A permetező drón egy olyan eszköz a mezőgazdaságban, amit jogi, növényvédelmi, logisztikai és adatkezelési oldalról együtt érdemes értelmezni. Tehát a drón nem önmagában jelent technológiaváltást, hanem akkor, ha illeszkedik a gazdaság munkaszervezéséhez, kijuttatási stratégiájához és döntéstámogatási rendszeréhez – hallhattuk jún.4-én az ABZ Drone szentendrei sajtónapján.
A drónos technológia fejlődése a mezőgazdaságban ma két irányból közelíthető meg. Az egyik a végrehajtó eszközök világa: permetező drónok, granulátumkiszóró rendszerek, speciális kijuttatási megoldások. A másik az adatgyűjtés: monitoringdrónok, multispektrális felvételezés, termálkamerás felmérés, térinformatikai feldolgozás, AI-alapú objektum- és növényfelismerés. A kettő együtt adja azt a szakmai hátteret, amely a precíziós gazdálkodásban valódi gyakorlati értéket teremthet.
Nem a traktor és a permetező helyett érkezik elsősorban a gazdaságba
Az ABZ Drone több mint egy évtizede dolgozik professzionális drónszolgáltatásokkal. A cég eredetileg szolgáltatóként gyűjtött tapasztalatot ipari és mezőgazdasági környezetben, majd ezen tapasztalatok felhasználásával és beépítésével kezdődött meg az ABZ Innovation Kft. magyar fejlesztésű és gyártású drónjainak fejlesztése és gyártása. A szentendrei eseményen Keczer Máté ügyvezető többször hangsúlyozta: a fejlesztési irányokat nem laboratóriumi elképzelések, hanem a terepen jelentkező problémák, a szezonális kényszerek és az üzemeltetési korlátok határozták meg.
Gazdálkodói oldalról a permetező drón egyik legfontosabb előnye, hogy nincs talajkontaktus. Ez nem azt jelenti, hogy időjárástól függetlenül bármikor lehet vele dolgozni, hiszen csapadékban, zivataros környezetben vagy kedvezőtlen szélviszonyok között ugyanúgy nem szakszerű a kijuttatás. A gyakorlatban mégis óriási különbséget jelenthet, ha egy tartósan csapadékos időszak után a földi gépek nem tudnak rámenni a táblára, a növényvédelmi beavatkozás viszont nem halasztható. Ilyenkor a permetező drón a földi technológia mellett olyan kiegészítő kapacitás lehet, amely időablakot nyit.
A másik kulcstényező az üzemeltetési költség és a taposási kár. A drón akkumulátorral működik, tehát energiaköltsége van, de – ahogy elhangzott – ez nem hasonlítható egy hagyományos szántóföldi gép üzemanyagigényéhez. A kijuttatandó növényvédő szer mennyisége természetesen nem csökkenthető önkényesen: ugyanazt a hatóanyag-mennyiséget kell célba juttatni, amit a technológia és az engedélyokirat előír. A vízmennyiség viszont jelentősen alacsonyabb lehet, ami a logisztikát is átalakítja. Ehhez jön a taposási kár elmaradása, amelyet sok gazdaság hajlamos alulértékelni, pedig állományban végzett beavatkozásnál közvetlen termésveszteséget és szervezési költséget is jelenthet.
Fontos ugyanakkor kimondani: a permetező drón nem a traktor és nem a szántóföldi permetező helyett érkezik. Legalábbis nem általános kiváltó technológiaként. Sokkal inkább olyan speciális, gyorsan mozgósítható eszköz, amely bizonyos kijuttatási helyzetekben, foltkezelésben, állománykezelésben, nehezen járható területeken, gyümölcsösben, szőlőben vagy nagy pontosságot igénylő műveleteknél adhat többletet. A megtérülést ezért nem önmagában a gép hektárteljesítménye, hanem a megmentett időablak, az elmaradó taposási kár, a célzott kezelés és a teljes munkaszervezés alapján érdemes számolni.
Cseppképzés, LiDAR és RTK: a pontosság feltételei
A magyar fejlesztésű ABZ Innovation gépeknél a szórástechnika fontos szakmai elem. A bemutatott CDR rendszer nem hidraulikus szórófejjel dolgozik, hanem röpítő tárcsára juttatja a folyadékot. A cseppképzésben így a centrifugális erő kap szerepet, a cseppméret pedig a tárcsa fordulatszámának szoftveres szabályozásával befolyásolható. Ez azért fontos, mert a drónos kijuttatás egyik kritikus pontja a cseppspektrum, az elsodródási kockázat, a fedettség és a célfelületre jutás aránya. A gyakorlatban nem elég „drónnal permetezni”: tudni kell, milyen cseppmérettel, milyen lémennyiséggel, milyen repülési magassággal, sebességgel és meteorológiai feltételek mellett történik a kijuttatás.
