Évtizedek óta saját termelőit hozza hátrányos helyzetbe a magyar állam azzal, hogy európai szinten extrém magas zöldség-gyümölcs áfát tart rendszerben. Így a haza termelők kiszorulnak a piacokról, míg a környező országok feketekereskedői és az áfacsalók arcátlanul nyerészkednek az ő kárukra. Az új agrárkormányzat azt ígéri, 5%-ra csökkenti a szektor forgalmi adóját.
Nem csak olcsó eper: piacot rombol a parkolós árusítás
A szezonális zöldség-gyümölcs kereskedelem egyik leglátványosabb problémája ma már nem a standokon, hanem parkolókban, alkalmi árusítóhelyeken és közösségi médiás csoportokban jelenik meg. Az Index friss helyszíni riportja szerint a soroksári razzia jól mutatta a módszert: importból érkező, például görög epret bérelt, külföldi rendszámos furgonokkal hoznak be, majd blokk, engedély, számla és áfafizetés nélkül értékesítenek, sokszor magyar termékként feltüntetve.
A 27 százalékos áfa adja a csalás üzleti logikáját
A csalás alapja egyszerű: aki nem fizeti meg a 27 százalékos áfát, az azonnal jelentős árelőnybe kerül. A szabályosan működő zöldségesek, kereskedők és termelők számlával, nyomonkövetéssel, telephellyel, munkaerővel és adófizetéssel dolgoznak. Az illegális árus ezzel szemben készpénzben forgatja az árut, gyorsan továbbáll, és olcsóbbnak látszik. Ez nemcsak adózási kérdés: lenyomja az árakat, gyengíti a fogyasztói bizalmat, és különösen a vidéki zöldségeseket, valamint a hazai termelőket hozza nehéz helyzetbe.
Mire odaér a hatóság, eltűnik az áru
A parkolós kereskedelem egyik legnagyobb hatósági kihívása a gyors mozgás. Az Index riportja szerint a soroksári akciónál az árusok másfél perc alatt eltűntek. Külföldi állampolgárok esetében a bírság behajtása is nehézkes lehet, ezért a szabálytalan, romló vagy igazolatlan eredetű áru lefoglalása és megsemmisítése az egyik legerősebb visszatartó eszköz. A NAV korábbi közlése szerint a zöldség- és gyümölcskereskedelemben a hatóság a jövőben is figyeli a folyamatokat, és a Nébih-hel közös akciókban az áru eredetét, nyomon követhetőségét és fogyaszthatóságát is vizsgálják.
Nem új jelenségről van szó
Az Agrárágazat korábbi háttércikkei már évekkel ezelőtt rámutattak, hogy a zöldség-gyümölcs importban az áfacsalás nem elszigetelt ügy. A módszer lehet számlázási lánc, fiktív beszerzés, számla nélküli értékesítés vagy körhintacsalás. A végeredmény ugyanaz: olcsón piacra dobott importáru, versenyhátrányba kerülő magyar termelők és jelentős költségvetési kár. A NAV több ügyben százmilliós adóhiányokat tárt fel, a Budapesti Nagybani Piacon pedig 2025-ben a sajtóbeszámolók szerint több mint 9 milliárd forintos inkasszó és legalább 70 előállítás is kapcsolódott egy nagyszabású akcióhoz. Erre szakértők szerint a fordított áfa is részben megoldás volna
Az 5 százalékos áfa régóta visszatérő szakmai követelés
A szakmai szervezetek régóta azt mondják: a 27 százalékos kulcs túl nagy ösztönzőt ad a feketekereskedelemnek. Az Agrárágazat korábbi cikke szerint szakmai-szakmaközi szervezetek vezetői, képviselői is folyamatosan napirenden tartja a legfontosabb zöldség-gyümölcs termékek áfacsökkentését. Az érvelés lényege, hogy az 5 százalékos áfa mérsékelné a csalás hasznát, javíthatná a legális hazai áru versenyképességét, és védené a vidéki munkahelyeket. A mostani helyzetben a gazdák kétszeresen is szenvedik a magas áfát. Egyrészt termékük kiszorul a piacokról, hisz nem tudnak versenyezni a hamisan olcsó áfacsalt terményekkel. Másrészt így az ágazat jövedelemvesztesége a szükséges versenyképességi fejlesztések forrásának hiányát erősíti.
A vásárló is veszít, nem csak a gazda
A parkolós áru első látásra olcsóbbnak tűnhet, de a vevő sokszor nem tudja, honnan származik, mikor szedték, milyen úton érkezett, és valóban magyar terméket vesz-e. A hamis eredetjelölés ezért nem apró szabálytalanság, hanem bizalmi törés. A tisztességes termelő, a szabályos kereskedő, az állam és végső soron a fogyasztó is veszít rajta. A probléma így egyszerre mezőgazdasági, adózási, élelmiszer-biztonsági és piacszervezési kérdés.
Egyelőre az egyetlen kedvező jel az, hogy új kormány talán hajlandó foglalkozni a problémával: Bóna Szabolcs, az Agrárminisztérium új vezetője megerősítette, hogy elérhetővé teszik mindenki számára az egészséges élelmiszereket, amelyek áfáját 5 százalékra csökkentik. „Ezzel a termelők versenyképesebbek lesznek a piacon és minden magyar hozzájuthat az egészséges hazai élelmiszerekhez. Életet lehelünk a zöldség-gyümölcs termesztésbe, a kertészeti ágazatba”.
Agrárágazat Tudástár: Áfacsalás – Az áfacsalás olyan adóelkerülési forma, amikor a kereskedő az értékesítés után nem fizeti meg az általános forgalmi adót, vagy fiktív számlázással jogosulatlan előnyhöz jut. A zöldség-gyümölcs piacon ez különösen torzíthatja a versenyt, mert a szabálytalanul árusított importáru mesterségesen olcsóbbnak tűnik. A jelenség a legális termelőket, a tisztességes kereskedőket és a fogyasztói bizalmat is károsítja.
