A Vespa velutina nyomában
Egyre többször hallani az ázsiai lódarázsról (Vespa velutina), amely Európa-szerte komoly veszélyt jelent a méhészetekre. Valóban igaz, ha tartósan beteszi a lábát hazánkba, akkor a magyar méhészek bezárhatják a kaptárakat? Köze van terjedésének a klímaváltozáshoz? Veszélyes az emberekre is? Hogy választ kapjak kérdéseimre, megkérdeztem a témával kapcsolatban egy magyar és egy külföldi szakértőt is.
Honnan érkezett Európába az ázsiai lódarázs?
A velutina jelentése bársonyos, finom szőrű, ám ha ki akarnánk emelni egy igazán szembetűnő különbséget, ami megkülönbözteti a hazánkban is megtalálható lódarázstól, az a sárga lába. Az eredetileg Délkelet-Ázsia, Kína és az Indonéz szigetvilágból származó darázs európai története 2004-ben kezdődött, amikor egy peterakó nőstény egy „konténerszállítmánnyal” megérkezett Franciaországba, Bordeaux környékére. Azon kívül, hogy biológiai kuriózumként tekintettek rá, és írtak egy tudományos cikket róla, túl nagy jelentőséget nem tulajdonítottak a megjelenésének. 2006-ban viszont egyre több francia méhész kezdte jelezni, hogy megjelent a méhészetükben, vadászik, megeszi a méheket, kiirott méhcsaládokat. Rohamosan terjedni kezdett, 2010-ben dél felé átlépte a spanyol határt, észak felé Belgium, Hollandia, Anglia irányába, Kelet felé Svájc, Olaszország felé vette az irányt.
Hogyan terjed az invazív faj?
A klímaváltozás hatással lehet erre a rohamos terjedésre?
– Nincs hatással. Az ázsiai lódarázs egy invazív faj, nincsenek természetes ellenségei. Még a gyurgyalag sem eszi meg. Az ösztönei hajtják, legfőbb célja a szaporodás és a területfoglalás. Az emberi tevékenységnek köszönhető az ugrásszerű terjeszkedés. Franciaországba érkezése óta 22 év telt el, és köszöni szépen jól van.
Hogyan szaporodnak? Hova rakják a fészküket?
– Csak a peterakó nőstény (darázsanya) telel át. Télire búvóhelyet keres, ami lehet egy fakéreg, sziklaodú, akár ember lakta terület is. A hideget nagyon jól bírja. Tavasszal a nősténydarázs egy harangalakú, 12–16 sejtből álló fészekképződményt épít. Ez a primer fészek. Az első generációt kikeléséig gondozza. Amikor kikelnek a dolgozó darazsak, tovább építik a fészket. A nőstény onnantól már nem repül ki, a dolgozók végzik a munkát. Ha elérte a körülbelül sárgadinnye nagyságú méretet, akkor kezdik el építeni a szekunder fészket. Azt már jól elrejtik, akár 20–30 méter magas fákra, sűrű lombkoronák közé, ahol emberi szem nem látja meg. Az egyedlétszám elérheti az 5–6 ezer dolgozót, extrém esetben akár 8–10 ezret is, a fészek átmérője pedig akár 1 méteres is lehet. Míg a méheknél a május a rajzás ideje, addig az ázsiai lódarázsnál szeptember végén, október elején történik meg ez a folyamat. Szeptemberre már kikelnek a reproduktív egyedek, vagyis a herék és a szűz nőstény darazsak is. A bepárzás hasonló, mint a méheknél, a herék keresik a szűz anyákat, majd megtermékenyítik. Bepárzás után a herék elpusztulnak. A bepárzott nőstények pedig új búvóhelyet keresnek. Egy fészekből akár 500 nőstény is ki tud rajzani, vagyis nagyon szapora. Ha ez megtörténik, akkor már esélytelen a terjedésének megállítása. Tavasszal pedig indul újra a körforgás. Az új fészek pedig a korábbitól jóval távolabb kezd el épülni, mert így tud új területeket elfoglalni.
Mennyire veszélyes az emberre?
Veszélyes lehet az emberekre is?
