A magyar agrár-külkereskedelem 2025-ben még mindig jó üzlet – többet adtunk el, mint amennyit külpiacokról vásároltunk –, de a számok már egyértelműen romló pályát jeleznek.
Egy év alatt 18 százalékkal romlott a mérleg
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 13,4 milliárd euróra csökkent, miközben az import 10,1 milliárd euróra nőtt, így az egyenleg 3,265 milliárd euróra olvadt. Ez 705,6 millió euróval kisebb többlet, mint egy évvel korábban, vagyis az agrár-külkereskedelmi mérleg 17,8 százalékkal romlott. A háttérben az áll, hogy a kivitel értéke 3 százalékkal mérséklődött, a behozatalé viszont ugyanekkora ütemben emelkedett, miközben volumenben mindkét oldalon visszaesés történt – írja az AKI friss jelentése.
Ezzel egy sokéves trend is megtört: 2021 és 2024 között az agrárexport összességében emelkedő pályán mozgott. A 2021-es mintegy 10,7 milliárd euróról 2024-ben még közel 13,8 milliárd euróra nőtt. Az import ugyanebben az időszakban nagyjából 7,2 milliárd euróról 10 milliárd euró közelébe emelkedett. A külkereskedelmi többlet emiatt végig pozitív maradt, sőt 2024-ben még erősebbnek is látszott. Tavaly a trend megfordult: az export visszahúzódott, az import tovább nőtt, így az egyenleg látványosan szűkült. Az is látszik, hogy az agrárexport részesedése a teljes nemzetgazdasági exporton belül 9 százalék körül stabilizálódott, míg az agrárimport aránya fokozatosan 7 százalék fölé emelkedett. Ez azt mutatja, hogy az agrárium továbbra is fontos devizatermelő ágazat, de a behozatal gyorsabb felzárkózása rontja az előnyünket.
Javul, de még mindig elég korszerűtlen az áruszerkezet
A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar árukibocsátásának korszerűségéről árnyalt kép rajzolódik ki. Kedvező fejlemény, hogy a kivitelben tovább csökkent a feldolgozatlan termékek súlya: míg 2015 és 2021 között még 29–33 százalékot adtak, 2025-ben már csak 22 százalékot. Ezzel párhuzamosan az elsődlegesen feldolgozott termékek aránya 31 százalékra, a magas feldolgozottságú termékeké 45 százalékra nőtt. Ez egyértelműen arra utal, hogy az export szerkezete korszerűbbé vált, vagyis a magyar agrárkivitelben ma már nagyobb súllyal jelennek meg a magasabb hozzáadott értékű termékek. Ugyanakkor a kép nem hibátlan: az agráregyenleg meghatározó része továbbra is a gabonafélékből, az állati takarmányokból, az italokból, a húsfélékből és az olajokból származik, vagyis a versenyképesség fontos része még mindig erősen kötődik az alapanyagokhoz és az alacsonyabb feldolgozottságú pályákhoz. Röviden: a szerkezet javul, de a magyar agrárgazdaság még nem szakadt el teljesen az alapanyag-orientált exportmodelltől.
Több a feldolgozott termék a behozatali oldalon
Importoldalon még erősebb a feldolgozott termékek súlya. A nyersanyagok aránya 2025-ben 20 százalékra esett, az elsődlegesen feldolgozott termékeké körülbelül 23 százalék körül alakult, vagyis a behozatal meghatározó része magasabb feldolgozottságú termékekből áll. Ez önmagában nem meglepő, de azt jelzi, hogy a magyar piac jelentős mennyiségben vásárol külföldről nagyobb hozzáadott értékű élelmiszereket és készítményeket. Az agrár-külkereskedelem aktívumát 2025-ben már nem a nyersanyagok vitték a hátukon, hanem elsősorban az elsődlegesen feldolgozott termékek, amelyek az aktívum 58 százalékát adták. A nyersanyagok részesedése 29 százalékra csökkent, a késztermékeké 31 százalék volt. Ez megint csak azt mutatja, hogy a szerkezet elmozdult a fejlettebb irányba, még ha nem is egyenletesen minden termékpályán.
