Az idei tél a hazai gyümölcstermesztésben rég látott, kedvező hótakarót és fagyot hozott, sok helyütt a talaj vízpótlása is javult, a rügyfejlődés kiegyensúlyozottabb lehet, és a kártevők is gyérülhettek. Jelenleg ezért jellemzően a tavalyinál pihentebb, jobb állapotban vannak az ültetvények, de most döntő hetek jönnek a mezőgazdaság e szektorában.
(Fotó: Horizont Média/archív)
Védtelenné válik Közép- és Dél-Európa
Az utóbbi évtized egyik legaggasztóbb klímaváltozási jelensége a gyakoribb tavaszi hidegbetörések. Ennek egyik magyarázata a poláris örvény (polar vortex) és a sarki futóáramlás gyengülése. Ez részben azt okozza, hogy a sarkvidéki hideg légtömegek könnyebben lesodródnak dél felé. Így fordulhat elő egyre gyakrabban, hogy március–áprilisban is sarkvidéki eredetű hideg levegő éri el Közép- vagy akár Dél-Európát. Az utóbbi időben már nemcsak hazánkban jelentkezett ez a súlyos fagykárokkal járó jelenség, hanem Görög- és Törökországban is. Ez különösen akkor veszélyes a gyümölcsösökre, ha enyhe a február, hiszen ekkor korán megindul a rügyezés, virágzás, vagyis a fák még inkább kitettek a fagy pusztító hatásának.
Egyelőre kedvező a kép itthon
Az idei, fagyosabb tél után, március közepén a hazai gyümölcsültetvények összképe inkább óvatosan kedvező, mint aggasztó. A fák több helyen jó kondícióban vannak, a mély nyugalmi állapotból nem mozdította ki őket olyan szélsőséges időjárás, mint az előző években. Ez különösen a korai csonthéjasoknál fontos, mert a kajszi, a mandula és hamarosan az őszibarack is érzékeny fenológiai szakaszba érkezik.
A terméskilátásokat természetesen még becsülni sem lehet. A gyümölcsfák és a szőlő nedvkeringése megindult, a korai csonthéjasok rügyei megpattantak, de a gyors fejlődést eddig visszafogták az éjszakai fagyok. A legtöbb ültetvény még nincs rossz állapotban, de a következő hetek döntik el, mennyire marad érdemi termés a korai fajokban.
Sokunkban él még a súlyos tavalyi tavaszi fagyhullám, ami az ország gyümölcstermő területeinek 80–90 százalékát érintette, és a korán virágzó kajszi, őszibarack, cseresznye és szilva termése sok helyen 80–90 százalékban megsemmisült. A 2024-es szezonban is történelmi mértékű, 50–90 százalékos terméskiesések alakultak ki több ültetvényben. Ez világossá tette, hogy a fagyvédelem ma már a gyümölcstermesztés egyik alapfeltétele.
Védhető és védhetetlen fagyok
A termelők számára az egyik legnagyobb fenyegetés a széllel érkező hideg. A talaj felől kisugárzó, radiációs fagy derült, szélcsendes éjszakákon alakul ki, a felszín közelében összegyűlő hideg ellen (légkeveréssel, füstöléssel, fagyvédelmi öntözéssel vagy ültetvényfűtéssel) részben lehet védekezni. Ám a hideg légtömegek 10-15-km/h-s érkezésével kialakuló szállított fagy ellen sokkal nehezebb – ha egyáltalán lehet hatékonyan – védekezni. Ezért a gyümölcstermesztők számára kulcskérdés, hogy pontosan felismerjék, milyen fagytípussal állnak szemben, mert ettől függ, hogy van-e értelme az azonnali beavatkozásnak.
Megelőző lehetőségek
A hosszabb távú alkalmazkodás ezért már nem állhat meg a tűzoltásnál. Az előrelátó fajta- és termőhelyválasztás, a későbbi virágzású, fagytűrőbb fajták előnyben részesítése, a talaj vízmegtartó képességének javítása, a mikroklíma tudatos alakítása és a precíziós monitoring egyre fontosabb. A helyi meteorológiai állomások, szenzorok és agrometeorológiai előrejelzések segíthetnek abban, hogy a termelő ne csak az általános időjárási prognózisokra hagyatkozzon, hanem a saját ültetvényére szabott döntéseket hozzon.
Jól jött a hó, de nem hullott elég
A talajállapot most vegyes képet mutat. A felső rétegekben a márciusi csapadék javított a helyzeten, de a mélyebb rétegek feltöltődése továbbra sem teljes, mert a tél végére jelentős csapadékhiány maradt. A hó tehát hasznos volt, de nem pótolta teljesen a korábbi hiányt. Ez azért lényeges, mert a virágzás és a korai hajtásnövekedés időszakában nemcsak a fagy, hanem a vízellátás egyenletessége is befolyásolja a terméskötődést és a fák kondícióját.
Agrárágazat Tudástár: Radiációs fagy – Derült, szélcsendes éjszakákon kialakuló fagytípus, amikor a talaj és a növényzet hőkisugárzása miatt a felszín közelében összegyűlik a hideg levegő; ez ellen bizonyos ültetvényekben légkeveréssel, füstöléssel, fagyvédelmi öntözéssel vagy fűtéssel részben lehet védekezni.
