Új szakaszába lépett az afrikai sertéspestis elleni küzdelem Magyarországon. Miután a vírus júniusban megjelent a hazai házisertés-állományban is, az országos főállatorvos rendkívüli vaddisznóállomány-csökkentési intézkedéseket rendelt el több megyében. A cél egyértelmű: megakadályozni, hogy a fertőzés továbbterjedjen, és súlyos csapást mérjen a magyar mezőgazdaság sertéságazatára.
Az intézkedések Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyékben az M1-es és M3-as autópályák menti 10 kilométeres sávot érintik, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Vállaj térségében ennél is drasztikusabb lépések következnek. A megfigyelési körzetben a hatóságok a teljes vaddisznóállomány felszámolását rendelték el.
Lásd a témában ezt a cikkünket: Ez dráma, először van sertéspestis egy házisertéstelepen
(Illusztráció: Shutterstock)
A vaddisznó a járvány természetes fenntartója
Az afrikai sertéspestis évek óta jelen van a hazai vaddisznó-populációban. A vírus emberre nem veszélyes, a sertések számára azonban szinte mindig halálos kimenetelű, ráadásul jelenleg sem gyógymód, sem vakcina nem áll rendelkezésre ellene.
A szakemberek szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében azonosított fertőzés hátterében nagy valószínűséggel a vaddisznóállomány áll. A vírus a telepeken rövid idő alatt tömeges elhullást okozhat, ezért a járványvédelmi szakemberek szerint a fertőzési lánc megszakításának egyik leghatékonyabb módja a vadállomány gyors és jelentős csökkentése.
Katonák is érkezhetnek, ha nem halad a gyérítés
Búza László államtitkár egy szakmai rendezvényen arról beszélt: a gyérítést elsődlegesen a vadásztársaságok végzik, de amennyiben a munka nem halad megfelelő ütemben, a honvédség bevonása sem kizárt.
A vadászatra jogosultak számára szigorú célértékeket határoztak meg, amelyek teljesítését fokozott hatósági ellenőrzés kíséri. Aki nem teljesíti az előírt állománycsökkentést, jelentős bírságokra számíthat. Minden elejtett vaddisznóból kötelező mintát vesznek, a tetemeket pedig előírás szerint ártalmatlanítják, miközben a résztvevők számára kötelező a fertőtlenítés is.
Exportpiacok és milliárdok kerülhetnek veszélybe
A járvány nemcsak állategészségügyi, hanem súlyos gazdasági kockázatot is jelent. Egyetlen kitörés nyomán exportkorlátozások léphetnek életbe, ami veszélyeztetheti a magyar sertéságazat legfontosabb külpiacait. Dél-Korea, Vietnám vagy Szerbia elvesztése komoly bevételkiesést okozhatna az ágazatnak.
A szakmai becslések szerint jelenleg hetente mintegy 9000, eredetileg exportra szánt vágósertés maradhat belföldön. Emellett több ezer tonna már feldolgozott vagy úton lévő termék sorsa is bizonytalanná válhat.
Két hónap dönthet az ágazat sorsáról
A hatóságok szerint a következő hetek kulcsfontosságúak lesznek. A cél, hogy két hónapon belül sikerüljön megfékezni a járvány terjedését, és helyreállítani a piac bizalmát. Ehhez azonban nemcsak a vadgazdálkodók, hanem a teljes élelmiszerlánc együttműködésére szükség lesz.
A most elrendelt intézkedések minden eddiginél egyértelműbb üzenetet hordoznak: az afrikai sertéspestis elleni védekezés új szintre lépett, és a hatóságok készek akár rendkívüli eszközöket is bevetni a magyar sertéságazat védelmében.
