Több százezer ember hiányzik a hazai munkaerőpiacról, és már nincsenek „belföldi tartalékok” – azaz potenciális magyar alkalmazottak. A mezőgazdaságot különösen sújtja a probléma, hiszen például az állattartás vagy a kertészeti szféra számos területén még ma sem pótolják gépek az embert.
A magyar mezőgazdaság egyre súlyosabb munkaerőválsággal néz szembe, és a szakértők szerint már nincsenek gyorsan mozgósítható hazai tartalékok. A termelők egyre nehezebben találnak szezonális és állandó dolgozókat, miközben a kézimunka-igényes ágazatokban már most is érzékelhető a termésveszteség és a minőségromlás veszélye. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a szabályozási korlátok és a külföldi munkaerő körüli bizonytalanság egyre szűkebb mozgásteret hagy az agráriumnak.
A gyümölcsösök és az állattartók lehetnek a legnagyobb vesztesei
Különösen érzékenyen érintheti a szektort a harmadik országból érkező munkavállalók esetleges korlátozása. Az állattenyésztésben, a zöldség- és gyümölcstermesztésben, valamint az élelmiszeriparban ugyanis sok helyen már most sincs elegendő hazai munkaerő. Bóna Szabolcs agrárminiszter szerint nem teljes tiltás készül, hanem a rendszer újraszabályozása, és azokban az ágazatokban, ahol másként nem oldható meg a foglalkoztatás, továbbra is maradhatnak külföldi dolgozók. A tárca szerint a cél elsősorban a visszaélések visszaszorítása és nem az agrárium ellehetetlenítése.
Elszálltak a költségek, mégsem jelentkeznek elegen
A helyzetet tovább nehezíti, hogy 2025-től jelentősen emelkedtek az idénymunka közterhei. Az egyszerűsített foglalkoztatás költségei ugrásszerűen nőttek, miközben a napi bérek egyes térségekben már a 18 ezer forintot is elérik. A termelők szerint azonban még magasabb fizetés mellett is kevés a megbízható jelentkező. A fiatalabb generációk egyre kevésbé választják a mezőgazdasági munkákat, ami középtávon az utánpótlás összeomlásával fenyeget.
Vendégmunkások nélkül egész ágazatok állhatnak le
Szakmai szervezetek szerint külföldi munkavállalók nélkül több térségben veszélybe kerülhet a betakarítás. A mezőgazdaságban jelenleg leginkább a Fülöp-szigetekről érkező dolgozókat alkalmazzák, akiket sok munkáltató megbízhatóbbnak tart a szezonális munkákban. A szakértők szerint a munkaerőhiány már most is közvetlenül növeli a termelési költségeket, lassítja a munkafolyamatokat és veszélyezteti a termények minőségét.
Aki akar és tud, az már dolgozik – tartalék nincs
Százezrek hiányoznak a hazai munkaerőpiacról, és legalábbis illúzió, hogy ezeket a feladatköröket belátható időn belül belföldi dolgozókkal lehessen feltölteni. Horváth Tamás, a Menton Jobs Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint 150–250 ezer állás részben vagy teljesen üresen maradhatott, legalább 65 ezer munkakör pedig tartósan betöltetlennek számít. A magyar lakosságban már nincsenek gyorsan mozgósítható munkaerőtartalékok, aki tud és akar dolgozni, az jellemzően már elhelyezkedett.
A szakértők szerint a válságot önmagában sem a béremelés, sem a vendégmunkások nem oldják meg. Hosszabb távon a gépesítés, az öntözési rendszerek fejlesztése, a rugalmasabb foglalkoztatási szabályok és a munkakörülmények javítása jelentheti a kiutat. A kérdés már nem az, hogy van-e munkaerőhiány az agráriumban, hanem az, hogy meddig képes működni a szektor a jelenlegi körülmények között.
Agrárágazat Tudástár: munkaerőhiány – A munkaerőhiány azt jelenti, hogy egy ágazatban nincs elegendő megfelelő képzettségű vagy elérhető dolgozó a feladatok ellátására. A mezőgazdaságban ez különösen a kézimunka-igényes területeken, például az állattartásban, a zöldség- és gyümölcstermesztésben okozhat termelési kockázatot. A probléma miatt felértékelődik a gépesítés, a rugalmas foglalkoztatás és a munkakörülmények javítása.