A magyar mezőgazdaság szinte teljesen EU-függő
Az exportpiacok földrajzi szerkezete viszont komoly kitettséget mutat. Magyarország agrár-külkereskedelmi forgalmának 86,2 százalékát az uniós országokkal bonyolította 2025-ben. A kivitelben az EU-tagállamok súlya különösen erős: az uniós piacokra 10,945 milliárd euró értékben exportáltunk, ami a teljes agrárexport bő négyötödét jelenti. Ezen belül a régi tagállamok 45,9 százalékos, az új tagországok 35,9 százalékos részesedést adtak a teljes agrárkivitelből. Ez azt jelenti, hogy a magyar agrárexport lényegében az EU piacaira van felépítve, vagyis a keresleti, szabályozási és árverseny-kockázatok zöme is innen érkezik. A harmadik országok felé irányuló export ugyan még mindig jelentős, és ott az egyenleg kifejezetten kedvező, de az uniós függés így is meghatározó.
Az agrár-árukereskedelem szerkezete
A kivitel szerkezete erősen koncentrált. Az agrárexport 76 százalékát mindössze tíz árucsoport adta, az első öt legnagyobb értékű csoport pedig a teljes kivitel csaknem felét. Ezek az állati takarmányok, a húsfélék, a gabonafélék, a különböző ehető készítmények, valamint az ital, szesz és ecet. A legfontosabb konkrét exporttermékek között az állati takarmányok, a napraforgómag-olaj és a baromfihús szerepeltek. Ez jól mutatja, hogy a magyar agrárkivitel egyszerre támaszkodik hagyományos mezőgazdasági termékekre és egyes feldolgozott élelmiszeripari termékekre. A 2025-ös év egyik legnagyobb vesztese a gabonafélék csoportja volt: exportértékük 478,3 millió euróval, 28,3 százalékkal csökkent, főként a búza és a kukorica visszaesése miatt. Ezzel szemben nőtt a húsfélék, az olajok-zsírok, az állati takarmányok és az ehető készítmények kivitele.
Importoldalon a csokoládé, az állati takarmányok, valamint a kenyér, kalács és egyéb pékáruk voltak a legnagyobb értékű termékek. Árufőcsoportok szerint a kakaókészítmények, a gyümölcsfélék, az olajos magvak, a tejtermékek, továbbá a kávé, tea, fűszer, a gabonafélék és az olajok behozatala emelkedett leginkább. Ez megint arra utal, hogy a magyar piac nemcsak alapanyagokat, hanem jelentős mennyiségű feldolgozott vagy félkész terméket is felszív.
Összességében 2025 két fontos üzenetet hordoz. Az egyik kedvező: a magyar agrárexport szerkezete, ha lassan is, de korszerűsödik: a feldolgozott termékek súlya nőtt, a nyersanyagoké csökkent. Igaz, ebben benne van egy korábban meghatározó termékünk, a kukorica „eltűnése” az exportból. A másik üzenet éppen ezért is figyelmeztető. A külkereskedelmi többlet romlása részben azt mutatja, hogy a szerkezeti javulás önmagában még nem ellensúlyozza a piaci és árverseny-kockázatokat. Ha a gabonafélékhez hasonló nagy súlyú termékcsoportok gyengélkednek, miközben a feldolgozott import tovább nő, akkor a magyar agrárium külpiaci előnye gyorsan tovább vékonyodhat.
Agrárágazat Tudástár: Agrár-külkereskedelmi mérleg – Agrár-külkereskedelmi mérlegnek a mezőgazdasági és élelmiszeripari export és import értéke közötti különbséget nevezzük; ha az export értéke meghaladja a behozatalét, akkor többletről beszélünk, ami azt jelzi, hogy az ágazat több devizát termel, mint amennyit külföldi beszerzésekkel elkölt. A mérleg romlása ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a versenyképesség, az export szerkezete és a piacfüggőség egyszerre befolyásolja az agrárium külpiaci erejét.
