Vemhességvédő hormont növelő takarmányt állítottak elő

Az állattenyésztés számára megalapozott diagnosztikai eljárás kidolgozása és kiegészítő takarmány fejlesztése volt a célja a tavaly véget ért tudományos projektnek, mely során a kocák aktivitását, ivarzási ciklusukat, hormonszintjüket vizsgálták.

A mezőgazdaságot, ezen belül is az állattartást segítik a kutatás eredményei (Fotó: Horizont Média/Archívum)

A projekt 2021 végével kifutott

Megnyert Versenyképességi és Kiválósági Együttműködések pályázat alapján az UBM Feed Kft., az ADEXGO Kft. és a Szegedi Tudományegyetem három éves projektet futtatott.

Az „Új szemléletű diagnosztikai eljárás, kiegészítő takarmányok és mérőrendszer kidolgozása a szaporodásbiológiai folyamatok és az ehhez kapcsolódó fiziológiás változások megfigyeléséhez az állattenyésztésben” címen futó program megvalósítására 604.126.340 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesültek.

A vastagbél és méh simaizomzatának változása megmutatta

A pályázati időtartam alatt sikerült sertéseken alkalmazni egy nem invazív, kockázatmentes mérési technológiát. Az ivarzás (ösztrusz) során a nemi hormonok hatására elinduló élettani folyamatok megváltoztatják a zsigeri simaizomzatot, ami a mioelektromos hullámok mérésével, elsősorban a vastagbél és méh simaizomzatából követhető.

A sertéseken végzett vizsgálatokat megelőzően, illetve azokkal párhuzamosan laborállatokon (patkányon) tesztelték a kutatók a vizsgálati módszert, a kulcsfontosságú paramétereket molekuláris, biokémiai, szöveti és élőállat vizsgálatokban, modern képalkotó eljárás alkalmazásával határozták meg. Igazolták, hogy a nemi hormon szint változások és ezen keresztül az ivarzási ciklus kulcslépései követhetők a simaizom elektromiográfiával, így jó eséllyel alkalmazható módszer az állattenyésztés számára.

Az elektronikus orr eredményei

A tenyészsertéseknél a miográfiás mérések mellett meghatározták a nemi hormonok szintjét, illetve gyorsvizsgálati módszerekkel (NIRS, e-orr) értékelték a biológiai minták (pl. vizelet) összetételét és aromaprofilját. Az elektronikus orr mérés eredményei alapján összefüggést mutattak ki az ivarzás időpontja és a vizelet szaga között, míg a vizeletminták NIR spektrumai alapján az ösztrogénbecslés nagyobb hatékonysággal volt elvégezhető, mint a progeszteron hasonló módon történő becslése.

Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy az élettani fázis, a hormonszint, a vizelet aromaprofilja, a koca aktivitása és a mérhető simaizomjelek közt összefüggés található.

A megtermékenyülés valószínűségét növeli, egyben csökkenti a magzatelhalás kockázatát az új takarmány (Fotó: Horizont Média/Archívum)

A projekt fontos elemeként takarmányozás-fejlesztést is végeztek

Szintén a program célja volt, hogy növeljék a megtermékenyülés valószínűségét és csökkentsék a magzatelhalás kockázatát. Igazolták, hogy a magas n-3 (EPA-C20:5, DHA-C22:6) zsírsavprofillal rendelkező halolaj több hetes adagolása növeli az állatok vemhességvédő hormonjának, a progeszteronnak a szintjét, amivel elősegítheti a sikeres beágyazódást és hozzájárulhat a magzati elhalás kockázatának csökkentéséhez.

A halolajban gazdag kiegészítő takarmány etetése a tenyészkocáknál már alacsony dózisban (0,5%) csökkentette a malacok elhullását és jelentős mértékben javította a vizsgált szaporodásbiológiai paramétereket (pl. ivarzásig eltelt idő hossza, ivarzó egyedek aránya, vemhesülési százalék), ami a sertéstartás gazdaságosságát nagymértékben befolyásolja.

Forrás: SZTE, Sajtóközlemény

Összeállította: Barna Ferenc