A magyar gazdaság húzóágazata az agrárium

Azutóbbi esztendőben megszokhattuk, hogy a mezőgazdaságot befolyásoló tényezőkegymás után negatív rekordokkal bosszantották a termelőket. Az egyesévszakokban hol a szárazság, hol a bőséges és hirtelen érkezettcsapadékmennyiség, árvíz, belvíz sújtotta a termelőket. Ennek ellenére Dr. Fazekas Sándor agrárminiszterünkmúlt évi értékelésében azt nyilatkozta, hogy uniós tagságunk óta a magyaragráriumnak a legjobb éve volt a tavalyi. Az elmúlt esztendő teljesítményétpróbáljuk olvasóinknak összegezni, az ágazat előtt álló feladatokról – természetesen a lényegre törekedve, a teljesség igénye nélkül.

Nem kétséges, hogy hazánknak is érdeke a"három a magyar igazság" jegyében az életképes élelmiszertermelés, a természetierőforrásokra épített fenntartható gazdálkodás, és a kiegyensúlyozott területifejlődés a sokat emlegetett Közös Agrárpolitika keretében.

Az elmúlt esztendőben ugyebár Magyarországvolt az Európai Unió soros elnöke, méghozzá az első félévben. Elnökségünk alattmegerősödött az a nézet, miszerint 2013 után is támogatja az unió amezőgazdaságot. Jelentős előrehaladás történt – többek között – a tejpiaciszabályozásban. Kompromisszum született végre a Környezetvédelmi Tanácsban azelektronikus hulladékok begyűjtési és hasznosítási arányának növeléséről. Abotrányos németországi dioxinszennyezés idején megszavaztattuk az eladhatatlansertéshús készletek három hónapos lefagyasztását. Ezáltal sikerült megmentenikontinensünk sertéshús piacát az összeomlástól.

Csupán érdekességként jegyezzük meg azelnökségünk működését illetően, hogy a hat hónap alatt 450 ülés előkészítése ésbevezetése hárult hazánkra, amelynek közel háromnegyede érintette azagráriumot, s a többi rész a környezetvédelemre irányult. A Közös Agrárpolitika új vezérfonala ahivatalos álláspontunk szerint elfogadható Magyarországnak, mivel az úgynevezett integrációs modell alkalmazása – amely aműködést javító változtatásokra és a célzottabb támogatásra ösztönözné atagországokat – reálisnak/élethűnek tűnik.

A 2013 utáni KAP költségvetés kétpillérére csaknem négyszáz (386,9) milliárd eurót terveznek Brüsszelben.Nevezetesen a különböző agrárfinanszírozási célokra (közvetlen támogatásra) többmint háromszorosa fog jutni, mint a második pilléres vidékfejlesztésre.

Kiemelt feladat volt tavaly a tíz évreszóló Nemzeti Vidékstratégia kialakítása, amit január 16-án bemutattak aVidékfejlesztési Minisztériumban. A tárca négy átfogó területen határozottcselekvési terveket jelöl ki, méghozzá az agrárgazdaságban, avidékfejlesztésben, az élelmiszertermelésben és a környezetvédelemben.

Mindez azért történik, hogy 2020-igérzékelhető legyen a javulás a vidék társadalmi és gazdasági életében, hiszenettől függ országunk jövője. Egyébként a nemzeti vidékstratégia üzenetekéntsorra alakulnak a helyi piacok, végre elindult a régóta várt változásegészséges folyamata. Természetesen a jelenlegi kormány a kis- és közepescsaládi vállalkozásokra fókuszál a szövetkezések mellett, de kellenek másszereplők is: nagygazdaságok és integrátorok egyaránt. A lényeg azaránytalanság megszüntetése, az egyensúly létrehozása, ezáltal növekedhet afoglalkoztatottság, s erősödhet a generációk közötti kapcsolat és a hagyományokújraélesztése.

A jelenlegi kormány az európai modelltkövetve, a családi és egyéni gazdaságokat preferálja: a mezőgazdaságra épülőmikro, kis- és közepes vállalkozásokat. Ebből kiindulva: kiemelten támogatják akistermelőket, előmozdítják a helyi piacok létrehozását, összekötik a helyitermelést és az értékesítést, helyreállítják az állattenyésztés ésnövénytermesztés felborult arányát, megvédik természeti erőforrásainkat(termőföldjeinket és vízkészleteinket), visszaállítják a vidék és a városszoros kapcsolatát, versenyképessé teszik a magyar agráriumot – legalábbis azelképzelések szerint!

Az alapvető értékeink megőrzéséreindokolt volt az új alaptörvény megalkotása alkotmányos védettséggel. Az ÚjSzéchenyi Tervvel megnyíltak a lehetőségek a fejlesztések és a beruházásokelőtt, a gazdaságélénkítő programok erősítik a vidék népességmegtartó erejét.Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvénynek köszönhetően egy év alattmegduplázódott az idénymunkások száma az agrár-és idegenforgalmivállalkozásokban (több mint félmillió résztvevővel). A kistermelői rendeletmódosítása megkönnyíti az élelmiszeriparban termelő, feldolgozó és értékesítővállalkozások feltételrendszerét. A helyi termelő piac üzemeltetéséhez példáulelég bejelentést tenni a Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál. Kiemelendő aközel ezermillió forintnyi (1 Mrd) keretösszegű tanyafejlesztési program,elsődlegesen a külterületi földutak felújítására, ahol csaknem minden másodikpályázó nyert állami támogatást – bő kétszáz gazda illetve önkormányzatképviseletében. Nemrég fogadta el az országgyűlés az új kockázatkezelésitörvényt, amely a korábbinál jóval szélesebb gazdálkodói körnek nyújt fedezeteta károkra. Óriási jelentőséggel bír, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetmegkezdte az állami földterületek haszonbérleti pályázatainak közzétételét.

A lényeg: tavaly tíz százalékkalnövekedett a mezőgazdasági GDP, ám az idén nagyobb növekedés várható.Agráriumunk a GDP közel három százalékát állítja elő, ami az uniós átlagmintegy kétszerese, míg a teljes agrobiznisz a hazai gazdaság közel egyötödétteszi ki.

S ami talán a legfontosabbak egyike, azagrárkivitelünk növelhető. Ugyanis új piacok nyíltak meg előttünk Kína,Oroszország, Kazahsztán, Algéria és Szaúd-Arábia jóvoltából. Merthogy a népességnövekedésével egyre kevesebb területen lehet előállítani a stratégiai fegyvernekszámító élelmiszereket.

Dr.Szalay Attila

agrárium