A nyári hőség nemcsak a takarmányfelvételt csökkenti, hanem az állatok teljes anyagcseréjét, immunrendszerét és termelési eredményeit is kedvezőtlenül befolyásolja. A szakemberek szerint a hőstressz ma már a modern sertés- és baromfitartás egyik legnagyobb, ugyanakkor gyakran alábecsült veszteségforrása, amely jelentős gazdasági károkat okozhat a telepeken.
Csökken a gyarapodás
A sertések és a baromfik egyaránt nehezen adják le a felesleges hőt. A baromfi elsősorban lihegéssel próbál hűteni, míg a sertések gyakorlatilag nem izzadnak, ezért fokozott légzéssel és viselkedésük megváltoztatásával reagálnak a melegre. Ezek a védekező mechanizmusok azonban energiaigényesek, és tartós hőségben már nem képesek megfelelően ellensúlyozni a környezeti terhelést.
A magas hőmérséklet első látható következménye általában a takarmányfelvétel visszaesése. (Ugyancsak negatívan érinti a szaporodással összefüggő teljesítményt is – erről ebben a cikkünkben írtunk legutóbb.) Az állatok így próbálják csökkenteni az emésztéssel járó hőtermelést, ám ezzel együtt kevesebb tápanyag jut a növekedéshez és a termeléshez. Sertéseknél romlik a takarmányértékesítés, nőhet a zsírfelhalmozás, miközben csökken az izomépülés. Brojlercsirkéknél lassul a testtömeg-gyarapodás, tojótyúkoknál pedig a kalcium-anyagcsere zavara miatt romolhat a tojáshéj minősége és növekedhet a selejt aránya.
Teher a bélrendszernek, oxidatív stresszt okoz
A probléma azonban jóval túlmutat a kevesebb takarmányfogyasztáson. Hőstressz hatására a szervezet a vérkeringést a létfontosságú szervek és a hőleadás irányába csoportosítja át, emiatt a bélrendszer vérellátása romlik. Ez károsíthatja a bélfal épségét, csökkentheti a tápanyagok felszívódását, és elősegítheti a gyulladásos folyamatok kialakulását. A szakemberek ezt a folyamatot a teljesítményromlás egyik legfontosabb, de sokszor rejtve maradó okának tartják.
A hőstressz emellett oxidatív stresszt is kivált, vagyis felborul az egyensúly a káros szabadgyökök és a szervezet antioxidáns védelme között. Ennek következtében gyengülhet az immunrendszer működése, az állatok fogékonyabbá válhatnak a betegségekre, és egyes vakcinázások hatékonysága is csökkenhet. A veszteség tehát nemcsak a napi tömeggyarapodásban vagy a tojástermelésben jelentkezik, hanem az állategészségügyi költségek növekedésében is.
Összetett védekezés kell
A védekezés alapja az integrált szemlélet. A megfelelő szellőztetés, hűtés és korlátlan ivóvízellátás mellett a takarmányozásnak is alkalmazkodnia kell a nyári körülményekhez. Fontos a tápanyagsűrűség növelése, az aminosav-ellátás optimalizálása, az antioxidánsok és funkcionális takarmány-kiegészítők alkalmazása, valamint az elektrolit-egyensúly fenntartása. A szakemberek szerint önmagában sem a technológia, sem a takarmányozás nem elegendő: a nyári veszteségek mérsékléséhez a kettőt együtt kell kezelni.
Agrárágazat Tudástár: Hőstressz az állattartásban – A hőstressz a magas hőmérséklet és páratartalom okozta élettani terhelés, amely különösen a sertés- és baromfiállományokban rontja a termelési eredményeket. Csökkentheti a takarmányfelvételt, a gyarapodást, a tojástermelést és az immunvédekezést, miközben növelheti az állategészségügyi kockázatokat. A megelőzéshez megfelelő szellőztetés, hűtés, ivóvízellátás és nyári takarmányozási stratégia szükséges.
