A júniusi csapadék sok gazdálkodó számára megkönnyebbülést hozott. A növényvédelem viszont figyelmeztet: a kalászosokban ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt a gombás betegségek és a mikotoxin-fertőzések kockázata a mezőgazdaságban.
Nem az eső mennyisége, hanem a nedves kalász a döntő
A HungaroMet 30 napos csapadéktérképe alapján az ország jelentős részén 40–90 milliméter közötti csapadék hullott, míg a Dunántúl déli és délnyugati térségeiben, valamint egyes dél-alföldi körzetekben a 100–125 millimétert is meghaladta az összeg.
(Forrás: HungaroMet Zrt.)
A kalászfuzáriózis szempontjából nem önmagában a lehullott csapadék a meghatározó tényező. A veszélyt az jelenti, ha a búza virágzása idején a kalász hosszabb időn keresztül nedves marad. A május végi és június eleji záporok, az ismétlődő harmatképződés és a magas páratartalom sok térségben éppen ezeket a feltételeket biztosította.
A 70–120 milliméteres csapadékzónákban különösen azok a táblák lehetnek veszélyeztetettek, amelyek virágzása egybeesett ezzel az időszakkal. A 20–30 Celsius-fok közötti nappali hőmérsékletek tovább javították a Fusarium-fajok fertőzési lehetőségeit.
Az idei aratás nagy kérdése a minőség lehet
A fuzárium legnagyobb veszélye sok esetben nem a termésmennyiség csökkenése, hanem a minőség romlása. A kórokozó által termelt DON- és egyéb mikotoxinok miatt a malmi búza könnyen takarmányminőségűvé minősülhet vissza.
Ezért az idei szezonban sok gazdaságban nem a hektáronkénti termésátlag, hanem a laboratóriumi vizsgálatok eredménye döntheti el az értékesítési lehetőségeket és az árbevételt. A kalászvédelem jelentősége éppen ezért jóval túlmutat a klasszikus növényvédelmi kérdéseken.
Nem csak a fuzárium profitál a mostani időjárásból
A csapadékosabb periódus több más kórokozónak is kedvezett. A sárgarozsda, a levélrozsda és a szeptóriás levélfoltosság fertőzési nyomása szintén növekedhetett ott, ahol a zászlóslevél és a felső levélszintek tartósan nedvesek maradtak.
Árpában a hálózatos levélfoltosság okozhat problémát, míg a még zöld állományokban a levélbetegségek közvetlenül befolyásolhatják a szemkitelítődés sikerét.
Gabonapoloskák: a rejtett minőségrontók
A kalászosokban egyre több helyről érkeznek jelzések gabonapoloskák megjelenéséről is. Ezek a kártevők a szemeket szúrják meg, miközben olyan enzimeket juttatnak a termésbe, amelyek bontják a sikérfehérjéket. Már néhány százaléknyi poloskaszúrt szem is elegendő lehet ahhoz, hogy a sütőipari minőség jelentősen romoljon.
A felvásárlók sok esetben már 1–2 százalékos poloskakártétel felett minőségi levonásokat alkalmaznak.
A kukoricában még nem az aflatoxin a fő veszély
A mostani csapadék egyelőre inkább csökkenti a közvetlen aflatoxinkockázatot, mivel az Aspergillus gombák elsősorban a forró, aszályos és stresszes körülményeket kedvelik. Ugyanakkor a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ha a nyár második felében ismét tartós hőség és vízhiány alakul ki, akkor a most jól fejlődő állományokban is jelentősen nőhet a fertőzés veszélye.
Most dől el a kalászosok értéke
A júniusi esők egyszerre jelentenek áldást és kockázatot a növénytermesztés számára. Miközben javították a talajok vízellátottságát, több térségben megteremtették a feltételeket a fuzárium és más gombás betegségek kialakulásához. A következő hetekben a gazdálkodók számára a legfontosabb feladat a minőségi kockázatok felmérése lesz, mert az idei aratás egyik kulcskérdése várhatóan nem a termés mennyisége, hanem annak piacképes minősége lesz.
Agrárágazat Tudástár: Kalászfuzáriózis – A kalászfuzáriózis a búza és más kalászos gabonák egyik legjelentősebb gombás betegsége, amely elsősorban virágzás idején, meleg és nedves időjárás mellett fertőz. A kórokozó nemcsak termésveszteséget okozhat, hanem mikotoxinokat is termelhet, amelyek rontják a gabona minőségét és értékesíthetőségét. A fertőzés mértéke gyakran nagyobb hatással van a termény piaci értékére, mint a betakarított mennyiségre.
