Tovább erősödik a biológiai termésnövelők szerepe a hazai növénytermesztésben. A 2025-ös adatok szerint a gazdálkodók összesen 428,5 ezer tonna különböző termésnövelő anyagot használtak fel a szántóföldi, kertészeti és egyéb kultúrák termesztése során, valamint a talajélet javítására.
A felhasználás növekedése jól mutatja, hogy a termelők egyre nagyobb figyelmet fordítanak a talajok állapotára, a szervesanyag-visszapótlásra és a talajbiológiai folyamatok fenntartására. Ebben szerepet játszik a klímaváltozás, a szélsőséges időjárás gyakoribbá válása, valamint az a felismerés is, hogy a talajok termőképességének megőrzése nélkül hosszú távon nem tartható fenn a termésbiztonság.
(Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán)
A komposztok dominálják a piacot
Mennyiségi szempontból toronymagasan a komposztok és tőzegfélék vezetik a piacot. A teljes felhasznált volumen 52,5 százaléka ebből a kategóriából került ki.
A második helyen az ipari és feldolgozóipari melléktermékekből, valamint szerves és ásványi trágyákból álló csoport végzett, amely a teljes forgalom mintegy kétötödét adta.
A harmadik legjelentősebb kategória a talajjavító és talajkondicionáló készítményeké volt, 4,7 százalékos részesedéssel.
A fennmaradó termékkörök – például a mikrobiológiai készítmények, algakészítmények vagy talajoltók – mennyiségben kisebb arányt képviselnek, ugyanakkor szakmai jelentőségük és hozzáadott értékük folyamatosan nő.
Több mint 24 milliárd forintot költöttek rájuk
A biológiai termésnövelők piaca 2025-ben 24,4 milliárd forintos forgalmat ért el. Ez ugyan még jelentősen elmarad a műtrágyapiac 237 milliárd forintos értékétől, de jól mutatja a szegmens dinamikus fejlődését.
Értékben a legnagyobb szeletet a növénykondicionálók és biostimulátorok adták, amelyek a teljes piac 28,3 százalékát képviselték. Ezeket követték a szerves és ásványi eredetű termésnövelők 19 százalékos részesedéssel.
A talajoltó és tarlóbontó készítmények a piac 15,3 százalékát adták, míg az algakészítmények és lombtrágyák 12,5 százalékos, a baktériumokat és gombákat tartalmazó mikrobiológiai készítmények pedig 10 százalékos részarányt értek el.
A talajélet helyreállítása került fókuszba
A szakemberek szerint a biológiai termésnövelők térnyerése szorosan összefügg a hazai talajok állapotával. Az elmúlt évtizedek intenzív művelése, a szervesanyag-visszapótlás csökkenése és a sok esetben túlzott műtrágyahasználat jelentősen visszavetette a talajélet aktivitását.
A biológiai készítmények célja nem csupán a tápanyag-utánpótlás, hanem a talaj mikrobiológiai aktivitásának javítása, a szervesanyag-lebontás elősegítése, valamint a növények stressztűrésének és tápanyag-hasznosításának fokozása.
Ezek a termékek jellemzően nem azonnali eredményt hoznak, hanem több év alatt fejtik ki teljes hatásukat, ezért alkalmazásuk inkább hosszú távú befektetésnek tekinthető.
Egyre szélesebb a kínálat
A Nébih nyilvántartásában jelenleg 147 termékcsaládhoz tartozó 942 engedélyezett termésnövelő szerepel. Az engedélyezett készítmények döntő többsége – mintegy 90 százaléka – szerves vagy szervetlen alapú termék, míg a műtrágyaalapú vagy műtrágyával kombinált készítmények aránya 10 százalék körül alakul.
A termékkínálatban a legnagyobb súlyt a talaj- és növénykondicionáló készítmények képviselik, de jelentős a mikrobiológiai termékek, a komposztok, a szerves trágyák, valamint a különféle talajoltó és tarlóbontó készítmények szerepe is.
A piaci folyamatok alapján egyértelműen látszik, hogy a gazdálkodók egyre inkább a talajok biológiai állapotának javításában látják a termésbiztonság egyik kulcsát, így a biológiai termésnövelők szerepe várhatóan tovább erősödik a következő években.
(Forrás: AKI)
Agrárágazat Tudástár: Biológiai termésnövelők – A biológiai termésnövelők olyan készítmények, amelyek a talaj termékenységének javításával, a talajélet serkentésével vagy a növények élettani folyamatainak támogatásával segítik a terméshozam és a termésbiztonság növelését. Ide tartoznak többek között a komposztok, a talajoltók, a mikrobiológiai készítmények és a biostimulátorok. Jelentőségük azért nő folyamatosan, mert hozzájárulnak a talajok hosszú távú egészségének megőrzéséhez és a növények stressztűrő képességének javításához.
