Zajlik a kukorica betakarítása az északi féltekén. Az eddigi eredmények alátámasztják, néhol meghaladják a korábbi, a várható terméssel kapcsolatos előrejelzéseket. Az árak ennek megfelelően csökkenő-oldalazó mozgásokat mutattak az elmúlt hetekben.
Kukorica
Bár egyértelmű az elemzői konszenzus a globális kukoricafelhasználás, így a kereslet emelkedésével kapcsolatosan, a fizikai piacok aktivitása az elmúlt hetekben – sőt, hónapokban – lényegesen elmaradt a korábbi években megszokott szintektől. Árulkodó adat lehet, hogy az ismét 1,2 milliárd tonnát meghaladó várható kukoricaterméshez, mind az IGC (International Grains Council), mind a FAO-AMIS (Agricultural Market Information System) szerint csökkenő volumenű nemzetközi kereskedelem társul.
A visszaesés hátterében döntően az Európai Unió kedvezőbb termésvárakozásai húzódnak, következésképp a közösség importkitettsége az előrejelzések alapján jelentősen csökkenni fog. Miután az EU-ban takarmánygabonából (árpa, búza) jelentős többlet halmozódott fel a jó termésnek (és gyengébb minőségnek), továbbá az alacsonyabb exportaktivitásnak köszönhetően, a betakarítással érkező kukorica további nyomás alá helyezheti a takarmánypiacokat. Az elmúlt időszak európai tőzsdei jegyzései a kialakult kínálatra reflektálva trendszerűen csökkentek.
Úgy tűnik, a korridor megszűnése ellenére folytatódik a tengeri kiszállítás Ukrajnából: még ha csak egy-egy hajó hagyja is el az ukrán kikötőket, a szállítmányok sikeres célba juttatása a jövőben akár a többi piaci szereplőt is felbátoríthatja. Az import blokkolása Lengyelország és Magyarország esetében sem hozott érdemi változást a piacokon. Az árakat jelenleg nem az ukrán termés relatív „olcsósága” vagy könnyű hozzáférhetősége mozgatja, ezeket a tényezőket egyelőre felülírja a kereslet hiánya és a betakarítás során jelentkező forrásbőség.
Összegezve, brazil és ukrán részről jelentős kínálati többletet – exportárualapot láthatunk, ezekhez az országokhoz rövidesen társul az Egyesült Államok is, ahol a betakarítás szintje október elejére elérte a 23%-ot (ez 2 százalékponttal meghaladja az elmúlt 5 év átlagát). Ezzel szemben a globális és európai kereslet változatlanul gyengélkedik. A fentieknek megfelelően október első dekádjában a chicagói árutőzsde (CBOT) kukorica határidős front havi jegyzése 500 dollárcent alatt ingadozott, melyre legutóbb a 2020-as év végén volt precedens, míg a párizsi árutőzsde novemberi lejárata 205 eurós szintek körül fluktuált; ennél alacsonyabb árakat utoljára a 2021-es év közepén láthattunk.
Magyarországon is folyik a kukorica aratása, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara október 4-ei jelentése alapján az elvetett 746 ezer hektár 22%-át már betakarították a gazdák. A hozamokban jelentős szórás tapasztalható: míg a Dunántúl nyugati területein az átlagok közelebb vannak a hektáronkénti 9 tonnához, a Dél-Alföldön csupán 5-6 tonna körüli eredmények körvonalazódnak.
Igazodva a nemzetközi folyamatokhoz az árak hónapokon át tartó csökkenését követően egyfajta „helyben járás” tapasztalható. Az elmúlt hetekben a belföldi kukorica piaci árait legnagyobb mértékben a forint spot és határidős árfolyama mozgatta, nem pedig a kereslet-kínálat változása. A magas szállítási költségek és a constantai kikötő zsúfoltságának következményeként az export intenzitása lényegesen elmarad a korábban megszokottakhoz képest, érdemi vételi szándék főként a feldolgozók részéről tapasztalható.
Búza
A 2023-as évben, köszönhetően a magasabb ukrajnai és orosz hozamoknak, a globális búzatermés kedvezőbben alakult a korábbi előrejelzésekhez képest, az USDA (Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) szerint azonban a termés mennyisége még így is valamivel több mint 2 százalékkal elmaradt az előző év eredményeitől.
Míg az élelmiszercélú felhasználás várhatóan emelkedik, a takarmányozásra kerülő búza mennyisége csökkenhet. A globális kereskedelmi aktivitás a kukoricához hasonlóan a búza esetében is elmarad az előző gazdasági évhez képest. Mindezekből következően a készletek várhatóan emelkednek, az árak pedig közel 3 éves mélypontra kerültek.
Továbbra is Oroszország, az USA, Kanada és Ausztrália a legnagyobb szereplő az exportpiacokon. Az orosz búza a fekete-tengeri kikötőkben folyamatosan elérhető, árazását jelentősen befolyásolja az a vámmechanizmus, mely egy komplex kalkuláció eredményeként hetente változik/változhat. Ennek ellenére Oroszország versenyképessége a gabonapiacokon kiemelkedő, még úgy is, hogy a háborús helyzet miatti szankciók eredményeként több piacról kiszorultak.
Sem a piaci aktivitásban, sem az árakban nem történt érdemi fordulat Magyarországon. A korábban megszokott szintekhez képest magasabb készletek mellett csupán egy-egy tétel cserél gazdát, a kereskedők és malmok jellemzően a jobb minőségi paraméterekkel rendelkező árura adnak ajánlatokat.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató
