Az egyik szemünk nevet, de a másik sír a hazai sertéságazatért – míg a hazai sertésexport látványosan bővült 2026 első négy hónapjában, a termelők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a mezőgazdaságban.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) friss piaci jelentése szerint az Európai Unióban és Magyarországon is jelentősen estek a sertésárak, ami ugyan javíthatta a külpiaci versenyképességet, de komoly bevételkiesést okoz az állattartóknak. Az adatok alapján egyre inkább kirajzolódik egy olyan piaci helyzet, ahol a mennyiségi exporteredmények mögött súlyos jövedelmezőségi problémák húzódnak meg.
Súlyos árcsökkenés
Az Európai Unióban az „E” kereskedelmi osztályba tartozó sertések vágóhídi belépési ára 2026 májusában 1,62 euró kilogrammonként, ami 22,3 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. A meghatározó európai vágóhidak és feldolgozók árai még ennél is nagyobb mértékben estek: a 24. héten jegyzett felvásárlási árak átlagosan több mint 32 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi szinttől. A piacot elsősorban a gyengébb kínai importkereslet, az európai túlkínálat és a sertéshús-fogyasztás stagnálása nyomja lefelé. A korábbi magas árak termelésbővítést indítottak el, miközben a legfontosabb exportpiacok nem tudták felszívni a megnövekedett kínálatot.
A magyar piac szintén erősen megszenvedi ezt a folyamatot. Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai vágósertés termelői ára májusban mindössze 553 forint volt kilogrammonként hasított meleg súlyban, ami 31,2 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A feldolgozói értékesítési árak és a bolti fogyasztói árak is mérséklődtek, de jóval kisebb mértékben, mint a termelői árak. Ez azt jelenti, hogy a sertéstartók viselik a piaci alkalmazkodás legnagyobb terhét, miközben költségeik – az energia, a munkabér, az állategészségügy és a finanszírozás területén – korántsem csökkentek ilyen arányban.
Csalóka a nagy exportnövekedés pozitív képe is
A kedvezőbb árak ugyanakkor erősítették a magyar export versenyképességét. Az élősertés-kivitel volumene közel 40 százalékkal nőtt, a sertéshús-export pedig 7,4 százalékkal bővült az év első négy hónapjában. A kép azonban csalóka: miközben több termék került külföldre, az export értéke közel 13 százalékkal csökkent. Magyarán a magyar sertéságazat jelenleg több árut értékesít, de alacsonyabb áron. A növekvő export tehát nem feltétlenül jelent nagyobb jövedelmet, inkább azt mutatja, hogy a szereplők kénytelenek árengedményekkel piacot szerezni vagy megtartani.
Ki tudja ezt kigazdálkodni?
A legnagyobb kérdés most az, hogy a termelők meddig tudják finanszírozni ezt az árkörnyezetet. Egy 30 százalék körüli termelőiár-csökkenést csak a legversenyképesebb, saját takarmánybázissal rendelkező, modern technológiát alkalmazó telepek képesek hosszabb távon kigazdálkodni. A kisebb vagy magas költségszinttel működő gazdaságok számára a jelenlegi árszint már a nyereség eltűnését vagy akár veszteséges termelést jelenthet. A sertéspiacon ismert ciklusok alapján a mostani árzuhanás idővel állománycsökkentést válthat ki Európában, ami később ismét áremelkedéshez vezethet. Rövid távon azonban a magyar sertéstartók számára a legnagyobb kihívás továbbra is az, hogy miként őrizzék meg jövedelmezőségüket egy olyan piacon, ahol az export hízik, a profit viszont fogy.
Agrárágazat Tudástár: Sertéspiaci jövedelmezőség – A sertéspiaci jövedelmezőség azt mutatja meg, hogy a sertéstartók bevételei fedezik-e a takarmányozási, energia-, munkabér-, állategészségügyi és finanszírozási költségeket. A termelői árak visszaesése akkor is veszteséget okozhat, ha az export volumene nő, mert az alacsonyabb értékesítési ár csökkenti az ágazat bevételét. A versenyképességben nagy szerepe van a saját takarmánybázisnak, a korszerű technológiának és a költségek pontos kontrolljának.
