Az utóbbi években a mind intenzívebben termesztett napraforgó nagyobb zöldtömeget és magasabb szárat növeszt, ez azonban új növényvédelmi kihívást jelent. A BASF hagyományosan gyakorlatias, gyakorlatfókuszú podcastje elemezte a teendőket.
Nagyra nő a napraforgónk
A BASF podcast fő üzenete, hogy a napraforgó növekedésszabályozása ma már nem különlegesség, hanem egyre inkább gyakorlati technológiai eszköz – állapította meg a Szakmai ártalom című beszélgetéssorozat legutóbbi adásában Németh Balázs és Hangyel Attila fejlesztőmérnök (BASF Hungária Kft.). Ennek oka, hogy a napraforgó az utóbbi években sok gazdaságban extenzív növényből intenzív kultúrává vált. Jobb termőhelyekre került, magasabb tápanyagszintekkel termesztik, és a termelők már nem 2,5–3 tonnás, hanem jóval magasabb termésszintekkel számolnak. Ezzel együtt nőtt a növény magassága, a biomassza tömege, és vele a dőlés veszélye is. A két méter fölötti állományok nemcsak viharkárra hajlamosabbak, hanem a virágzáskori növényvédelmi beavatkozásokat is nehezítik.
A regulátorozás a kritikus 20-25 centit „veszi le”
A gyakorlatban a regulátorozás legnagyobb előnye, hogy mérsékli a megnyúlást, homogénebbé teszi az állományt, és csökkenti a megdőlés kockázatát. A podcastban elhangzott tapasztalatok szerint átlagosan körülbelül 15%-os magasságcsökkentés érhető el, ami nagyjából 20–25 centimétert jelent, kedvező körülmények között akár ennél többet is. Ez azonban nem pusztán „alacsonyabb napraforgót” ad, hanem robusztusabb növényt és gyorsabban kialakuló, erősebb gyökértömeget is. Ez különösen fontos ott, ahol a vihar, a dőlés vagy a későbbi aszály egyszerre jelent kockázatot.
A siker kulcsa a pontos időzítés. A beszélgetés alapján a kezelést a napraforgó BBCH 51 állapotában érdemes elvégezni, vagyis akkor, amikor a bimbókezdemény már megjelent, de kívülről még alig látható. Gyakorlati támpontként azt emelték ki, hogy amikor a valódi levélpárok között már két megnyúlt ízköz jól látszik, akkor jött el az optimális pillanat. Ez jellemzően 6–8 leveles állapot környéke, naptár szerint többnyire május vége–június eleje. A kezelési ablak nagyjából 8–10 nap, tehát nem túl széles, de jól tervezhető, különösen, ha a termelő a sorközművelés után azonnal rá tud szervezni a permetezésre.
Kinek hasznos igazán?
A BASF e célra kifejlesztett terméke a gyakorlati tapasztalatok alapján már az alsó dózisszinttel is látványos eredményt adhat, ezért az új belépőknek ezt ajánlják kipróbálásra. A készítmény levéltrágyákkal, például bór- és kéntartalmú termékekkel jól kombinálható, és a benne lévő piraklostrobin a korai időszakban gombaölő és élettani oldalról is pluszt ad: zöldítő, stresszcsökkentő, vitalizáló hatása lehet.
A napraforgótermesztők számára a legfontosabb tanulság az, hogy a regulátorozás nem öncélú beavatkozás, hanem állománymenedzsment. Akkor van igazán értelme, ha a cél a kezelhetőbb, egységesebb, stabilabban lábon maradó állomány, amelybe később a gép kisebb kockázattal tud bemenni. Azon napraforgótermesztőknek lehet különösen hasznos, akik már találkoztak megdőlt táblával, nehezen permetezhető, túl magas állománnyal vagy erős biomasszából adódó betakarítási veszteséggel. A podcast alapján tehát a napraforgó növekedésszabályozása ma már nem elméleti újdonság, hanem egy finomhangolható, de nagyon is gyakorlati technológiai elem.
Agrárágazat Tudástár: Növekedésszabályozás – Növekedésszabályozásnak azt a technológiai beavatkozást nevezzük, amely a növény megnyúlását mérsékli, így alacsonyabb, egységesebb és stabilabban álló állomány alakítható ki; napraforgóban ez különösen fontos lehet intenzív termesztésben, mert csökkentheti a megdőlés kockázatát, javíthatja a permetezhetőséget és hozzájárulhat a termésbiztonsághoz.
