Miután évek óta csökken a burgonya hazai vetésterülete, nem váratlan, de aggasztó jövendölés érkezett az ágazatból: idén tovább csökkenhet a szektor szereplőinek a száma a mezőgazdaságban.
Vízhiány
Rendkívül nehéz év elé néz a hazai burgonyaágazat. Az idei tavaszt szinte teljes csapadékhiány jellemezte, miközben a késői fagyok is komoly károkat okoztak a korai termesztésű térségekben. Polgár Zsolt, a MATE Keszthelyi Burgonyakutató Intézetének vezetője szerint sok helyen teljesen száraz talajba ültették a burgonyát, ami már a szezon elején jelentős stresszhelyzetet idézett elő a növények számára. Bár az öntözés bizonyos térségekben enyhítheti a problémákat, a szakember hangsúlyozta: az Alföld kiszáradását nem lehet kizárólag felszíni öntözéssel kezelni. Véleménye szerint a talajvíz visszapótlása és a vízvisszatartás nélkül hosszabb távon a burgonyatermesztés fenntarthatósága is veszélybe kerülhet.
Túltermelési válság alakult ki Európában
A termesztési problémák mellett súlyos piaci válság is kialakult. A nyugat-európai országokban a korábbi aszályos évek magasabb árai miatt jelentősen nőtt a burgonya vetésterülete, ami 2025-re túltermeléshez vezetett. Lengyelországban például több mint 20 százalékkal nőtt a termésátlag, miközben a feldolgozóipar exportlehetőségei szűkültek.
A helyzetet tovább rontotta, hogy Oroszország felé visszaesett az export, miközben Kína és India már nem importőrként, hanem exportőrként jelent meg a piacon. Az európai burgonya emiatt rendkívül alacsony áron került a piacra, ami erős importnyomást okozott Magyarországon is. A szakember szerint előfordult, hogy a nyugat-európai termelők már csak ráfizetéssel tudtak megszabadulni készleteiktől.
Meredeken estek az újburgonya-árak
A Budapesti Nagybani Piac adatai alapján az újburgonya ára az elmúlt három évben hasonló pályát járt be. A szezon elején rendre extrém magas árszintek alakultak ki, majd néhány hét alatt jelentős árcsökkenés következett be. 2024-ben a korai időszakban még 2000 forint feletti kilogrammonkénti árak is megjelentek, de a szezon végére 400 forint körüli szintre estek vissza az árak.
2025-ben és 2026-ban ugyanez a tendencia ismétlődött meg: a kezdeti magas árakat gyors árkorrekció követte. A legfrissebb piaci adatok szerint 2026-ban a belföldi újburgonyát a 19. héten kilogrammonként 675 forintos átlagáron kínálták, miközben az importtermékek sok esetben még mindig a hazai önköltségi szint alatt érkeznek az országba.
Egyre többen adhatják fel a termesztést
Polgár Zsolt szerint a jelenlegi helyzet különösen a kis- és közepes gazdaságokat sodorja veszélybe. Sok termelő nem tudta értékesíteni a tavalyi termését, emiatt nincs elegendő forrás friss vetőburgonya vásárlására sem. Egyes gazdák emiatt saját termésből ültetnek vissza, mások pedig teljesen felhagynak a burgonyatermesztéssel. Lásd ezt a cikkünket:
Már a gazdák fizetnek, hogy megszabaduljanak a krumplitól
A szakember úgy látja, hogy a következő időszak legnagyobb problémája a kiszámíthatatlanság lesz. Az időjárási szélsőségek, az importnyomás és az európai piaci bizonytalanság együtt olyan helyzetet teremtett, amelyben jelenleg senki nem tud biztos előrejelzést adni a burgonyaágazat jövőjéről.
Agrárágazat Tudástár: Importnyomás – Az importnyomás azt jelenti, hogy a külföldről érkező, gyakran olcsóbb áru jelentős hatást gyakorol a hazai piacra és árakra. A burgonyaágazatban ez különösen érzékeny kérdés, mert a belföldi termelők magas önköltséggel, vízhiánnyal és időjárási kockázatokkal szembesülnek, miközben az olcsó import gyorsan lenyomhatja az értékesítési árakat. Tartós importnyomás esetén a kisebb gazdaságok könnyen kiszorulhatnak a termesztésből.
