SZÁRÍTÓTECHNOLÓGIA GENERÁLKIVITELEZÉSE BERUHÁZÓ SZEMÉVEL-Technológián belüli műszaki lehetőségek-Betárolási rendszer

Előző két szakcikkünkben a beruházási terület kiválasztása és a kapcsolódó aktuális támogatásokról esett szó. Folytatva a cikksorozatunkat, ma a tervezést megelőző, szárítótechnológián belüli fő egységeket, azok változatait vesszük sorra, a gazdasági, telepi adottságok különbözőségeinek, lehetőségeinek figyelembevételével.

Garatrendszer kialakítását a rendelkezésünkre álló hely határozza meg  , így megfelelő terület esetén a süllyesztett garatrédler beépítése és annak minél nagyobb részének fedése az elterjedt.

Ezzel a kialakítással a terménytisztítás, szárítás előtti nedves termény tárolása megoldott, annak kitettsége csökken.

Azért is fontos az előtéttároló kialakítása, mivel a kombájn és kiszolgáló teljesítmények kapacitása általában meghaladja a szárítótechnológia teljesítményét, nem beszélve adott esetben a saját gazdasági termelésen túli külső termelői beszállításokról.

Ebben az esetben a termény biztonságos fogadása az alapvető cél. Míg a szárítás folyamatosan napi 24 órában üzemel, addig a betakarítás növénytől, időjárástól függően különböző napszakban történik.

 

A nyitott szín elhelyezését a fesztávolság változtatásával, oszlopainak elhelyezésével, oszloposztásokkal, támfalra való ültetési lehetőségekkel, szerkezeti változatokkal kombinálva véglegesítsük.

 

Előtéttároló a fentiekben említett előnyein túl, többnyire a toronyszárítók beépítésénél rendszeresen jelentkező építési magasság túllépése esetén, átlagérték javító szerepe is lehetséges.

Egyéb funkciói között továbbá említhető, a holtidőben való erő-, munkagépek, egyéb inputanyagok tárolása.

Ugyanakkor elkerülhetetlen szemtöréssel, szemveszteséggel kell számolni, a plusz gépi költségek mellett.

Szűkös helyi adottságoknál, a mély, aknás kialakítású garatrendszer az egyik alternatíva, ahol rámpán történő megközelítéssel, oldalbillenős pótkocsik használatával történik a termény betárolása.

Itt nagyon fontos szempont a garat befogadó kapacitása, mivel az előzőekben említett termény tranzitálása ebben az esetben korlátozottan lehetséges.

Ezt áthidalni a nagyon precíz betakarítási szárítótechnológiai teljesítmények összehangolásával érhető el, vagy a technológiai sorba való nyerssiló-kapacitás illesztésével, ami az előtéttároló szerepét váltja ki.

Ez drágítja a technológiánkat, ugyanakkor tisztítást követően silótárolóban, biztonságban tudhatjuk a szárítandó terményünket.

 

Ennél a rendszernél silókapacitást ugyancsak a betakarítási és a szárítási teljesítmények, mint egymásra épülő vertikum határozza meg.

 

 

A folyamatos szárítás, silókapacitás hiányában nem állhat meg, ami automatikusan a betakarítást is korlátozza, ezért a tárolókapacitás meghatározásánál rátartással tervezzünk.

A korlátozó, meghatározó tényezőként a betakarítási kapacitást vegyük figyelembe, ahova beletartozik a kombájnok teljesítménye, fuvareszközök száma, kapacitása, telephely szántók távolsága, munkaerő ellátottság, külső beszállítások.

Betakarítást követően, a kezelendő termény telephelyen belül, a garaton biztonságban van a technológiai sor első egységén, melynek lehetőségeit elemeztük.

Következő alkalommal, a tisztítórendszerekkel és azok megtáplálásával foglalkozunk.

 

 

Bódi Szabolcs

Kézker Kft.