A biológiai sokféleség csökkenése, a vízhiány és a terméskiesések egyre nagyobb kockázatot jelentenek Európa számára. Az Európai Bizottság szerint a környezetvédelemnek a jövőben a kontinens védelmi stratégiájának szerves részévé kell válnia.
Az Európai Unióban egyre nagyobb hangsúlyt kap az a szemlélet, hogy a környezetvédelem nem csupán természetvédelmi vagy klímapolitikai kérdés, hanem a kontinens biztonságának egyik meghatározó pillére. Jessika Roswall környezetvédelemért, vízgazdálkodásért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős uniós biztos szerint a környezeti kihívásokat ma már ugyanúgy stratégiai kérdésként kell kezelni, mint az energiaellátást vagy a védelmi politikát.
Társadalmi feszültségeket szülhetnek
A biztos szerint az éghajlatváltozás hatásai, a vízkészletek szűkülése, a termőföldek állapotának romlása és a biológiai sokféleség csökkenése közvetlenül befolyásolják Európa gazdasági teljesítményét és élelmiszer-ellátását. Ezek a folyamatok hosszabb távon társadalmi feszültségeket, gazdasági visszaesést és biztonsági kockázatokat idézhetnek elő.
Kiemelt jelentőségű kérdéssé vált a vízbiztonság is. A mezőgazdaság, az ipar és az energiatermelés egyaránt jelentős mennyiségű vízre támaszkodik, miközben Európa több térségében egyre gyakoribbak az aszályos időszakok. A csökkenő vízkészletek nemcsak a termelést veszélyeztetik, hanem az erőforrásokért folyó verseny fokozódásához is vezethetnek.
Környezetromlás és a biztonsági kockázatok
A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy bizonyos természetvédelmi intézkedések egyszerre szolgálhatnak környezeti és védelmi célokat. Lengyelországban, Finnországban és Litvániában például vizsgálják a korábban lecsapolt tőzeglápok helyreállításának lehetőségét. Az ilyen területek visszavizesítése nemcsak a szénmegkötést és a vízvisszatartást javíthatja, hanem természetes akadályt is képezhet a nehéz katonai járművek számára.
A környezetromlás és a biztonsági kockázatok kapcsolatára egy friss brit tanulmány is rámutatott. A jelentés szerint a természeti rendszerek leromlása az egyik legsúlyosabb hosszú távú nemzetbiztonsági fenyegetéssé válhat. A szakértők úgy vélik, hogy a biodiverzitás csökkenése, az ökoszisztémák gyengülése és az erőforrások szűkülése geopolitikai instabilitást, migrációs nyomást és gazdasági bizonytalanságot idézhet elő.
A globális ellátási láncok sérülékenyek
A mezőgazdaság szempontjából különösen fontos kérdés az élelmezésbiztonság. Az elmúlt évek eseményei világosan megmutatták, hogy a globális ellátási láncok sérülékenyek. A geopolitikai konfliktusok, a kereskedelmi korlátozások és az energiaárak emelkedése jelentős hatással voltak a műtrágya- és alapanyagpiacokra, ami közvetlenül érintette az európai gazdálkodókat is.
Az Európai Bizottság szerint a túlzott importfüggőség csökkentése kulcsfontosságú feladat. Ez nemcsak az energiahordozókra, hanem a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen alapanyagokra és a stratégiai jelentőségű nyersanyagokra is vonatkozik. Az unió ezért egyre nagyobb hangsúlyt helyez a körforgásos gazdaság fejlesztésére.
Csökkentenék az EU külső függőségét
A tervek szerint 2026 végére elkészülő körforgásos gazdasági szabályozás egyik legfontosabb célja az újrahasznosított alapanyagok arányának növelése. Az elképzelés szerint a hulladékból visszanyert másodlagos nyersanyagok nagyobb szerepet kaphatnak az ipari termelésben, ami csökkentheti az Európai Unió külső függőségét.
A szakértők szerint a következő évek egyik legnagyobb kihívása annak felismerése lesz, hogy a környezetvédelem, az élelmiszer-termelés, a gazdasági versenyképesség és a biztonságpolitika szorosan összekapcsolódik. A természeti erőforrások megőrzése ezért már nem kizárólag fenntarthatósági kérdés, hanem Európa hosszú távú ellenálló képességének és stratégiai stabilitásának egyik alapfeltétele.
Forrás: Euronews.com
Nálunk pedig már a borász is megmondta: Még nem fáj eléggé, amit a klímaváltozás művel a talajjal
Agrárágazat Tudástár: vízhiány – A vízhiány a rendelkezésre álló édesvízkészletek tartós vagy időszakos elégtelensége, amely a mezőgazdasági termelést, az élelmezésbiztonságot, az ipari működést, az energiatermelést és a társadalmi stabilitást is veszélyeztetheti, ezért stratégiai erőforrás-gazdálkodási és biztonsági kérdés.
