Nébih: nem igaz az aggodalmas mítosz

Hol biztonságosabb a laikus vevőnek szőlőt, répát vásárolni: multiknál vagy őstermelői piacon? Mi a legjobb vásárlói taktika? Kit ellenőriznek jobban a fogyasztók egészsége érdekében a hatóságok?

 

élelmiszer

 

Bolti és háztáji

Lépten-nyomon belebotlani abba az aggályba, hogy a „háztáji”, őstermelői piaci termékek ma már kockázatosabbak, mint a bolti zöldség- és gyümölcsfélék. A közgondolkodás pár évtizede a kiskerti terményt tartotta a legjobbnak. Lehet, hogy ma már a szigorúan ellenőrzött áruházláncok a biztonságosabbak?

 

Mi a baj?

A fogyasztók elé kerülő élelmiszerek biztonságát, tisztaságát, növényvédőszer-mentességét (szermaradvány-mértékét) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) végzi. A hatóság a zöldség- és gyümölcstermesztők növényvédőszer-felhasználását egyrészt a technológiai ellenőrzések során vizsgálja a termesztés helyén. Másrészt a kereskedelembe kerülő zöldség- és gyümölcstételek vizsgálatával ellenőrzi. E vizsgálatok alapja előzetes (például az EU által előírt növények listája alapján) terv szerint és szúrópróbaszerű mintavételezéssel megy. A fő szempont az, hogy éppen milyen termékeknek van szezonja, melyek éppen a vizsgálandó növényvédőszerek. Vagy, hogy melyek azok a termék- és szerféleségek, amikkel korábban már bajok voltak. A baj itt elsősorban természetesen a növényvédőszer-maradvány, ami kockázatos az emberi egészségre.

 

ellenőrzés

 

Kistermelők, nagy kockázatok

Az ellenőrzési kapacitások észszerű kihasználása miatt a Nébih kockázatelemzést végez a termelés volumene, a termesztett termékek köre vagy éppen az értékesítési kör nagysága szerint. Lehet, hogy egy gazdaság őstermelői státuszban van, de ha nagy mennyiséget visz piacra/szállít egy boltba-bolthálózatba, akkor a nagy mennyiségnél (probléma esetén) nagy a kockáztatott váráslói kör is. Ezért a „kisebb” termelőket is vizsgálják, akár át is világítják a szakemberek piacok, vásárcsarnokok ellenőrzésekor. Gyanú esetén az ellenőr már a piacon is mintát vehet szermaradék-elemzésre – mint nyáron a fővárosi piacokon.

 

Ritkán fordul elő

Csakhogy az utóbbi években terjed az az aggály, hogy a piaci őstermelői termékek néha nagyobb szermaradvány-értékeket mutatnak, mint a bolti-áruházi kereskedelemben. A Nébih azonban a folyamatos technológiai és szermaradék-ellenőrzések révén azt tapasztalja, nagyon ritkán fordulnak elő a határértéket meghaladó szermaradékok. Az ellenőrzések és a minták laboratóriumi eredményei nem támasztják alá, hogy az őstermelői termékek kockázatosabbak, mint az áruházakban megvásárolható termékek.

 

piac

 

Problémás ügy? Max 1 százalék!

A Nébih egyébként általánosságban kifejezetten pozitívan nyilatkozik a hazai élelmiszerbiztonságról. (Ezt még a 2017-es európai RASFF-jelentés is megerősíti, ami az egész terméklánc, vagyis a gazdáktól az élelmiszer-kereskedőkig terjedő paletta elismerésének is nevezhető. Az EU riasztási rendszerében (RASFF) közzétett  4000 bejelentésnek csak 0,7%-a vonatkozott magyar előállítású termékre 2017-ben. A 147 hazai vonatkozású ügy főként baromfihúshoz és egyéb baromfitermékekhez, étrend-kiegészítőkhöz és egyéb speciális élelmiszerekhez, tojáshoz és tojástermékekhez kapcsolódott.)
A Nébih itthon a növényvédőszermaradék-vizsgálatoknál 2000 fölötti mintaszámmal dolgozik. Ez lefedi szinte az egész termékpalettát. A hazai termelők betartják a technológiai fegyelmet, csak néhány esetben tapasztalnak szabálytalanságot. Tavaly ugyancsak az összes vizsgált minta 1%-ában találtak olyan terméket, amely határérték felett tartalmazott növényvédőszer-maradékot. – Összességében a hazai előállítású zöldség- és gyümölcstermékek növényvédőszermaradvány-tisztasága jó, a piac megfelelően figyelt és ellenőrzött. Probléma esetén a hatóság azonnal intézkedik, többek közt kivonatja a nem megfelelő terméket a polcokról, védve a fogyasztók egészségét – közölte lapunkkal a hatóság.

 

Jó tanács: hazait, szezonálist

A Nébih szakemberei ugyanakkor óvakodnak kijelenteni, boltban vagy piacon jobb-e vásárolni. (Legalábbis élelmiszerbiztonsági szempontból. Gazdaságilag okvetlenül előnyösebb a hazai árut preferálni – a szerk.). Sok múlik a terméken is. Amit könnyű megtermelni mindenféle vegyszer nélkül (pl. a sütőtököt), ott nyilván kicsi a kockázat. A kényesebb, több növényvédelmi beavatkozást igénylő termékeknél, a nagyobb kockázat miatt, érdemes körültekintőbben vásárolni. Nem szégyen megkérdezni a termelőtől, hogy permetezi-e a terméket, milyen technológiával dolgozik – mutat rá a hatóság. A kereskedelmi láncok komoly feltételeket támasztanak (lásd alább!) a beszállítókkal szemben mind a növényvédőszer-maradék, mind a termelés-tárolás egyéb körülményeinek tekintetében. Végső soron persze az áruházak magyar termékei is „termelői áruk”. A Nébih szerint a legjobb „taktika” az, hogy a vásárlók elsősorban szezonális és lehetőleg hazai termékeket vegyenek. Ezek frissebbek, érettebbek, kevesebbet utaztatják őket. Továbbá célszerű a termékeket szélesebb körben, vegyes forrásból beszerezni.

 

Nébih ellenőrzés

 

Szigorúak

A Lidl például a szermaradvány-határértékekre vonatkozó rendeleti előírásnál is szigorúbb limitet ír elő az általa forgalmazott termékekre. A szermaradvány-határérték az előírásosnak is csak harmada lehet, az összes szermaradvány-tartalom nem haladhatja meg a maximális szint 80%-át. Továbbá egy termékben legfeljebb 5 azonosítható szermaradvány engedhető meg. Az Aldi honlapján szerepel, hogy zöldség-gyümölcs termékei az előírt megengedett mennyiségnél jelentősen alacsonyabb maradványt tartalmazhatnak csak. Emellett minden beszállítójuk köteles betartani a specifikációkat, valamint igazolni a saját minőségbiztosítási intézkedéseit és maradványanyag-elemzését.

agrár élelmiszer határérték kereskedelem kistermelő mezőgazdaság NÉBIH növényvédő szer őstermelő