Európa mezőgazdasági földjei ismét szomjaznak, miközben a kontinens nagy részére afrikai eredetű forró légtömeg tör be.
A meteorológiai modellek szerint a következő napokban több országban 35–39 Celsius-fok közötti hőmérsékletek várhatók, és helyenként a 40 fok közeli értékek sem kizártak. Bár a „40 fok egész Közép-Európában” megfogalmazás túlzónak tűnik, agrárszempontból már a tartós 30–35 fokos hőség is súlyos következményekkel járhat. A veszélyt nem egyetlen forró nap, hanem a többnapos, száraz periódus jelenti, amelyet legfeljebb elszórt, sokszor jégesővel és szélviharral érkező zivatarok szakíthatnak meg.
Hőségcsapda a mezőgazdaság fölött
A szakemberek szerint a mostani helyzetet egy úgynevezett hőkupola alakítja ki, amely hosszabb időre blokkolhatja a hűvösebb atlanti légtömegek beáramlását. A következő egy-két hétben ezért a talajok további kiszáradására, a párolgás fokozódására és a légköri aszály erősödésére kell számítani. Magyarországon különösen aggasztó, hogy sok térségben már most is kritikus a talajnedvesség hiánya, miközben az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést.
Németországban legalább tíznapos hőhullámot valószínűsítenek, több régióban 30–37 fokos maximumokkal. A forróság mellett a heves zivatarok, felhőszakadások és jégesők veszélye is növekszik. Franciaországban már 40–42 fokos csúcshőmérsékletek lehetőségével számolnak, ami különösen a szőlő- és gyümölcstermesztő térségek számára jelent komoly kockázatot.
Ausztriában és Szlovákiában a keleti és déli területeken várható a legerősebb felmelegedés, miközben a talajok vízkészletei gyorsan apadnak. Romániában és Szerbiában a déli régiókban helyenként 36 fok feletti értékek is előfordulhatnak, ami tovább fokozza az aszályhelyzetet. Horvátország és Szlovénia nyugati része még profitálhat az Adria közelségéből és az időszakos csapadékból, de a belső területeken ott is egyre nagyobb a vízhiány.
A kukorica kerülhet a legnagyobb veszélybe
A szántóföldi növények közül jelenleg a kukorica a legérzékenyebb. Az állományok intenzív vegetatív fejlődési szakaszban vannak, sok helyen már most vízhiányos körülmények között. Ha a következő 10–14 napban nem érkezik jelentősebb csapadék, lassulhat a növekedés, csökkenhet a levélfelület és a fotoszintézis intenzitása, ami már most visszavetheti a későbbi terméspotenciált. Különösen kritikus lenne, ha a hőség a virágzás előtti időszakra is áthúzódna.
A napraforgó valamivel jobban viseli a szárazságot, de a csillagbimbós állapotban lévő állományoknál a tartós forróság kisebb tányérméretet, gyengébb magképződést és alacsonyabb olajtartalmat eredményezhet. A szója szintén érzékenyen reagálhat a tartós vízhiányra, különösen ott, ahol már most is jelentős a talajnedvesség-deficit.
A kalászosoknál már a minőség a tét
Az őszi búza, az árpa és a repce döntő része az érés végső szakaszában jár. A hőség ugyan gyorsítja az érést és mérsékli egyes gombabetegségek kockázatát, ugyanakkor rövidíti a szemkitelítődés időszakát és fokozhatja a kényszerérést. A tavaszi csapadékhiány miatt a termésszintet már nagyrészt meghatározták az időjárási körülmények, most inkább a minőségi veszteségek és az ezerszemtömeg csökkenése jelenthet problémát.
A kertészeti kultúrákban még nagyobb lehet a gazdasági veszteség. A 35–40 fok közötti hőmérséklet napégést, kötődési problémákat és minőségromlást okozhat a gyümölcsösökben és a zöldségültetvényeken. Az öntözött gazdaságok előnyben vannak, de az öntözővíz-igény ugrásszerű növekedése újabb költségterhet jelent.
A következő két hét döntheti el a szezon sorsát
A meteorológiai előrejelzések szerint a közeljövőben inkább a forró, száraz idő maradhat meghatározó, mintsem egy tartós csapadékos fordulat. Az esetleges zivatarok helyenként jelentős esőt hozhatnak, de sokszor jégesővel és viharos széllel érkeznek, így országos szinten nem oldják meg a vízhiányt.
A mezőgazdaság számára ezért a következő napok és hetek kulcsfontosságúak lehetnek. A kalászosoknál már a betakarítás minősége forog kockán, a kukorica, a napraforgó, a szója és a kertészeti kultúrák esetében viszont a nyár első komoly hőhulláma akár az egész szezon eredményességét is meghatározhatja.
Agrárágazat Tudástár: Hőkupola – A hőkupola olyan időjárási helyzet, amikor egy tartós magasnyomású légköri képződmény csapdába ejti a forró levegőt, és hosszabb időre megakadályozza a hűvösebb légtömegek beáramlását. Hatására fokozódik a párolgás, gyorsan csökken a talajnedvesség, és kialakulhat légköri aszály. A mezőgazdaságban különösen a kukorica, a napraforgó, a szója és a kertészeti kultúrák számára jelent komoly terméskockázatot.
