Pusztuló talajok korszakában ünnepeltük a világnapot

Az európai termőtalajok legalább 60-70 százaléka beteg, és a közhiedelemmel ellentétben a hazai földek állapota sem ad okot bizakodó kilátásokra – hangzott el az Agrárminisztériumban decemberben a talajok világnapja alkalmából rendezett konferencián.

A Magyarország talaja 2022 elnevezésű rendezvényen Dr. Habil. Dobos Endre, a Miskolci Egyetem MFK Földrajzi Intézetének tanszékvezető egyetemi docense a talajokat érintő tudás elterjesztését halaszthatatlan feladatnak nevezte még a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek számára is.

Az utóbbi évtizedekben, s különösen az utóbbi egy évtizedben okkal került az európai mezőgazdaság és környezetvédelem központi kérdései közé a termőföldek állapota, óvása. A művelésből kivont, a túlművelés és az elhibázott vegyszerhasználat, továbbá a klímaválság miatt eltűnt, tönkrement termőföldek Európában is riasztó adatokat mutatnak. – A kontinens talajainak legalább 60-70 százaléka beteg, és nem állunk jól a magyarországi termőtalajokkal sem – erősítette meg a rendezvényen Dobos Endre, aki egyetemi pozíciója mellett a Magyar Talajtani Társaság Talajgenetikai és Talajtérképezési Szakosztályának elnöke is. Rámutatott: régóta szükség volt egy olyan világnap – és 2015-ben a világév – megjelölésére, amely erre a problémára hívja fel a figyelmet. A tudós a technika-technológia fontos vívmányainak nevezte az öntözést, a fejlett műszaki eszközök és gépek alkalmazását csakúgy, mint az okszerű vegyszerhasználatot. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem szabad, hogy folytatódjon a talajokat túlterhelő, túl intenzív művelés gyakorlata.

Tudatosítani kell

A rendezvényen Feldman Zsolt ugyancsak fontos előrelépésnek nevezte a talajvilágnapjának megjelölését, hiszen a termőföldek épsége, egészsége a legalapvetőbb jelentőségű közös vagyonunk az élelmiszer-termelés szempontjából. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkár idézte Stefanovits Pálnak, a magyar talajtan egyik legnagyobb szaktekintélyének örök érvényű megállapítását, miszerint „a talajon nem állunk, hanem élünk”, így annak normális működése, a talajélet biológiai diverzitása ma is a legfőbb célok közé kell hogy tartozzon. – Ennek a közegnek egy maréknyi mennyiségében több élőlény él, mint ahány ember a Földön. A talajban az élet szabad szemmel nem látható, de biztosítja számunkra az életet, ám sajnos a termőföld egészsége sokszor még azok számára sem nyilvánvaló, akik ezzel dolgoznak, így ezt tudatosítani kell mindannyiunkban – mondta a szakember. Emlékeztetett: hazánkban azért is kiemelkedően fontos tőke és jelkép a termőföld ügye, mert a világon a 20., Európában a 6. legnagyobb arányú – 0,5 hektár/fő – az egy lakosra jutó mezőgazdasági terület az ország teljes területéhez mérten.

Jelentős támogatás talajjavításért

Feldman ünnepi előadásában ugyanakkor hangsúlyozta: meggyőződése szerint nem a büntető szemléletű agrárpolitikai szabályozás, hanem az ösztönzésre alapuló támogatási rendszerek vezetnek eredményre ezen a téren. A tudatos talajgazdálkodáshoz ma már minden műszaki, technológiai és számos innovatív készítmény rendelkezésre áll. Ám így sem nélkülözhető, hogy a gazdák-gazdaságok alaposan tanulmányozzák, ismerjék meg termőtalajaik jellegét, állapotát. Mindezt az európai és a hozzá kapcsolódó állami támogatási rendszerek is támogatják: az Agrár Ökológiai Program például kiemelt támogatással „jutalmazza”’ a talajjavító baktériumkészítmények alkalmazását.

Azt Dobos Endre is megerősítette rövid előadásában, hogy a talajtanból eredő gazdálkodói tudatosság és tudás elterjesztése egyre fontosabb feladat. Úgy fogalmazott, nem ülhet a tudomány és a szakpolitika elefántcsonttoronyban, amíg a földeken nem minden esetben ismert, milyen művelési módokat kellene kerülni és melyeket követni. Ma már ráadásul nemcsak a talajok megóvása a feladat, hanem megújítása, javítása, és ennek a feladatkörnek a népszerűsítése. Külön kiemelte, hogy mindennek Magyarországon speciális jelentősége van, hiszen nemcsak a nagy termőterületek, hanem az egyes gazdaságok táblái, sőt, akár a nagyobb táblák egyes zónái között is egészen eltérő talajadottságok létezhetnek. Ezt szimbolizálja egyébként a „Magyarország talaja 2022” nevű, fából készült hasábba zárt szelvényrészlet. A mintegy egyméteres, függőleges hasábot Hercegszántó térségében emelték ki a termőföldből: rétegeinek története, jellemzőinek változatossága tükrözi a hazai termőföldek jellegének diverzitását.