Az üzemeltethetőséget LiDAR-alapú akadályérzékelés és terepkövetés segíti. A rendszer lézernyalábokkal épít háromdimenziós pontfelhőt a drón környezetéről, így a kis keresztmetszetű akadályok, például vezetékek érzékelése is biztonságosabbá válhat. A centiméteres pontosságú RTK helymeghatározás ma már alapelvárás a professzionális mezőgazdasági drónoknál, de az ABZ Innovation drónok fejlesztésénél külön kiemelték a line shape funkciót is. Ez soros kultúráknál, szőlőben vagy gyümölcsösben lehet fontos, ahol a sorok nem mindig szabályos geometriával futnak, mégis pontos kijuttatási útvonalra van szükség.
Három hazai permetező drón Szentendréről
Az ABZ Innovation L10 10 literes tartállyal, 29 kilogrammos maximális felszálló tömeggel kisebb gazdaságoknak vagy egyszerűbb logisztikai igényű feladatokra lehet megfelelő, óránként legfeljebb körülbelül 10 hektáros teljesítménnyel. Az L30 már 30 literes folyadéktartállyal dolgozik, és 50 literes granulátumkiszóró tartály is illeszthető hozzá; szántóföldi körülmények között a bemutatott adatok szerint óránként legfeljebb 21 hektár teljesítményre képes. Az L50 a nagyobb gazdaságok és nagyobb lémennyiséget igénylő kultúrák, például gyümölcsösök irányába nyit: 50 literes folyadéktartálya 70 literes granulátumkiszóró tartályra cserélhető, maximális felszálló tömege 108 kilogramm.
A kapacitásnál azonban nem szabad csak a tartályméretet nézni. A drónos munka napi teljesítményét a repülési idő, az akkumulátorcsere, a töltési kapacitás, a lémennyiség, a táblaméret, a terület tagoltsága, az akadályok száma és a kiszolgáló személyzet szervezettsége együtt határozza meg. Az eseményen elhangzott, hogy a repülési idő jellemzően 6–15 perc, nagyobb területeknél pedig sok felszállással, akár száz körüli repülési ciklussal is számolni kell.
A jogi háttér legalább ennyire meghatározó
A monitoring célú, kamerás drónhasználat sok esetben a nyílt műveleti kategóriában maradhat, ha a művelet kockázati szintje ezt lehetővé teszi. A nagyobb tömegű, kijuttatást végző permetező drón viszont már más kategória: a repülési oldal, a műveleti engedély, a pilótaképzés, a növényvédelmi jogosultság, a gép típusminősítése és a kijuttatható készítmények köre együtt határozza meg, mi végezhető jogszerűen. A 2026. májusi Nébih-tájékoztató is arra hívja fel a figyelmet, hogy növényvédelmi vagy tápanyag-gazdálkodási célú drónos munkavégzésnél személyi, műszaki és hatósági feltételeknek kell teljesülniük. Növényvédő szer esetén különösen fontos, hogy csak engedélyezett készítmény, engedélyezett módon és megfelelő jogosultsággal kerüljön kijuttatásra.
Monitoring nélkül csak félkarú a technológia
A permetező drón azonban csak a történet egyik fele. A másik a drónos monitoring, amely a precíziós gazdálkodásban sokszor előbb hoz döntési értéket, mint maga a kijuttatás. Herczeg Levente előadásában kiemelte: a műholdas adatok nem minden esetben elég részletesek, a terepi szemle pedig pontszerű információt ad. A drónos távérzékelés e kettő közé lép be: nagyobb felbontást ad, gyorsan bevethető, és az állományról összefüggő képet készít.
A legegyszerűbb szint a madártávlati szemle, amikor a gazda vagy a szaktanácsadó felülnézetből látja az állományt. Ez még nem feltétlenül térképezés, de gyors döntést segíthet: hol van vadkár, hol hiányos az állomány, melyik foltba kell bemenni, hol látszik visszamaradás. A következő lépcső a határ fájl, alaptérkép, talajállapot-vizsgálati térkép, vegetációs térkép és zónaszintű mintavételi terv készítése. Ezek már közvetlenül kapcsolódhatnak a differenciált tápanyag-gazdálkodáshoz, a változó dózisú kijuttatáshoz vagy a célzott növényvédelmi beavatkozáshoz.
