Agrárgazdasági elemzések – 2026. április
Az elmúlt napokban élesen rajzolta át a globális kereskedelmi struktúrákat a február 28-án kirobbant közel-keleti háborús helyzet. Míg a különböző gabonafélék fundamentumai alapvetően változatlanok, számos egyéb tényező – például a logisztikai láncok, energiaárak, akár a későbbi terméskilátások – bizonytalanná vált.
(fotó: shutterstock.com)
Kukorica
Az iráni háborús események erős sokkot váltottak ki a világgazdaságban: nemcsak az energia, pénz- és tőkepiacokon, hanem a globális élelmiszer- és gabonapiacon is szabad szemmel jól látható turbulenciák jelentek meg.
Irán nem tekinthető gabonaexportőrnek – valójában jelentős importkitettséggel rendelkezik –, azonban stratégiai elhelyezkedése és a Hormuzi-szoros ellenőrzése miatt jelentős hatást gyakorolhat a globális gabonakereskedelmi folyamatokra.
Az egyik legsúlyosabb kockázat a szállítási útvonalak elvágása vagy a szállítások ellehetetlenülése: a Perzsa-öböl menti országok (Szaúd-Arábia, Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Kuvait) gabonabehozatalának mintegy 70–80%-a ezen a szoroson keresztül halad át. Egy esetleges blokád miatt ezekben az országokban nagyon hamar ellátási zavarok alakulhatnak ki, arról nem is beszélve, hogy már jelenleg is több százezer tonna gabona (főként rizs és kukorica) vesztegel különböző, térségbeli kikötőkben vagy a tengeren, miután a hajózási társaságok az extrém kockázatok és a biztosítási díjak megugrása, vagy akár a biztosítások megszűnése miatt nem engedik tovább a hajóikat.
Ezzel összefüggésben Irán jelentős kukorica importőr (FAOSTAT adatok szerint az elmúlt 5 évben 5–9 millió tonna közötti éves importált mennyiség), főbb partnerei Brazília és Ukrajna. Amennyiben ez a kereskedelmi aktivitás leáll, rövid távon árufelesleget és árnyomást generálhat az exportőr oldalon. A képzeletbeli mérleg másik serpenyőjében a már korábban említett logisztikai kérdések és költségek találhatók: a szállítók kénytelenek hosszabb, biztonságosabb útvonalakat választani, ami akár hetekkel növelheti a szállítási időt és drasztikusan megemelheti a fuvardíjakat.
A rövid távú hatások mellett egy esetlegesen elhúzódó konfliktus esetén további, jelenleg még kevésbé hangsúlyos tényezőkkel is számolnia kell a globális gabonapiac szereplőinek: az emelkedő kőolajárak a teljes termelési és értékesítési láncon végiggyűrűzve egészen a fogyasztóig, mindenhol áremelkedést generálhatnak. Talán kevésbé köztudott, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül nem csupán gabona, a globálisan kereskedett műtrágya jelentős része is áthalad. Ezen szállítási útvonal esetleges kiesése esetén a tavaszi vetési munkálatok előtt álló északi féltekén emelkedhetnek a különböző műtrágyák árai, de talán igazán a dél-amerikai országok érezhetik ennek negatív hatásait. Összességében, amennyiben a termelők a magasabb árak miatt kevesebb műtrágyát használnak, az a 2026-os szezonban alacsonyabb terméshozamokat eredményezhet, ami élelmiszer-inflációhoz is vezet.
A különböző tőzsdei instrumentumok extrém volatilitás mellett kereskedtek. Némileg meglepő módon a CBOT (chicagói árutőzsde) kukorica jegyzései részben kimaradtak a ’tűzijátékból’, egyelőre úgy fest, a fundamentumok felülírták a rövid oldalon tapasztalt tőzsdei ’csapkodást’. Bár megfigyelhetünk emelkedést, a március első napjaiban látott 430 USDc körüli jegyzések még mindig alacsonyabbak a betakarítás alatti 440–445 USDc szinteknél. Természetesen a nagyfokú bizonytalanság miatt az árak elmozdulásának iránya és mértéke az előttünk álló napokban, akár hetekben nagyon széles skálán mozoghat.
