Bezárás

Korszerű szervestápanyag precíziós kijuttatása

Írta: Szerkesztőség - 2019 február 25.

A precíziós gazdálkodás az inputanyagok gazdaságos alkalmazását biztosítja a környezetszennyezés kockázatának minimalizálása és a megfelelő jövedelmezőséget biztosító termésszint elérése mellett. A precíziós gazdálkodási rendszerekben egyre nagyobb szerep jut a talaj aktuális állapotát, különböző paramétereket – nedvességtartalom, vezetőképesség, makro-, mikroelem-tartalom, kationcserélő-kapacitás – számszerűsítő (RS-Remote Sensing) telepített távérzékelő rendszereknek.

A precíziós gazdálkodási rendszerek inputanyagbázisának körét az aktuális piaci árak és az alkalmazott technológia nagymértékben befolyásolják, így a vetőmag, a műtrágya, a növényvédő szerek, a növénykondicionáló készítmények mellett keskeny tortaszeletet jut a szervestápanyag-utánpótlásnak.

A szervesanyag-utánpótlás klasszikus formában istállótrágya-kijuttatással igen költséges agrotechnikai művelet, hiszen az 550-650 kg/m3 térfogattömegű trágyaszerek alkotóelemei igen különböző méretűek, a heterogén szóráskép mellett a hektáronkénti kiszórás költsége elérheti és meghaladhatja a 2025 ezer Ft-ot 15-30 t/ha dózis mellett. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által engedélyezett szervestrágya-készítményeknek legalább 40%-os szárazanyag- és 50%-os szervesanyag-tartalommal kell rendelkezniük, ráadásul szemcseméretük nem haladhatja meg a 25 mm-t a teljes tömegre vetítve.

GRANOFARM

A 2018-ban létrehozott GRANOFARM projekt célja olyan szervestápanyag-utánpótlás megvalósítása, amely jól adaptálható precíziós gazdálkodási rendszerekben pelletált/granulált hazai gyártású szervestápanyag alkalmazásával vetés előtt, vetéssel egy időben, valamint fejtrágyaként. Továbbra is jelentős hiányosságként tartjuk számon, hogy a végfelhasználó a pelletált szervestrágya-készítmények megvásárlása esetén nem kap objektív képet az adott termék mechanikai tartósságáról, holott a por- és törmeléktartalom-mérés az MSZ EN ISO 17831-1, -2:2016 szilárd biomassza-tüzelőanyagok, s a pelletek és a brikettek mechanikai tartósságának meghatározása alapján pontosan megállapítható.

1. táblázat: a pelletált szervestrágyák kijuttatását befolyásoló paraméterek

táblázat

2. táblázat: számottevő különbségek a pelletált szerves- trágyák és a konvencionális műtrágyák alkalmazása terén

Vegyük hát sorra, hogy a kijuttatást, szórásképet mely tulajdonságok befolyásolják az egyes pelletált trágyaszereknél az alábbi táblázat segítségével: 1. táblázat.

A pelletált szervestrágyák szántóföldi hasznosításában jelentős különbségek mutatkoznak a komplex- és mono-műtrágyák alkalmazásához képest. A teljesség igény nélkül a 2. táblázatban összesítettük a fontosabb különbségeket.

Szolnoky Tamás és Hiller Péter (2019) vizsgálatai alapján a kierjedt és lekomposztált 85-90%-os szárazanyag-tartalmú, kierjedt és lekomposztált biogáztrágyából síkmatricás pelletáló berendezéssel legalább 93%-os kopásállósági index érhető el 6 mm-es végtermékátmérő esetén. Mudryk et al (2018) vizsgálatai szerint a kierjedt mészkő-mezőgazdasági biogáz trágya keverék pellet kopásállósági indexe elérte a 95%-ot abban az esetében, ha a mészkőőrlemény tömeg %-a nem haladta meg a 45%-ot a keverékben.

A hazánkban forgalmazott pelletált szervestrágya-készítmények repítőtárcsás műtrágyaszóróval való kijuttatása során mért szórásképről nem áll rendelkezésünkre komplett adatbázis. Romano et al (2014) vizsgálatai szerint a sertéstrágya szilárd komposztáltfázisa 18%-ban fűrészporral nyert pelletált keverék kiemelkedő hosszanti és keresztirányú szórásképet mutatott szemben a 14-30% faapríték vagy darált szalma hozzáadásához képest.

okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök