólnak, inkább arról, hogy megmutassuk: létezik más megközelítés, és bizonyos problémákra vannak jobb válaszok is.
Miben más a ti megközelítésetek, mint a tipikus kiállítói logika?
– Az AGROmashEXPO-n jellemzően forgalmazók vannak többségben, és érthető is a gondolkodásuk menete: ők azt hozzák, amiből gyors üzletet remélnek. Mi viszont gyártóként vagyunk jelen – ráadásul 33 éve Magyarországon –, és emiatt máshogy nézünk a piacra. Szeretnénk az innovációinkat megmutatni, és kicsit előre gondolkodni: mi lesz a gazdáknak hosszabb távon gazdaságilag is megtérülő beruházás. Exportálunk is, látjuk a világ különböző pontjain, hogy a gazdák mit és hogyan használnak, és ebből sokszor olyan ötletek jönnek, amelyek itthon még nem „reflexek” – de attól még működnek.
Azt mondod, a kiállítás nálatok nem feltétlenül az azonnali értékesítésről szól. Akkor miről?
– Véleményformálásról. Szeretnénk elindítani a gondolatot: lehet ezt másképp is csinálni. A gyártónak van egy ilyen felelőssége, mert a kereskedő sokszor érthetően a gyors megtérülésben gondolkodik. Mi meg azt nézzük, hogy mi lesz a gazdának tényleg hasznos és gazdaságos, mondjuk 3–5 év múlva.
Takarmányminőség: vissza a rendfelszedőhöz
Az egyik ilyen „gondolatébresztő” gép a rendfelszedőkocsi. Miért pont ezt hoztátok el?
– Mert a magyar piacon ez a technológia gyakorlatilag kikopott. Pedig aki régebb óta benne van a szakmában, az emlékszik a régi rendfelszedőkocsikra: volt idő, amikor több faluban is dolgozott belőlük több darab is. A rendszerváltás után a kereskedelem nagyon erősen piacformáló lett, és sok helyen kényelmesebb volt a gondolatot abba az irányba vinni, hogy nagy értékű motoros gépet kell vásárolni – például silózót –, mert azon nagyobb az üzlet. Csakhogy a zöldtakarmány-betakarításnál nem mindegy, mit veszítünk el közben.
Mit veszít a gazda, ha kizárólag silózóban gondolkodik?
– Bizonyos kultúráknál – például a lucernánál – a minőség könnyen sérülhet. A silózó nagy légáramlással dolgozik, és a szárazabb leveleket hajlamos lefújni. Csakhogy a levél a fehérje egyik fő hordozója. A rendfelszedőkocsi lényege, hogy a „pick-up” rendszerével felveszi a komplett szárat és a levélállományt is, így a fehérje ténylegesen bennmarad a betakarított takarmányban. A most bemutatott gép ráadásul már nem a „régi világ”: szecskázni is tud, vagyis darabolja a takarmányt, ami a betárolásnál, betaposásnál segít abban, hogy levegőmentesebb legyen a siló és stabilabb maradjon a minőség.
Ez a gép mennyire új a piacon?
– A világnak Hannoverben, az Agritechnica-n mutattuk be, itthon pedig most, az AGROmashEXPO-n szerepel először kiállításon. Dolgozni már dolgozik több darab is. Az elmúlt időszakban itthon is értékesítettünk belőle, csak a hazai debütálásra most került sor. A portfólió úgy került hozzánk, hogy néhány éve adódott egy lehetőség: a Claas-tól átvettünk egy komplett termékcsaládot, ennek része ez a rendfelszedőkocsi is.
Mikor lesz ebből itthon újra „trend”?
– Ez nem egy hónapos történet. Egy kereskedőnek sokszor nincs energiája kivárni a piac átfordulását, de gyártóként nekünk ez felelősségünk. Elég csak a letolókocsira gondolni: annak idején mi hoztuk, mi mutattuk, mi adtuk el az első darabokat, és eleinte sokan legyintettek. Aztán eltelt pár év, és ma már szinte minden standon van letolókocsi vagy letolókocsi-szerű megoldás. Nálunk ez a történet 1998-ban indult, és kellett 10–15 év, mire igazán átütött. A tanulság: ha valamit nem mutatsz meg, nem beszélsz róla, nem lesz belőle piac.
Hígtrágya: ne a kijuttató ingázzon
A másik hangsúlyos vonal a hígtrágya-technológia volt. Miért építettetek köré egy komplett gépkapcsolatot?
