A kivi termesztése Magyarországon még ma sem tömegkultúra, de már nem is pusztán kertészeti kuriózum a mezőgazdaságban. Az elmúlt években a hazai gyakorlat és a piaci adatok is azt mutatták, hogy a fajnak van helye a magyar kertészetben – igaz, hátrányait is az adja, ami az előnyeit: a klíma-kitettség. A klímaváltozás, a hagyományos gyümölcsfajokat érő fagykockázat, valamint az importkiváltás igénye együtt tették komolyabb szakmai kérdéssé a kivit és hasonló, korábban egzotikumnak számító „társait”. Főleg azért, mert az EU-ban is növekvő, minőségorientált piac működik.
Nő a kereslet
Európában továbbra is Olaszország és Görögország a meghatározó szereplő a kivipiacon. Az utóbbi években a kontinens termelése összességében inkább stagnált vagy enyhén nőtt, de az évjárati hatások, főként a fagykár, jelentős kilengéseket okoztak. A zöld húsú fajták mellett folyamatosan nő a sárga húsú kivi szerepe is, ami azt jelzi, hogy a piac nemcsak volumenben, hanem választékban is differenciálódik. Az európai készletszintek és értékesítési adatok alapján a kereslet alapvetően stabil, a jó minőségű, jól tárolható áru továbbra is vevőre talál.
Itthon még importfókuszú a piac
Magyarország ezzel szemben ma még egyértelműen importvezérelt piac. A frisskivi-forgalomban a behozatal sokszorosan meghaladja a kivitelt, és a hazai ellátás legnagyobb része német, görög és olasz csatornákon érkezik. Ez ugyanakkor nemcsak gyengeség, hanem lehetőség is: azt mutatja, hogy a belföldi fogyasztás létezik, a piac fizetőképes, és a hazai termelőknek van hová belépniük. A magyar nagykereskedelmi árak az elmúlt években emelkedtek. Ez azt jelzi, hogy a kivi értékes, keresett termék maradt, igaz, idén eddig némi korrekció is látszik a csúcsok után.
Víz-, fagy- és technológiaérzékeny, de nincs komoly kártevője
A termesztéstechnológia oldaláról a kivi nem könnyű, de jól tervezhető kultúra. Az egyik legfontosabb feltétel a megfelelő talaj: a növény savanyú vagy enyhén savanyú közeget kedvel, a 7 alatti pH előnyt jelent. Ugyanilyen fontos az egyenletes vízellátás. A kivi kifejezetten vízigényes faj, ezért öntözés nélkül csak nagyon korlátozott biztonsággal termeszthető. A támrendszer, a megfelelő sortáv, a metszés és a porzó-termő egyedek helyes aránya nem részletkérdés, hanem a siker alapja. A telepítés utáni harmadik évben már termőre fordulhat, a termés pedig hűvös, száraz körülmények között akár áprilisig tárolható, ami nagy piaci előny.
A hazai tapasztalatok alapján a kivi egyik legnagyobb előnye, hogy jelenleg nincs olyan ismert, tömegesen fellépő kártevője vagy betegsége, amely gazdasági szinten komoly veszélyt jelentene. Ez a növényvédelmi költségek és a marketing szempontjából sem mellékes. A vegyszermentes vagy vegyszerszegény termesztés ma komoly piaci üzenet, különösen egy olyan gyümölcsnél, amelyet a fogyasztók eleve egészségtudatos termékként keresnek. Az EU új, egészségre vonatkozó állásfoglalása a Hayward zöld kivire ezt a pozíciót tovább erősítheti, mert a napi fogyasztáshoz kapcsolt bélműködési előny közvetlen kommunikációs értéket ad a terméknek.
Ugyanakkor a kultúra korántsem kockázatmentes. A virágzás körüli fagyérzékenység az egyik legnagyobb gyenge pont: mínusz 2 Celsius-fok alatt már védekezni kell. Vagyis miközben a kivi a klímaváltozás nyertesének tűnhet, valójában csak ott lehet stabilan sikeres, ahol a fagykockázat kezelhető, és az öntözés technikailag megoldott. A telepítés beruházásigénye sem alacsony, hiszen a támrendszer, a szaporítóanyag, az öntözés és a metszéshez szükséges szaktudás együtt már komoly belépési küszöböt jelent. Ezért a kivi inkább tudatos kertészeti vállalkozás, mintsem gyors divatkultúra.
Jön a robot hozzá
A technológiai fejlődés ugyanakkor a kivitermesztés mellett szól. Olaszországban már a gépesített, robotizált betakarítás fejlesztése zajlik, és az Unitec szerint 2027-re az intenzív ültetvényekben megjelenhetnek a hat robotkarral dolgozó szedőgépek. A technológia ma még drága, de a lényeg nem csak a gép maga, hanem az, hogy a kivi ültetvényszerkezete jobban alkalmassá tehető automatizálásra, mint több más gyümölcsfajé. Ez hosszabb távon munkaerőoldalról is javíthatja a kultúra versenyképességét.
Kényelmesebb alternatíva a datolyaszilva és a füge?
A füge és a datolyaszilva ennél egyszerűbb belépési pontot jelenthet több hazai kertészetnek. A füge előnye, hogy kisebb a technológiai igénye, gyorsan piacra vihető, feldolgozásra is alkalmas, és kedvező évjáratban akár két hullámban is terem. Hátránya, hogy a fiatal növények fagyérzékenyek, és új kártevők, például a fügemoly, egyre komolyabb figyelmet igényelnek. A datolyaszilva a három kultúra közül az egyik legígéretesebb lehet, mert jobban tűri a hideget, alacsonyabb a növényvédelmi igénye, és biotermesztésben is jó pozíciót kínál. Itt viszont a fajtaválasztás és a piaci edukáció a kulcs: csak azt a fajtát érdemes telepíteni, amely értékesítésben is működik.
Agrárágazat Tudástár: Importkiváltás – Importkiváltásnak azt nevezzük, amikor egy ország vagy ágazat a korábban jórészt külföldről beszerzett termék egy részét hazai termeléssel igyekszik előállítani; a kivi esetében ez azért fontos, mert a magyar piac ma még döntően behozatalra épül, így a sikeres hazai termesztés nemcsak kertészeti különlegesség, hanem piaci lehetőség is lehet.
