A sertés- és a szarvasmarha-piacon február végén, márciusban eltérő irányú folyamatok rajzolódtak ki. A mezőgazdaság szarvasmarha-ágazatában az egy évvel korábbihoz képest továbbra is kifejezetten magas árszintek jellemzők. Viszont a sertéspiacon az előző évhez mérten számottevő árkorrekció látható, noha az uniós átlagár március közepére ismét emelkedett.
Ez a kettősség a hazai állattenyésztés szereplői számára is fontos üzenet: a marhapiacon továbbra is erős az árpozíció, a sertéspiacon viszont inkább a kereslet, a készletek és a külpiaci mozgások finomabb egyensúlya alakítja a kilátásokat.
Uniós marhapiac
A szarvasmarha-piacon az Európai Unióban március közepére némi árcsökkenés következett be, de ez nem változtat azon, hogy történelmi összevetésben még mindig magas szintekről beszélhetünk. Az R3 osztályú fiatal bikák uniós átlagára a március 15-én zárult héten 728,21 euró volt 100 kilogramm hasított súlyra vetítve, ami heti alapon 0,7%-os mérséklődést jelentett. Hasonlóan kisebb korrekció látszott a vágótehenek és a vágóüszők piacán is. Ugyanakkor januárban az uniós fiatalbika-ár még így is 24,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, a tehéné 30,4%-kal, az üszőé pedig 25,2%-kal volt magasabb. Vagyis az utóbbi hetek enyhe korrekciója inkább technikai jellegűnek tűnik, nem pedig trendfordulónak.
Kiváló árak év elején
A magyar szarvasmarha-ágazatban szintén erős árpozíció látszik. Az AKI adatai szerint 2026 első hét hetében a fiatal bika termelői ára 2297 forint volt kilogrammonként hasított meleg súlyban, ami közel 16%-os éves drágulás. A vágóüsző ára 34,3%-kal, a vágótehéné 31,8%-kal emelkedett. Mindeközben 2025-ben a hazai szarvasmarha-vágás élősúlyban számolva 24,2%-kal nőtt, ezen belül a tehenek vágása 6,3%-kal, az üszőké 17,3%-kal bővült. Ez arra utal, hogy a magas árak mellett az értékesítés is élénk volt. A külkereskedelemben ugyanakkor érdekes elmozdulás történt: az élőmarha-export volumene több mint 30%-kal visszaesett, miközben a marhahúsexport mennyisége közel 75%-kal nőtt. Ez arra utalhat, hogy a magyar piacon nőtt a feldolgozottabb, magasabb hozzáadott értékű kivitel szerepe.
Visszarendeződés és trendkülönbségek Európában
A sertéspiacon ezzel szemben inkább a tavalyi magas árszintekről való visszarendeződés képe látszik. Az Európai Unióban februárban az E osztályú sertés vágóhídi belépési ára 1,48 euró volt kilogrammonként hasított hideg súlyban, ami 17,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A meghatározó uniós vágóhidak és integrátorok 10. heti árai is átlagosan 13,4%-kal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Március közepére ugyan az uniós átlagár ismét emelkedett, 162,06 euróra 100 kilogramm hasított súlyonként, ami heti alapon 3,4%-os növekedés, de még ez is 11,7%-kal elmaradt az előző év azonos időszakától.
A regionális különbségek a sertéspiacon különösen látványosak. Közép- és Észak-Európában az emelkedő trend kifulladt, Németországban, Ausztriában, Belgiumban és Dániában inkább stagnálás vagy oldalazás jellemző. A német piacon a kínálat és a kereslet kiegyensúlyozott, de a húsvéti keresletélénküléstől sem várnak erős lökést, a grillezési szezon pedig még nem indult el. A feldolgozott sertéshús iránti kereslet a szezonátlag alatt maradt, ami visszafogja az árak további emelkedését. Ezzel szemben Dél-Európában, főként Spanyolországban és Olaszországban márciusban még további áremelkedés következett be, ami azt mutatja, hogy az uniós sertéspiac korántsem egységes.
Mint nemrég beszámoltunk róla, Magyarországon a sertésállomány 2025 decemberében 2,87 millió egyed volt, ami szerény (+2,4%) éves növekedést jelent. Ez a kínálati oldal stabilitását erősíti. A piaci árak azonban lefelé mozdultak: 2026 februárjában a hazai termelésű vágósertés termelői ára 521 forint volt kilogrammonként hasított meleg súlyban, ami 23,7%-os visszaesés egy év alatt. A külkereskedelmi adatok is vegyes képet mutatnak. Az élősertés-kivitel nőtt, ugyanakkor a sertéshús exportvolumene 7,1%-kal csökkent, értékben pedig ennél is nagyobb visszaesés látható. A sertéshúsimport volumene és értéke egyaránt jelentősen mérséklődött 2026 januárjában, ami részben a belső kereslet, részben a külpiaci ármozgások következménye lehet.
Agrárágazat Tudástár: Árkorrekció – Árkorrekciónak azt a piaci folyamatot nevezzük, amikor egy korábban magas szintre emelkedett termelői vagy piaci ár mérséklődni kezd, de ez még nem feltétlenül jelent tartós trendfordulót; gyakran inkább átmeneti visszarendeződést jelez a kereslet, a kínálat vagy a külpiaci viszonyok változására reagálva.
