Csökkenő termelői árak – stagnáló termelési költségek: az idei év első negyedévében tovább nyílt az agrárolló, azaz 2025-höz hasonlóan romlott a gazdák jövedelmi helyzete. Ennek ellenére évek óta nem látott mennyiségű műtrágyát vásároltunk áprilisig, amiben vélhetően benne volt az iráni háború miatt várható műtrágyaár-emelkedés félelme is.
2026 első negyedévében az utóbbi évek egyik legnagyobb műtrágya-vásárlása zajlott a magyar mezőgazdaságban. A forgalmazók 563,6 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül a termelőknek, ami 7,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi mennyiséget. A nettó árbevétel 86,3 milliárd forintra nőtt, miközben az átlagos műtrágyaárak éves összevetésben lényegében nem változtak.
A nitrogén vitte a piacot
A vásárlások döntő részét az egykomponensű műtrágyák adták: 500 ezer tonna ilyen termék fogyott, míg összetett műtrágyából bő 57 ezer tonnát vettek a gazdák. Az egykomponensű nitrogénműtrágya forgalma 8,3 százalékkal emelkedett. Ez arra utal, hogy a termelők jelentős része még az év elején igyekezett biztosítani a legfontosabb tápanyagokat, részben a tavaszi munkák, részben a piaci bizonytalanság miatt.
Az iráni háború miatt előre vásároltak?
A „nagy bevásárlás” időzítése összefügghetett a nemzetközi műtrágyapiaci félelmekkel, de közvetlen ok-okozati kapcsolatot a hazai adatok önmagukban nem bizonyítanak. Az iráni háború és a Hormuzi-szoros körüli kockázatok ugyanakkor már tavasszal erősítették a globális energia-, ammónia-, karbamid- és kénpiaci aggodalmakat. Mivel a műtrágya erősen energia- és alapanyagfüggő termék, a gazdák egy része racionálisan dönthetett úgy, hogy még az esetleges újabb drágulás előtt vásárol.
Fájdalmasan tovább nyílt az agrárolló
A tavalyi évhez hasonlóan a termelők csak olcsóbban tudták értékesíteni termékeiket, a termeléshez szükséges inputok ára nem esett hasonló mértékben. A KSH adatai szerint az első negyedévben a termelői árak 9,6%-kal csökkentek, ám a ráfordítási árak összességében stagnáltak. A növényi termékek ára bő 10%-kal, az állati termékeké 8%-kal esett. A gabonafélék ára 12, az ipari növényeké 15, az olajnövényeké 15%-kal csökkent, a legnagyobb visszaesést a burgonya szenvedte el (–25%), míg a zöldségek ára 6%-kal mérséklődött. A ráfordításoknál a műtrágya ára változatlan maradt, az energia 6,7, a takarmány 4,3, a vetőmag 3, a növényvédő szerek 2,5%-kal lett olcsóbb, az állatgyógyászati termékek ára 5,4%-kal nőtt. Mindez tovább nyitotta az agrárollót, vagyis romlott a mezőgazdaság jövedelmezőségi pozíciója. A rekordközeli műtrágyavásárlás ezért nem feltétlenül erőt, sokkal inkább kényszert és kockázatkezelést jelez: a gazdák akkor vásároltak nagy tételben, amikor még tartani lehetett egy újabb nemzetközi árhullámtól.
Agrárágazat Tudástár: agrárolló – Az agrárolló a mezőgazdasági termékek értékesítési ára és a termeléshez szükséges ráfordítások költsége közötti különbséget mutatja. Ha a termelői árak csökkennek, miközben az inputanyagok – például a műtrágya, energia vagy növényvédő szerek – ára nem mérséklődik hasonló mértékben, akkor az agrárolló nyílik, vagyis romlik a gazdálkodók jövedelmezősége. Ez a bizonytalan piaci helyzet gyakran előrehozott inputvásárlásokat is kiválthat.
