Ami baj megtörténhet, az be is következett a szőlő-bor szektorban. Egyrészt, a borfogyasztás az évtizedekkel ezelőtti közel 40 literről 15 liter körülire esett. Ez önmagában is elindított egy konszolidációt a szektorban. Másrészt, a kereslet mellé felzárkózott az aranyszínű sárgaság, mint igen súlyos üzenet. A járvány kifutását illetően sok még a forgatókönyv, de egyik sem vidám.
Ha csak e két tényezőt tekintjük, akkor is a történelmi léptékű válság van kibontakozóban, még akkor is, ha a kereslet szűkülése globális jelenség. Pedig ott van még a munkaerőkérdés, az erős forint hatása, a költség-emelkedések, és még sorolhatnám. A szektor szerkezeti problémái egyszerre, egymás hatását felerősítve robbantak be. Úgy tűnik, egyik veszélyt sem vettük komolyan. Mindkét kór – mármint a szűkülő kereslet és a sárgaság – évtizedes távlatban van jelen.
Újratervezés kényszere
A szektor szereplőinek meg kell fejteni az üzenetet: történelmi esélyt kaptak az újratervezésre. A helyzetet – véleményem szerint – lehetőségként kell felfogni. Esélyt, sőt erős kényszert kapnak arra, hogy megújítsák a termelt fajtákat, optimalizálják a területet és a fajtaarányokat, kialakítsák a MAGYAR BORt, amely nemzetközileg is értelmezhető mennyiség és magas minőség. A terméskiesés, a termelés csökkenése nem kerülhető el. Ennek mértékében kiemelt szerep van az időfaktornak. A csapadék például kiemelten befolyásolja, hogy egy új telepítés mikor fordul termőre. Akár 6–7 évvel is számolni kell. Ez elegendő idő arra, hogy átgondjuk és e szerint átalakítsuk a kínálatot. Az első kérdés a cél: a hazai piac mellett a nemzetközi piacokon is ott kell lennünk? Mekkora az az erőfeszítés, ami e téren megtérül? Kinek a pénzéből? Az adófizetők dolga ezt finanszírozni? Sorolhatnám még a súlyos kérdéseket, de a lényeg, hogy – analóg módon az egész agráriummal – az agrár értelmiség felelőssége a jövőkép kialakítása.
A kereslet szerkezete megváltozott
A fogyasztás mennyiségi és szerkezeti változásai egy ilyen tartós ültetvény, mint a szőlő esetén különösen nagy kihívásnak számítanak, de nem felmentésnek. Borszektorunk elmúlt évtizedekben elért sikerei nem vonhatók kétségbe, de talán – ahogy az a magyar mezőgazdaság jelentős részére is jellemző – fordítva ülünk a rossz lovon. A borszektor esetében a kimagasló minőséget helyzetük a céltábla közepére, miközben a kereslet szerkezete sokkal színesebb. A minőség terén hatalmas fejlődésen ment keresztül a magyar bor. Bármit nyugodtan levehetünk a polcról. De a kereslet minden szegmensét versenyképesen kell kiszolgálni. A piac bebizonyította, hogy a túl merev, magas minőségre optimalizált stratégiák már nem tarthatóak fenn hosszú távon. A fogyasztók igénye gyökeres fordulatot vett. Annyi a helyettesítő termék és oly mértékű az egészséges életmód helytelen értelmezésének hatása, hogy most egyszerre minden fronton változtatni kell. Csak egy példa: alkoholmentes bor. Nem szentségtörés, hanem piaci igény. Ráadásul kész borból készül. A borpiac tradicionális, borturizmussal összefonódó része egyre romantikusabb, és az idők végéig fenn fog maradni. Mérete azonban – ha nem övezi folytonos innováció – középtávon zsugorodni fog. Véleményem szerint, az innovációs készséget erősíteni kell, a szabályozást rugalmasabbá kell tenni.
A járvány felszínre hozta a gyengeségeket
Az aranyszínű sárgaság kihozta a szektor gyengeségeit. Kezdve a szőlőtermelés tartósan alacsony jövedelmezőségétől, a védekezés szervezetlenségén keresztül, a felhagyott területek során, a birtokszerkezeten át, a vektorok számbavételéig, az összefogás hiányáig. A védekezés, a permetezés módja, ideje, a tavasz előtti teendők elképesztően sürgőssé teszik az együttmozgást. A kivágások minden fájdalmukkal is egy újra gondolt újrakezdés lehetőségét vetik fel. Középtávon előre jelezhetőek a borpiaci keresleti viszonyok. Kevesebbet, könnyebbet, innovatívabbat, egészségesebbet, élményszerűbbet, áru-kapcsoltat fognak keresni. Az ajándékozási funkció erős támasz, de könnyen ellankadhat. (Ki ne találkozott volna évek óta kézről-kézre járó ajándékborral.) Az olyan divathullámok, amelyek a vöröstől a fehér, majd a rozé felé vitték el a kereslet szerkezetét néhány évre, háttérbe szorulnak. A sörszektor az innovációban már messze előrébb tart, és mintául is szolgálhat. A fiatalok igényeire reagálni kell, mert elképesztő ütemben távolodnak a bortól.
Külkereskedelem
Ha csak abból indulunk ki, hogy a bortermelés durván fele kerül exportra, a nemzetközi ismertség és elismertség nagyon fontos szempont az újjászülető magyar szőlő-bor szektor számára. Ha azt is hozzátesszük, hogy mennyiségben a kivitel kétharmada lédig, már nem lehetünk elégedettek. Persze, ez hosszú évtizedek óta így van, de… Tavaly a palackosok aránya növekedett, de értéke csak fele olyan mértékben nőtt, mint a mennyisége. Az export közel 80%-a tavaly fehérbor volt. Az import töredéke az exportnak és zsugorodik is. Ez azonban nemcsak a hazai borok preferenciájának, hanem a csökkenő fogyasztásnak is betudható. Az import 97%-a palackban érkezik.
Támogatás
A szaktárca összegzése szerint, ebben az évben is több irányból számíthatnak támogatásra a szőlő-bor ágazat szereplői.
1. Az ágazati beavatkozások keretében a szőlőültetvények megújításához az Agrárminisztérium 65 millió euró támogatást biztosított 2027-ig. A támogatási intenzitás az elmúlt évben emelkedett, így a világörökségi területeken 75%-os, a szerkezetátalakítási tervnek való megfelelés esetén 70%-os, minden más esetben pedig 60%-os mértékű lehet. Fontos és aktuális újdonság, hogy már a növényegészségügyi okból, például az aranyszínű sárgaság miatt hatóságilag kivágattatot szőlők újratelepítésére is igényelhető támogatás. A kérelmeket minden évben július 20. és augusztus 15. között kell benyújtani a Magyar Államkincstárhoz.
Az EU borágazatát védő és támogató új intézkedéseket fogadott el a Parlament
Az Európai Parlament segíteni akarja a bortermelőket, hogy meg tudjanak birkózni az új kihívásokkal. Bár a Tanácsnak még jóvá kell hagynia, de az Európai Parlament meghozta döntését a borszektor támogatásáról.
• Több forrás a bortermelőknek, hogy alkalmazkodhassanak a piac fejleményeihez, és további eszközök a szélsőséges időjárás kezeléséhez. A szöveg előirányozza az uniós források felhasználását az úgynevezett „kivágásra” is (ez az összes gyökér teljes eltávolítását jelenti a szőlővel betelepített területen). A borlepárlás és a zöld szüret nemzeti kifizetési plafonját a tagállamonként rendelkezésre álló teljes forrás 25%-ban állapítják meg.
• A 0,05%-os alkoholtartalom alatti borokat „alkoholmentes 0,0%” felirattal kell ellátni; a 0,5%-nál magasabb, de a szabványnál 30%-kal alacsonyabb alkoholtartalmú borokat „csökkentett alkoholtartalmú” felirattal kell ellátni.
• Több támogatás a borturizmusnak, az exportnak és a népszerűsítésnek. A támogatható tevékenységek között szerepelhetnek tájékoztatási- és promóciós kezdeményezések, például reklámok, rendezvények, kiállítások és tanulmányok. Ezek három évig finanszírozhatók, a finanszírozás két alkalommal megújítható, így összesen kilenc évre terjedhet ki.