A multispektrális kamerák a látható RGB-tartomány mellett a közeli infravörös és a red edge tartományban is adatot gyűjtenek. Ez azért lényeges, mert a növényi stressz gyakran előbb megjelenik ezekben a spektrális válaszokban, mint ahogy szabad szemmel láthatóvá válna. Az előadásban elhangzott példa szerint bizonyos vizsgálatokban 15–18 nappal korábban is kimutathatóvá vált az állomány stresszreakciója. A gyakorlatban ez akkor ér valamit, ha a térképet terepi ellenőrzés követi: a drón jelez, de az agronómiai döntést a helyszíni diagnózis, a kórokozó, kártevő, víznyomás, tápanyaghiány vagy technológiai hiba azonosítása alapozza meg.
A monitoring ma már konkrét gazdasági kérdésekre is választ adhat. Vadkárnál vagy pocokkárnál nemcsak az látható, hogy van-e probléma, hanem az is becsülhető, mekkora terület érintett, és indokolt-e még a beavatkozás. Ültetvényekben a tőszámlálás és tőhiány-felmérés tervezési eszközzé válik: nagy területen megadható, melyik sorban és parcellában hány pótlásra van szükség. A térinformatikai kimenetek akár Google Térképen is használható pontokká alakíthatók, így a terepi munkavégzés célzottabb lesz.
És lássuk a megtérülést és a jövőt!
Az AI-alapú képfeldolgozás egyik legizgalmasabb mezőgazdasági iránya a faj- és gyomfelismerés. A bemutatón elhangzott példa szerint csemegeborsóban csattanómaszlagot kerestek drónos monitoringgal. Ez nem elméleti feladat: a csattanómaszlag termésszennyezése konzervipari alapanyagnál komoly minőségi és értékesítési kockázat. Az algoritmus akkor működik jól, ha a képek kellően részletesek; ehhez alacsonyabb repülés, lassabb haladás, jobb optika és stabilizált felvételkészítés kell. Vagyis az AI nem varázspálca, hanem adatminőségi kérdés is.
A termálkamerás felmérés szintén gyakorlati terület, például kaszálás vagy aratás előtti gidamentésben. A hőfoltok jelölése, QR-kódos megosztása és térképes navigációja azt mutatja, hogy a drón nemcsak képet ad, hanem szervezési folyamatot is gyorsít. Hasonló logika érvényes a háromdimenziós felmérésekre, fotogrammetriai modellekre, élőhely-lehatárolásra vagy domborzati adatok frissítésére is. A mezőgazdaság és a környezetgazdálkodás határterületein ezek a felmérések sokkal pontosabb döntési alapot adhatnak, mint a ritkább felbontású adatbázisok.
A jövő iránya az automatizáció. A drón-dokkolók, előre programozott repülések, valós idejű objektumfelismerés, változásvizsgálat és automatikus értesítés már nem távoli sci-fi, hanem üzemi irány. Egy állomány rendszeres, azonos paraméterekkel végzett vizsgálata például sokkal tisztább idősoros adatot adhat, mint az alkalmi felvételezés. A kérdés itt is az, hogy a gazdaság képes-e az adatot döntéssé alakítani.
Az ABZ Drone szentendrei bemutatója alapján a permetező drón akkor válhat valódi agrártechnológiai eszközzé, ha a gazda nem csupán repülő gépet lát benne. Kell hozzá jogszerű működés, képzett pilóta, üzembiztos szervizháttér, gyors alkatrészellátás, tartalékgép vagy cseregép lehetősége, kijuttatási szakértelem, adatgyűjtési háttér és agronómiai kontroll. Az ABZ Drone Kft. komplex szolgáltatóként ezekben teljes körű támogatást tud nyújtani ügyfelei számára.
Az ABZ magyar fejlesztésű drónjairól itt írtunk legutóbb: Magyar fejlesztésű drónok is bemutatkoztak a roadshow-n
(fotók: Horizont Média)
Agrárágazat Tudástár: precíziós növényvédelem – A precíziós növényvédelem olyan termesztési szemlélet, amely a növényállomány állapotáról gyűjtött adatok alapján teszi célzottabbá a beavatkozásokat. A drónokkal végzett monitoring, a multispektrális felvételezés, a térinformatikai elemzés és a helyspecifikus kijuttatás lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók pontosabban azonosítsák a problémás területeket, optimalizálják a növényvédelmi kezeléseket és csökkentsék a felesleges ráfordításokat.