– Az emberekre csak akkor jelent veszélyt, ha túl közel merészkednek a fészekhez, vagy meg is bolygatják. 5 méteren belül már fennáll a támadás lehetősége. Mivel nagy egyedlétszámú a fészek, így egyszerre támadhat akár 100–200 is. Fontos megjegyezni, hogy támadáskor képes mérget spriccelni, (erre szúrás nélkül is képes) ami a szembe kerülve annak károsodását okozhatja, így nem elegendő egy „sima” méhészoverál, hanem plexivel felszerelt védőfelszerelésre lesz szükség, akár egy fűkasza pajzs, vagy bukósisak is megfelelő lehet. A méreg összetétele hasonló, mint más darázsfajoknál, aki allergiás rá, ugyanúgy egy szúrás is okozhat reakciókat.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület csapdamonitoring hálózat koordinátora is vagy. Mit jelent ez pontosan?
– A fészek észlelése és eltávolítása után az OMME indított egy csapdamonitoring-hálózatot, ma már 3000 csapda működik az országban. Első körben autópályák, autóutak közelében lévő méhészetekben helyeztük ki, mert azt feltételeztük, hogy konténerszállítmánnyal érkezhet meg. A szlovák eset viszont bebizonyította, hogy ez nem törvényszerű, így ma már nem szempont, bárhonnan várható a Vespa velutina érkezése. Csongrád vármegyében a BYD építkezés például kiemelt helyszín, ott több csapda van kihelyezve a távolkeletről érkező rakományok miatt. A francia VétoPharma által kifejlesztett csapdákat alkalmazzuk speciális csalétekkel. A csapdázás lényege, hogy tavasszal a peterakó nőstényt befogjuk mielőtt elkezdi építeni a fészkét. A csapdák nálunk egész évben üzemelnek, így a folyamatos megfigyelésnek köszönhetően talán időben észre fogjuk venni. A cél ennek a hálózatnak a bővítése, a lakosság tájékoztatása és bevonása is.
Hogy lehet bevonni a lakosságot?
– Német példára létrejött egy lakossági felhívás, miszerint, ha bárki gyanúsnak tűnő fészket észlel, vagy gyanús egyedet lát, akkor a [email protected] címre küldjön fényképet a darázsról, illetve egy helymeghatározó koordinátát. Az OMME készített is egy látványos szóróanyagot segítségképpen (lásd fent), amin a lényeges különbségeket felsorolja az európai és ázsiai lódarázs között. Nagyon sok jelzés érkezett, (eddig mind téves) de a jelenlegi legfőbb cél a tájékoztatás. Értékelendő a lakosság lelkesedése és közreműködése. Sosem tudhatjuk, hogy nem egy lakossági bejelentés lesz az első potenciális jelzés. Az OMME kiemelt feladatának érzi a megelőzés fontosságát, és ennek a hálózatnak a koordinálását. Az állam is „ügyének” tekinti a prevenciót, így anyagilag is támogatja az egyesület munkáját.
Az első magyarországi észlelés
Magyarországon 2023. augusztus 22én bukkant fel először, Kimlén. Márta Tamás helyi méhész azonosította. Elmondása alapján, amikor észlelte méhese körül az egyre több gyanús darazsat, segítséget kért fórumokon, majd bevizsgáltatta. Addig is közel 100 egyedet pusztított el. Miután kiderült, hogy kivel is áll szemben egy hollandbelga darazsakra szakosodott csapat segítségét kérte az OMME bevonásával és támogatásával. A szakemberek egy jeladót tettek az egyik példányra, hogy hamarabb lokalizálják a fészek helyzetét. A fészket 2023. október 5én találták meg egy 20 méter magas fán, így tűzoltókra is szükség volt. A fészekben a dolgozókon kívül 15 nőstény és 40 hím egyedet találtak. Még nem voltak ivarérettek, így a kirajzás nem történt meg. Ha Tamás nem gondos és figyelmes méhészként járt volna el, ma már Magyarországon is bizonyosan letelepedett volna az ázsiai lódarázs. 2024ben mindössze 45 kmre a magyar határtól, Szlovákiában is azonosították a Vespa Velutinát, de azóta nincs releváns információ. Csak aggódhatunk...
Visszafordítható a terjedése, ha egyszer beteszi a lábát tartósan az országba?
– Nem fordítható vissza, meg kell tanulni együtt élni vele.
Súlyos veszély a méhészetekre
Milyen hatással van a méhek beporzó tevékenységére és a méztermelésre?