2. A borászatok és – 2025-től kezdődően – a szőlészetek kisebb léptékű technológiai fejlesztéseihez vagy új gépek, berendezések vásárlásához az ágazati beavatkozások beruházási támogatása jelent segítséget, 2027-ig évente mintegy 7 millió eurós támogatási keretösszeggel. A borászok 50%-os támogatási intenzitás mellett pályázhatnak gépekre, technológiai berendezésekre, de akár napelemekre vagy vállalatirányítási szoftverekre is. A támogatás a tavalyi évtől lehetőséget ad a szőlőtermelők esetében különösen fontos kézimunka-igényes folyamatok kiváltására szolgáló eszközök beszerzésére is. Ezeket a támogatási kérelmeket minden év végén, november 15. és december 21. között lehet benyújtani.
3. A földrajzi árujelzők népszerűsítését szolgáló információs és promóciós támogatások az idei évben is elérhetőek lesznek. A támogatási kérelmeket május 1. és június 30. között lehet majd benyújtani. Az intézkedés – 50%-os támogatási intenzitás mellett – lehetőséget biztosít az Európai Unió területén belül, így akár Magyarországon is, és azon kívül is promóciós programok támogatott végrehajtására, amelyre a kérelmeket külön-külön lehet elkészíteni és benyújtani. Ezen túlmenően az Európai Unió területén megvalósuló, a földrajzi árujelzőkhöz kapcsolódó támogatási lehetőséget a második pilléres források is biztosítanak 2026-ban 70%-os támogatási intenzitással.
4. 2026-ban több új intézkedés megnyitását is tervezik az ágazati beavatkozások között. Ide tartozik az innovációs beruházások támogatása, valamint a tanácsadás, a borturizmus és a piaci ismeretek átadásának támogatása.
5. Az aranyszínű sárgaság terjedésének lassítására a kormány 2025 őszén azonnali intézkedésekről döntött. A tavalyi tapasztalatok kiértékelését követően szükséges folytatni e területen a termelők és a szakigazgatási szervek közös munkáját. E területen is dolgozunk uniós források mozgósításán, emellett jelenleg is folyik a minisztériumban a növényvédő szerek vásárlásához nyújtott támogatás átgondolása és egyéb, valós segítséget jelentő intézkedések kidolgozása.
Hogyan fog kinézni a magyar borszektor középtávon?
1. Elérkezett az az idő, amikor nem lehetőség, hanem kényszer a szőlőtermelők összefogása, méghozzá 100%-ban. Senki sem maradhat ki, mert veszélybe kerül a védekezés eredményessége. Ha pedig már megvan a platform, akkor össze kell hangolni az építkezést, a fajtákat, technológiákat, végterméket. Történelmi lehetőség egy nagyobb, egységes árualap kialakítására, egy olyan szabályrendszer kialakítására, amely tartalmaz rugalmasságot a piaci és egyéb kihívásokhoz való alkalmazkodásra.
2. Előrejelzésem szerint, a szektor középtávon még a jelenlegi területének is csak mintegy a felén fog termelni, jóval kevesebb bort.
3. A kistermelők számára ez lehet a tevékenység vége. Ahogy az idős gazdák is kevesen fognak új telepítésbe a kivágás után. Tehát egy újabb, minden eddiginél erőteljesebb koncentrálódás kezdődik el.
4. A kritikus helyzet – az amúgy a többi agrárszektorhoz képest példamutatóan szervezett – szőlő-bor ágazatban teljes stratégiai újragondolást tesz szükségessé. A jelentős támogatásokkal körülbástyázott eddigi fejlődés sikerei csak úgy őrizhetők meg, ha konszenzus van az új jövőképhez való hozzájárulásban. Az alapoktól kell most újragondolni a szektor működését. Különösen igaz ez a fogyasztókkal való kommunikációra. A kulturált borfogyasztás népszerűsítése, egy Magyar Bor-kép kialakítása soha nem volt ennyire fontos.
Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Erste Agrár Központ, -Elemzés
Agrárágazat Tudástár: Aranyszínű sárgaság – Aranyszínű sárgaságnak azt a súlyos szőlőbetegséget nevezzük, amely a tőkék leromlását, terméscsökkenést, végső esetben kivágást is okozhat, ezért nemcsak növényvédelmi, hanem szerkezeti és gazdasági kockázatot is jelent az egész borágazat számára; terjedése miatt a védekezés, az összefogás és az ültetvények újragondolása ma már a szektor jövőjét meghatározó kérdéssé vált.
