A juhhúspiac 2025-ben világszerte ellentmondásos képet mutatott: miközben az árak több térségben emelkedtek, a termelés és a kereskedelem inkább stagnált vagy visszaesett. A gazdák tavaly és idén relatíve jó árakat kapnak, az export is nőtt, de a vevők itthon is egyre kevésbé keresik a juhhúst.
Minden húsok 5 százaléka juh
Nemzetközi szinten a juhhústermelés csaknem 19 millió tonna volt, vagyis érdemben nem változott az előző évhez képest, és továbbra is a világ teljes hústermelésének mintegy 5%-át adta. A termelés több mint 80%-a Ázsiából és Afrikából származott, a legnagyobb kibocsátó Kína volt 5 millió tonnával. A fontos exportőröknél ugyanakkor gyengülés látszott: Ausztráliában a termelés 6,7%-kal, 915 ezer tonnára, Új-Zélandon pedig 1,4%-kal, 436 ezer tonnára csökkent. A világ juhhúskereskedelme is mérséklődött, az export és az import egyaránt 1,9%-kal esett vissza.
Európai piac
Az európai piac ezzel szemben mozgalmasabb volt. Az Európai Unió juh- és kecskeimportja 2025 első tizenegy hónapjában 172 ezer tonnára nőtt, ami 13%-os emelkedést jelentett éves összevetésben. A behozatal döntő részét, csaknem 93%-át, az Egyesült Királyság és Új-Zéland adta. Az uniós export szintén bővült: a kivitel 87 ezer tonnát tett ki, ami 5,8%-os növekedést jelentett. A legfontosabb célpiacok Algéria (28,3% részesedés), Jordánia (16,4%) és az Egyesült Királyság (11,4%) voltak. Az árak is határozottan emelkedtek: a könnyű bárány uniós ára 7,3%-kal, 911 euró/100 kilogrammra, a nehéz bárányé 8,7%-kal, 916 euró/100 kilogrammra nőtt. Különösen fontos jelzés, hogy Olaszországban, amely a magyar bárány legfontosabb piaca, a könnyű bárány ára 15,6%-kal emelkedett.
Erős árak, jó exportadatok itthon
Magyarországon az ágazat képe egyszerre mutat gyengülő termelési alapokat és viszonylag kedvező külpiaci értékesítési lehetőségeket. A juhállomány 2025. december 1-jén 831,7 ezer egyed volt, ami 1,8%-os csökkenést jelentett az előző évhez képest. (Egyben történelmi mélypontot is.) Az anyajuhállomány ennél is nagyobb mértékben, 3,6%-kal, 649,5 ezer egyedre mérséklődött, ami azért különösen fontos, mert a jövőbeni kibocsátás alapját éppen ez az állomány adja. A vágás élősúlyban számolva 6,2%-kal, 1,6 ezer tonnára csökkent 2025-ben, tehát a hazai termelés volumene visszafogottabb lett.
A külpiaci értékesítés ugyanakkor nem omlott össze, sőt több mutatóban javult. Az élőbárány-export mennyisége 2%-kal, 13,7 ezer tonnára, értéke pedig 5,8%-kal, 28,1 milliárd forintra nőtt. A magyar kivitel legfontosabb felvevőpiaca továbbra is Olaszország, amely az export 51%-át adta, és ahová 8,5%-kal több bárány került, mint egy évvel korábban. Ez azt mutatja, hogy a magyar juhágazat számára a külpiaci kereslet továbbra is stabil támasz, még akkor is, ha a hazai állomány csökken.
Az árak 2026 elején is inkább a termelőknek kedveztek. Az AKI PÁIR adatai szerint 2026 első 11 hetében a könnyű bárány termelői ára 2436 forint/kilogramm volt, ami 5%-os emelkedést jelentett éves összevetésben. A nehéz bárány ára 2254 forint/kilogrammra nőtt, ez 1,5%-os drágulást jelentett. Vagyis a piaci árak emelkednek, de ez önmagában még nem fordítja meg az ágazat hosszabb távú zsugorodását.
Szűkül a piaca, drágul az előállítása
A keresleti oldalon közben egy lassú, de tartós szerkezeti változás zajlik. A juhhús sok országban már nem mindennapi, hanem inkább ünnepi húsféle lett. Az Egyesült Királyságban például 1980-ban egy főre hetente 128 gramm juhhús-vásárlás jutott, 2024-re ez 23 grammra csökkent. A fogyasztók egyre inkább az olcsóbb és egyszerűbben elkészíthető húsokat, főként a baromfit választják. Ez azt jelenti, hogy a juhhús fokozatosan réspiaci, szezonális termékké válik, nem pedig széles körben fogyasztott mindennapi fehérjeforrássá.
Mindeközben a termelési oldalon a költségnyomás is erősödik. Drágult az üzemanyag, a takarmány és a munkaerő, az aszály pedig sok térségben rontotta a legeltetési feltételeket. Emiatt a juhászat jövedelmezősége romlik, még akkor is, ha a felvásárlási árak emelkednek. A fiatal gazdálkodók számára az ágazat emiatt egyre kevésbé vonzó, ráadásul több országban a támogatási rendszerek is átalakulnak: az állatlétszám helyett egyre inkább a környezeti szempontok kerülnek előtérbe.
Agrárágazat Tudástár: juhhúspiac – a juhhús termelésének, árának, exportjának és keresletének összefüggő rendszere, amelyet az állomány nagysága, a külpiaci értékesítés, a fogyasztói szokások és az előállítás költségei alakítanak; jellemzően réspiaci, szezonális termékpálya, ahol az áremelkedés nem feltétlenül jár együtt a termelés bővülésével.