– A franciáknak évente 100 millió eurós káruk származik a jelenlétükből. Lehet méhészkedni mellettük, de sok plusz munkát fog adni, rengeteg időbe és pénzbe fog kerülni, hogy megvédjük méheinket. Csapdázás, elektromos hárfázás, darázshálózás, lecsapkodás tollasütővel, fészek keresés, bármi, ami irt és gyérít. Aki nem fog védekezni valamilyen módon, biztos, hogy megszűnik a méhészete. Lesz, aki végleg abba fogja hagyni. 1 darázs napi 60 méhet fogyaszt, akkor el tudjuk képzelni, hogy egy augusztusi 5000 fős populáció mekkora kárt tud okozni. A méhek életében az augusztus fontos időszak, a betelelés időszaka. Gyengébb betelelést eredményezhet egy aktív darázstámadás. Sajnos az európai méhek semmilyen ellenállást nem tudnak tanúsítani az ázsiai lódarázs ellen. Korlátozza a méhek beporzó tevékenységét is, és a vadbeporzókra is veszélyt jelentenek.
Mit gondolsz az elkövetkező 5–10 évről? Mi várható hazánkban?
– Az elkövetkező 5 éven belül szerintem biztos, hogy meg fog jelenni. Nem adok 10 évet neki. Ha csak a normál terjedési sebességét nézzük Nyugat felől, előbb-utóbb ideér, így szép lassan barátkozni kell a gondolattal, felkészülni a megfelelő védekezésre. A méhészek találékonyak, így biztos, hogy sok módszert ki fognak kísérletezni.
Francia tapasztalatok a védekezésről
Külföldi interjúalanyom Ariel Sanchez Soldevila a francia Vétó-Pharma állategészségügyre szakosodott gyógyszerészeti laboratórium európai értékesítési menedzsere. Székesfehérváron találkoztam vele egy méhészeti konferencián. Ariel az Egyesült Királyságtól Olaszországon át egészen a Balkánig képviseli a hálózatot. A VespaCatch nevezetű darázscsapdát az OMME a Vétó-Pharmától vásárolta meg és alkalmazza a monitoringhálózatban.
Mesélj erről a csapdáról? Mennyire hatékony?
– 2004-ben jelent meg Franciaországban az ázsiai lódarázs, és 2–3 év alatt teljesen elszaporodott, nem lehetett megállítani a terjedését. 60–100 km a terjedési sebessége évente. Ha nem lenne csapdázás, ez a sebesség még nagyobb lenne. A Vétó-Pharmának van egy 300 családos méhészete, azokon tesztelik a különböző állatgyógyászati készítményeket. Megfigyelték a méhes közelében az ázsiai lódarazsak viselkedését is, és így fejlesztették ki a csapdát a speciális csalétekkel. Februártól május végéig célszerű csapdázni, a peterakó nőstényt ebben az intervallumban lehet befogni.
Mitől speciális ez a csalétek? Otthon házilag elkészített keverékek nem megfelelőek?
– Sok kísérlet eredménye a csalétek, (ami nem minősül gyógyszernek) és a laboratórium garantálja, hogy a méhek nem mennek bele a csapdába. Egyéb házilag készített szerek is lehetnek hatásosak, de nincs garancia arra, hogy csak az ázsiai lódarazsat csalja bele a csapdába.
A francia állam támogatja a védekezést?
– Amikor elterjedt, az állam támogatta a védekezést. Évekig a tűzoltóság foglalkozott az irtással.
Mit tanácsolsz a magyaroknak? Hogyan tudják minél tovább távol tartani?
– A megelőzés nagyon fontos és a lakosság bevonása is. Az angolok nagyon komoly adatbázist hoztak létre, és egy mobil applikációt is, ahol a lakosság fotóval, helyszínnel tud jelezni. Náluk már megjelent, így nektek annyi előnyötök van, hogy ezt preventív céllal tudjátok alkalmazni.
Az invazív hódítónak ugyan még nem sikerült tartósan betenni a lábát hazánkba, a vészharangok kongatása azonban korántsem felesleges, mert előbb-utóbb fel fog bukkanni. A prevenció fontossága, a lakosság tájékoztatása és bevonása mind segítheti a lassítást. A természetvédelem és a méhek védelme nem csupán a méhészek feladata, hanem közügy is, így a legnagyobb erő az összefogásban lehet.
Molnár-Kun Lilla
méhészmester
Agrárágazat Tudástár: Csapdamonitoring – A csapdamonitoring olyan megfigyelési rendszer, amely csapdák segítségével időben jelzi egy kártevő vagy invazív faj megjelenését. Az ázsiai lódarázs esetében azért kiemelten fontos, mert a peterakó nőstények korai befogásával még a fészekalapítás előtt lassítható a terjedés. A módszer nem önmagában oldja meg a problémát, de kulcsszerepe van a megelőzésben és a gyors beavatkozásban.
