A mezőgazdaság legnagyobb növénytermesztési szegmensében, a kalászosnövényeknél az egyik legfontosabb növényvédelmi időszak jön. A száraz hőhullámok és az időszakos csapadékok közepette a kalászosok növényvédelmében már nem elsősorban a levélbetegségek, hanem a termés minőségének megőrzése került előtérbe. Most dől el, hogy a búza takarmány- vagy malmi minőségű lesz-e, ezért a kalászvédelem, a mikotoxin-kockázat felmérése és a gabonapoloskák elleni figyelem kiemelt jelentőségű.
Felmérés és harc a fuzáriózis ellen
A legtöbb búzatáblában a fuzárium elleni védekezés jelentette vagy jelenti az idei szezon utolsó nagy növényvédelmi döntését. A virágzás időszakában érkező csapadék és a tartós levélnedvesség kedvezett a fertőzés kialakulásának. A kalászfuzáriózis nemcsak termésveszteséget okozhat, hanem a malom- és sütőipar számára különösen veszélyes mikotoxinok felhalmozódását is előidézheti.
A gazdálkodóknak most elsősorban azt kell felmérniük, hogy az állományokban mekkora lehet a fertőzési nyomás, és milyen minőségi kockázatokkal kell számolniuk a betakarításkor. A DON-toxin és más fuzárium eredetű mikotoxinok jelenléte ugyanis jelentősen ronthatja az értékesíthetőséget.
Rozsdák és felső levélszintek: még mindig számítanak
Bár a figyelem középpontjában a kalász áll, a sárgarozsda, a vörösrozsda és a levélrozsdák továbbra sem hagyhatók figyelmen kívül. A zászlóslevél és a kalász alatti levélzet állapota közvetlenül befolyásolja a szemkitelítődés sikerét és a termés végső minőségét.
Különösen azokban a térségekben érdemes fokozottan figyelni, ahol az elmúlt hetekben több csapadék hullott, mert ezek a körülmények kedveztek a betegségek terjedésének.
Megjelentek a gabonapoloskák
A kalászosokban egy másik, gyakran alábecsült veszélyforrás is megjelent: a gabonapoloskák. A mórpoloska, az osztrák poloska és a közönséges szipolypoloska már kis egyedszám mellett is jelentős minőségi károkat okozhat.
A kártevők a fejlődő szemeket szúrják meg, és emésztőenzimeket juttatnak beléjük. Ezek az enzimek lebontják a sikérfehérjéket, ami később a liszt és a tészta minőségében is megmutatkozik. Már 5–6 százaléknyi poloskaszúrt szem elegendő lehet ahhoz, hogy a sütőipari minőség jelentősen romoljon, miközben a felvásárlók gyakran 1–2 százaléknál magasabb arányt sem fogadnak el.
A szakirodalom szerint a veszélyességi küszöb 2–4 poloska négyzetméterenként, de a gyakorlatban ennél is fontosabb a rendszeres állományellenőrzés és a minőségi célok figyelembevétele.
Aflatoxin még nem a búzában, de már figyelni kell rá
Miközben a búzában jelenleg a fuzárium jelenti a fő mikotoxin-kockázatot, a szakemberek már a nyári hőstressz és aszály miatt figyelmeztetnek a későbbi aflatoxinveszélyre is. Ez elsősorban a kukoricában jelent majd kockázatot, de a mostani időjárási helyzet ismét ráirányítja a figyelmet a termények minőségvédelmére.
Most a minőség a tét
Június közepén a kalászosok növényvédelmében már nem a termés mennyisége, hanem elsősorban a minőség megőrzése a legfontosabb feladat. A fuzárium, a mikotoxinok, a rozsdabetegségek és a gabonapoloskák egyaránt képesek arra, hogy a betakarítás előtt néhány héttel jelentősen rontsák az állomány értékét. A következő időszakban ezért a rendszeres szemlék és a betakarítás minőségi kockázatainak felmérése lehet a legsikeresebb gazdálkodók egyik legfontosabb versenyelőnye.
Agrárágazat Tudástár: Kalászvédelem – A kalászvédelem a kalászos gabonák virágzás körüli és betakarítás előtti növényvédelmi időszaka, amelynek célja a termés minőségének megőrzése. Kiemelt szerepe van a fuzáriumfertőzés, a mikotoxin-kockázat és a gabonapoloskák kártételének mérséklésében. A jól időzített védekezés dönthet arról, hogy a búza takarmány- vagy malmi minőségben értékesíthető.
