Az agrárkamara idén sem mulasztotta el az alapokat elismételni arról, hogy a jégkár-megelőzés nem háttérhatalmi összeesküvés a magyarok esői ellen. Az JÉGER ugyanis sem esőt, sem aszályt nem okoz – erősíti meg a NAK friss emlékeztetője.
A konteó már nem csak kommentháború
Az aszályos években újra felerősödött az a tévhit, hogy az országos jégkármérséklő rendszer „eloszlatja” a felhőket, vagy elveszi az esőt az Alföldtől. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is igyekszik tisztázni: a JÉGER nem szünteti meg a csapadékot, nem idéz elő esőt, és nem befolyásolja a felhők mozgását vagy a csapadék területi eloszlását. A rendszer célja kizárólag a jégszemek méretének mérséklése.
A paranoid összeesküvés-elméletek nem tréfa: 2022-ben több helyen nem kapcsolták be a szükséges időben a jégkármérséklő rendszer generátorait, mert azok kezelői halálos fenyegetéseket kaptak. Tény, hogy 2022-ben történelmi súlyosságú aszály sújtotta a mezőgazdaságot, ám emiatt néhányan a jégkár-elhárítás alkalmazottait fenyegették meg – az ügyben annak idején a NAK feljelentést is tett.
Így működik valójában a JÉGER
A 2018 óta működő országos rendszer 986 generátorból áll (jégkár-megelőzés és -védelem egyébként már a 60-as évek óta létezik Európában – a szerk.). Ezek zivatarfelhők kialakulásának korai szakaszában ezüst-jodidot juttatnak a légkörbe. Ez sok apró jégmag képződését segíti, így kisebb jégszemek alakulhatnak ki, csökkentve a nagy méretű jég okozta károkat. Vagyis nem „felhőoszlatásról” van szó, hanem jégkármérséklésről. A működéshez szükséges meteorológiai adatokat a HungaroMet biztosítja.
A számok nem az összeesküvést igazolják
A NAK adatai szerint a JÉGER működését megelőző három évben évente átlagosan több mint 57 ezer hektárra jelentettek be jégkárt a gazdálkodók. 2018 és 2025 között ez az éves átlag 31 514 hektárra csökkent, ami mintegy 44 százalékos mérséklődés. Közben Európában és a szomszédos országokban is nőtt a nagyobb jégbejelentések száma, Magyarországon viszont jóval kisebb volt az emelkedés – vagyis a rendszer beválik.
Az aszály miatt működik kevesebbet, nem fordítva
A tartós hőség és csapadékhiány miatt kevesebb jégveszélyes zivatarfelhő alakul ki, ezért a generátorokat is kevesebbszer kell bekapcsolni. A NAK szerint 2026. április 15. és május 14. között mindössze 8 napon volt szükség védekezésre, egy generátor átlagosan csak 8 órát üzemelt, több járásban pedig egyszer sem kellett indítani a rendszert. Ez éppen az ellenkezőjét mutatja annak, amit a tévhitek állítanak: nem a jégkármérséklés okozza az aszályt, hanem az aszályos időjárás miatt van kevesebb jégveszélyes helyzet.
Agrárágazat Tudástár: Jégkármérséklés – A jégkármérséklés célja nem a csapadék megszüntetése vagy az időjárás befolyásolása, hanem a jégszemek méretének csökkentése. A JÉGER rendszer ezüst-jodidot juttat a zivatarfelhőkbe, így sok kisebb jégszem alakul ki a nagyobb, károkozó jégtömbök helyett. A technológia a mezőgazdasági, ipari és lakossági károk mérséklését szolgálja, miközben az aszály kialakulására nincs bizonyított hatása.