– Mert a hígtrágya-kijuttatásnál ma kulcskérdés a minőség. Az a cél, hogy a kijuttatott anyag minél gyorsabban a talajba kerüljön és bedolgozhassa a gazdálkodó, így a nitrogén és a hasznos szerves anyagok a talajban hasznosuljanak, ne a levegőbe illanjanak el. Jó, hogy a támogatási logika is ösztönzi az ilyen beruházásokat. Mi ehhez egy gyakorlati szempontot teszünk hozzá: a szántóföldi kijuttató- és bedolgozó tartálykocsival nem célszerű a telep és a tábla között ingázni.
Mi a megoldás?
– A logisztika. Kell egy közúti szállításra optimalizált „szolgáló” kocsi, ami nagy mennyiségben és gyorsan ki tudja vinni a hígtrágyát a táblára. Ilyen például egy 25 m3-es tartálytérfogatú, légrugós futóműves szállítókocsi. Ezzel a kijuttató gép folyamatosan kint tud maradni a földön dolgozni, nem az utat járja. Én ezt sokszor úgy magyarázom: képzeld el, hogy kiküldesz valakit tárcsázni, és minden nyolcadik forduló után hazajön kávézni. Abszurd. A kijuttató gép is „dolgozó” legyen, és legyen egy eszköz, ami kiszolgálja.
A magyar piacon ez mennyire reális? Nem inkább a német mintát hiányoljuk?
– Németországban tipikusan bérvállalkozók végzik ezt, és a méretek is mások, ez tény. Magyarországon viszont sok helyen van akkora mérete a gazdaságoknak, hogy saját rendszerben is kifizetődő lenne. A lényeg ugyanaz: a hatékonyságot nemcsak a kijuttató eszköz tudja, hanem az egész rendszer, együtt.
Építőipari billenős kocsi: a több lábon állás ékes példája
A standon volt egy elsőre meglepő darab is: építőipari jellegű billenős kocsi. Miért hoztátok el egy agrárkiállításra?
– Mert a telepi beruházásoknál mindig van földmunka, anyagmozgatás, kavics, töltőanyag, építőanyag behordás – és sok helyen van hozzá erőgép, csak megfelelő munkaeszköz nincs. Ilyenkor vagy „tönkretesznek” egy gabonás pótkocsit, vagy mindent kiszerveznek. Mi egy kifejezetten ilyen feladatra való, 12–15 m3-es billenős kocsit hoztunk, és már a kiállításon is látszott, hogy működik a gondolat: volt olyan gazda, aki eredetileg nem ilyet keresett, de miután elmagyaráztuk, mire jó – például egy telepi beruházásnál –, ráállt, és konkrétan meg is vette.
Ez a termékvonal mennyire magyar piacra készült?
– Ezeknek a kocsiknak a döntő többsége exportra megy, közel 98%-uk. Nem arról van szó, hogy itthon ne lenne rá lehetőség – beruházások mennek, erőgépek megvannak –, inkább arról, hogy a rendszer sokszor „elkényeztet”: ha minden támogatott, akkor könnyebb azt mondani, hogy majd az építőipari cég elvégzi. Én néha provokatívan úgy fogalmazok: amit tönkre akarsz tenni, azt támogasd. Mert a túlzott támogatás kiölheti a saját gondolkodást.
A nehezebb pálya: a forgalmazó meggyőzése
Sokat beszélünk arról, hogyan fogadja a gazda az új technológiát. Te viszont azt mondtad: néha a forgalmazót nehezebb meggyőzni. Miért?
– Mert a forgalmazó előtt sokszor a gyors megtérülés „dollárjelei” pörögnek. Azt nézi, ebből mikor és hogyan lesz pénze. Ha nem lát azonnali piaci mozgást, nem nyitott. Pedig addig sokszor nincs is igény, amíg nincs kínálat. Ha nem mutatod meg, nem beszélsz róla, a gazda nem fogja kérni. Hát többek között ezért is vagyunk itt…
Sándor Ildikó
Fotók: Horizont Média
Agrárágazat Tudástár: Rendfelszedőkocsi – Takarmánybetakarításra szolgáló gép, amely a kaszálás után rendbe rakott zöldtakarmányt pick-up rendszerrel felszedi, gyakran szecskázza is, így a levél- és szártömeg egyaránt bekerül a tárolóba, javítva a takarmány minőségét és fehérjetartalmát.
