Bár a mezőgazdaságot alapvetően nem érintik az eddig visszatartott EU-támogatok, így is óriási összegek várhatóak a mostani EU-s támogatási (költségvetési) ciklusban agrárium- és vidékfejlesztésre. Ha minden jól megy, még több pénz is érkezik majd „Brüsszelből”, mint a 2023-as ciklus megkezdése óta összesen.
(Illusztráció: Shutterstock)
Történelmi nagyságrendű pénz
A következő években a magyar mezőgazdaság finanszírozása alapvetően továbbra is az EU-ra épül, az Közös Agrárpolitika (KAP) forrásai stabilizálják. A számok első ránézésre kifejezetten erősek, még ha a valóság kicsit árnyaltabb annál, mint amit sokan várnak. Ha Magyarország minden reálisan elérhető forrást lehív, akkor 2023 és 2027 között összesen mintegy 14–15 milliárd euró juthat az agráriumba és a vidékfejlesztésbe. Ez első hallásra történelmi léptékű összeg, de fontos tisztázni: ez nem többletpénz, hanem az a keret, amely alapvetően jár az országnak.
A teljes összegből körülbelül 8–8,5 milliárd euró érkezik közvetlenül az Európai Uniótól, míg a magyar költségvetés további 6–7 milliárd eurót tesz hozzá társfinanszírozásként. Éves bontásban ez azt jelenti, hogy átlagosan 2–3 milliárd euró áramolhat a magyar agráriumba, részben közvetlen kifizetések formájában – például területalapú támogatásokként –, részben pedig beruházási és vidékfejlesztési pályázatokon keresztül, amelyekből gépbeszerzések, öntözésfejlesztések vagy élelmiszeripari beruházások valósulhatnak meg.
Más kérdés, mennyit képes mindebből valóban hasznosítani az utóbbi években egyre gyorsabban hanyatló magyar mezőgazdaság – lásd ezt a cikkünket: Egyre inkább már csak támogatásból él a magyar mezőgazdaság
A visszatartott pénz nem agrárplusz
A gazdálkodók szempontjából a legfontosabb kérdés egyrészt az összeg nagysága, másrészt annak tartalma. A 14–15 milliárd eurós keret nem tartalmaz semmilyen „plusz” forrást, a KAP teljes csomagját jelenti (azt az alapfinanszírozást, ami a tagsági viszonnyal jár Magyarországnak). Ez különösen fontos annak fényében, hogy a közbeszédben gyakran felmerülnek a politikai okokból visszatartott uniós pénzek. Ezek azonban döntően nem agrárforrások, hanem kohéziós és helyreállítási alapok. Így ha az új kormány remélhetőleg meg is szerzi az eddig visszafogott pénzeket, azok számottevően nem, legfeljebb közvetetten jelennek meg a mezőgazdaság finanszírozásában.
Ez azt jelenti, hogy még akkor sem számíthat az agrárium automatikusan több pénzre, ha ezek a források később megérkeznek. A hatás inkább közvetett lehet: javulhat az infrastruktúra, fejlődhet az öntözés vagy a logisztika, és bővülhet a hazai költségvetés mozgástere, ami hosszabb távon kedvezhet az ágazatnak.
A ciklus pénzének nagy része még előttünk van
További ismert, de fontos tényező, hogy a teljes támogatási keret nem egyszerre áll rendelkezésre, hanem több év alatt, fokozatosan fizetik ki a hatóságok, hivatalok. A források lehívása egyrészt agrárszakmai feltételekhez kötött. Másrészt természetesen függ attól, hogy Magyarország mennyire tud megfelelni a közös uniós elvárásoknak, illetve mennyire hatékonyan működik a hazai pályázati és kifizetési rendszer. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gazdák számára nemcsak az számít, mennyi pénz „jár”, hanem az is, hogy az mikor és milyen feltételekkel érkezik meg.
A 2023–2027-es agrártámogatási ciklus félidejéhez közeledve már kirajzolódik, hol tart a magyar mezőgazdaság a források felhasználásában. A teljes, mintegy 14–15 milliárd eurós – nagyjából 5300–5400 milliárd forintos – keretből eddig nagyságrendileg 35–45% közötti összeget fizettek ki, döntően a közvetlen területalapú támogatások révén. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 5–6 milliárd eurónyi forrás már eljutott a gazdálkodókhoz, miközben a beruházási típusú kifizetések még csak most kezdenek felfutni.
A pályázati pénzeknél most jön a döntő szakasz
A kép azonban csalóka: a vidékfejlesztési források jelentős része már „lekötött” pályázatok formájában, de ezek kifizetése időben elhúzódik. A gyakorlatban tehát sok esetben a pénz már oda van ítélve, de még nem érkezett meg a termelőkhöz. Ezért a következő két év kulcsfontosságú lesz a tényleges pénzáramlás szempontjából.
A jelenlegi állás szerint a források több mint fele, mintegy 8–9 milliárd euró még hátravan, vagyis a ciklus érdemi része még csak most következik. Ez különösen a beruházási támogatásoknál jelent nagy lehetőséget: gépbeszerzés, öntözésfejlesztés és élelmiszeripari projektek kifizetései várhatóan 2026–2027-ben gyorsulnak fel.
Nem több pénz jön, hanem a meglévőért lesz verseny
Minden összevéve tehát a magyar mezőgazdaság előtt álló időszak pénzügyi szempontból stabil alapokra épülhet, de nem bővülő forrásokra. A 14–15 milliárd euró komoly lehetőség, de azért korlát is: ebből kell gazdálkodni, ebből kell fejleszteni, és ebből kell alkalmazkodni a piaci és klimatikus kihívásokhoz. A gazdálkodók számára a legfontosabb üzenet egyértelmű: nem az a kérdés, hogy jön-e több pénz, hanem az, hogy a meglévő forrásokhoz ki, mikor és milyen hatékonysággal tud hozzáférni.
Agrárágazat Tudástár: Társfinanszírozás – A társfinanszírozás azt jelenti, hogy az uniós támogatások mellé a tagállam saját költségvetési forrást is hozzátesz, így nagyobb összeg juthat fejlesztésekre. Az agráriumban ez különösen fontos, mert a vidékfejlesztési és beruházási programok sokszor csak így érhetnek el érdemi léptéket. Vagyis nemcsak az számít, mennyi pénz jön az EU-tól, hanem az is, hogy ehhez a hazai költségvetés mekkora részt vállal.