Ijesztő mértékű a talajpusztulás

A rendezvényen Frizon-Somogyi Orsolya a talajokat érintő uniós szakpolitikai célok és a kapcsolódó támogatási eszközök ismertetőjét adta. Riasztó adatokkal ő is szolgált: Dél- és Közép-Európában a földterületek negyede (!) kitett a sivatagosodás kockázatának, továbbá a földek 70 százalékán tapasztalható a túlzott tápanyagbevitel. Ez nemcsak a nélkülözhetetlen élő vizekre, hanem a biodiverzitásra is negatív hatással van. A DG Agri osztályvezető-helyettese szerint ezért is fontos, hogy az EU törekvései nemcsak a mezőgazdasági szakma szereplői, hanem a társadalomtudományok, sőt, az állampolgárok intenzív bevonását célozzák ebben a komplex, a földrész és a bolygó lakosságát érintő probléma enyhítésében. E társadalmasítás mellett a legfőbb célok közt szerepel az elsivatagosodáshoz kapcsolódó talajdegeneráció és a talajszennyezés csökkentése, a széntartalom növelése és a talajszerkezet javítása, a további erózió megelőzése.

Mindehhez kapcsolódóan Juhász Anikó helyettes államtitkár az új KAP-szabályrendszer erősödő zöldelvárásait ismertette. Kiemelte a 9 + 1 KAP fő cél közül azt a hármat, amely az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket, a természeti erőforrások fenntartható használatát, a tájak és a biológiai sokféleség megőrzését irányozzák elő. Ezek között értelemszerűen hangsúlyos elemek a talajvédelmet célzó vállalások. Nemcsak a fenntartható tápanyag-gazdálkodásról van szó, hanem a talajvédelem és -javítás fontosságáról is, például a műveléscsökkentés, a talajtakaró-növényes technológiák, speciális vetésforgók alkalmazásáról. Az államtitkár külön is kitért az új KAP I. pillérében az Agro-ökológiai Programra (AÖP). Ez az új, AKG-típusú támogatás önkéntes, éves, a minimumkövetelményeken túlmutató támogatás, amely a megfelelő gyakorlatot 1-2 ponttal ösztönzi, várhatóan 80 euró/hektár mértékben. A szántók, gyepek minimumterülete 5, a kertészeteké 1 hektár, s fontos kritérium az elektronikus gazdálkodási napló megfelelő vezetése.

A mikrobiológiai eszközök jelentősége

A cikkben említett AÖP-ben foglalt úgynevezett „jó gyakorlat” egyik legfontosabb, legjövedelmezőbb eleme a mikrobiológiai készítmények bevetése. Akár 2 pontot is érhet, ha a gazdaság a szántóterületek legalább felén mikrobiológiai készítményeket alkalmaz vetés előtt vagy a vetéssel egy menetben, vagy szármaradványokra kijuttatva, majd azokat a talajba keverve. Bár a minimumkövetelmény a terület felét érinti, az alkalmazás révén a gazdaság szántóterületének egészére igényelhető a támogatás. Az ilyen készítmények kijuttatásához nem szükséges költséges beruházás, ez permetező- vagy kijuttatógéppel megvalósítható.

A technológia alkalmazásának előnyei igen sokrétűek. A mikrobiológiai készítményekkel elérhető a N-hatóanyag megkötése és a talajban lekötődött tápanyagok feltárása, így termésveszteség nélkül csökkenthető a kijuttatott műtrágyák mennyisége.

Szárbontók alkalmazásával növelhető a talajból felvehető szerves tápanyag mennyisége, a mikrobiológiai aktivitás növelése pedig kedvező hatású a talajok szerkezetére, művelhetőségére, sőt, a jobb szerkezetesség révén kevesebb üzemanyagra van szükség.

Ugyancsak kedvező a mikrobiológiai készítmények jelenléte a talajban azért, mert a vetésforgókban általában egyre kevesebb növényféle szerepel, így az egyoldalúan hasznosított termőföldben a gazdanövények egymást követő visszavetése elősegíti a patogén szervezetek elszaporodását. Ezek ellen ilyen kezeléssel védekezhetünk, csökkentve a káros hatású mikrobák elterjedését. Így csökken a fertőzési nyomás, ami magával vonja a növényvédelmi kezelések számának, költségének mérséklését.

Nagyon fontos erénye a mikrobiológiai készítményeknek mindemellett, hogy javítható velük a növények aszálytűrő képessége, javul a tábla vízgazdálkodása és a humuszképződés hatékonysága.

Kohout Zoltán