Az európai piac nagyobb amplitúdójú mozgással reagált az eseményekre: a párizsi árutőzsde kukorica jegyzései egy hét leforgása alatt nagyjából 10 euróval emelkedtek minden lejáraton.
Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a kereslet–kínálati viszonyok érdemben nem változtak, a gazdaság nem „húz”, ami emelkedő keresletet generálna az iparban, takarmányiparban. Különösen igaz ez az Európai Unióra, az import útvonalakat a háborús helyzet nem veszélyezteti, mint ahogyan a belső készletek alakulását sem. Mindezek tükrében az lehet kérdés, hogy látunk-e visszarendeződést – a piaci trendekhez való visszatérést. Nyilvánvalóan ehhez először a konfliktusnak kell rendeződnie. A hazai kukoricapiac főként a forint árfolyamának jelentős gyengülésére reflektált, hiszen hasonló eurós árszintekhez magasabb forintban kifejezett árak csatlakoznak. Eredményeként az elmúlt hónapok alacsony aktivitásával szemben érzékelhetően megmozdult a piac, különösen az eladói oldalon. Érdemi vételi szándékot továbbra is a feldolgozók mutatnak, az export továbbra sem működik.
Búza
A kukoricához hasonló mozgásokat láthattunk a búza tőzsdei jegyzéseiben is. Míg a CBOT esetében erőteljes kilengések mellett emelkedtek az árak, a MATIF határidős árai egy hét leforgása alatt a tavaly novemberben látott szintekig ’meneteltek’.
A piaci szereplők kifejezetten óvatosak, miután a kínálat változatlanul robusztusnak tekinthető, a kereslet pedig gyakorlatilag változatlan. Ezzel összefüggésben az Európai Bizottság 2025/2026-os gazdasági évre vonatkozó búza export előrejelzését az előző havi becsléshez képest 1 millió tonnával lefelé módosította, így a várható kivitel 28,5 millió tonnára csökkent.
Ez egyben a zárókészletek növekedését is eredményezi: a Bizottság várakozásai szerint a készletek június végére 14,4 millió tonnára nőhetnek, amely kifejezetten magas szintnek tekinthető. Fontos megemlíteni azt is, hogy az elmúlt hetekben az euró-dollár árfolyama jelentős ingadozást mutatott, összességében azonban a dollár erősödött az euróval szemben, így az euró közel négyhónapos mélypontra gyengült. A gyengébb euró általában kedvez az európai mezőgazdasági termékek, így a búza exportjának, miután a dollárban elszámolt piacokon versenyképesebbé teszi az uniós terményeket. Ennek következtében lehetőség nyílhat az árak felfelé irányuló korrekciójára, bár a jelentős volatilitás miatt egyelőre korai lenne azt kijelenteni, hogy ez a hatás egy tartósan fennálló tényező lehet. Szintén a kedvezőbb forintban kifejezett áraknak köszönhetően a belföldi kereskedelem is élénkült. Főként export oldalon látható némi aktivitás, ami szükséges is lehet a készletek csökkentése érdekében, hiszen 4–5 hónapon belül érkezik az új termés.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató
Agrárágazat Tudástár: Gabonapiaci volatilitás – Gabonapiaci volatilitásnak azt nevezzük, amikor a kukorica, búza és más gabonafélék ára rövid idő alatt nagy kilengéseket mutat a geopolitikai kockázatok, a logisztikai zavarok, az árfolyammozgások és a kereslet-kínálat változásai miatt; ilyen helyzetben a termelők és a kereskedők döntéseit egyszerre befolyásolja a világpiaci bizonytalanság és a helyi piaci reakció.
