Tanulságos adatsorokat közöl a Nébih a mezőgazdasági kalászosterületek fuzárium-fertőzöttségéről. Miközben idén sok gazdálkodó számára megkönnyebbülést hozott a relatíve sok júniusi csapadék, ez a fertőzésveszélyt is növelte a gombás betegségek és a mikotoxin szempontjából.
A 2025-ös országos monitoring eredményei szerint mindenesetre tavaly az őszi búza belső fuzárium-fertőzöttsége mindössze 3,91 százalék volt Magyarországon, ami az elmúlt két évtized egyik legkedvezőbb eredményének számít. A Nébih és a megyei kormányhivatalok által végzett vizsgálatok ugyanakkor arra is rámutattak, hogy jelentős területi különbségek alakultak ki: miközben a legtöbb megyében alacsony fertőzöttséget mértek, Zalában kiugróan magas értéket regisztráltak.
Az egyik legfontosabb gabonabetegség
A fuzáriózis a kalászos gabonák egyik legsúlyosabb gombás betegsége. Magyarországon elsősorban a Fuzárium graminearum és a Fuzárium culmorum okoz problémát. A kórokozók nemcsak a termés mennyiségét csökkenthetik, hanem rontják a beltartalmi értékeket is, ráadásul mikotoxinokat termelhetnek, amelyek élelmiszer- és takarmánybiztonsági kockázatot jelentenek.
Éppen ezért különösen fontos a fertőzöttség rendszeres nyomon követése. A 2025-ös felmérés során összesen 456 búzamintát vizsgáltak, megyénként 23–31 mintát elemezve.
Kedvező országos kép rajzolódik ki
A húszéves idősor alapján a 2025-ben mért 3,91 százalékos országos átlag kifejezetten alacsonynak számít. Az elmúlt két évtizedben többször is előfordult 10 százalék feletti fertőzöttség, 2010-ben pedig 24,6 százalékos országos átlagot mértek. A negatív rekordot 2019 jelentette, amikor a fertőzöttség elérte a 27,89 százalékot.
A grafikon alapján jól látható, hogy a 2025-ös érték nemcsak a 2024-es 6,47 százalékos szintnél kedvezőbb, hanem a teljes vizsgált időszak egyik legalacsonyabb eredménye. Ez arra utal, hogy tavaly országos szinten kevésbé kedveztek az időjárási körülmények a fuzáriumfajok tömeges fertőzésének.
Zala megye külön kategória
A AÁ Súlyos helyzet, húszéves mélyponton a fuzárium-fertőzöttség megyei bontás ugyanakkor jelentős különbségeket mutat. A legtöbb térségben 1–6 százalék közötti fertőzöttséget mértek, azonban Zala megyében a belső fuzárium-fertőzöttség elérte a 25,08 százalékot.
Ez az érték többszöröse az országos átlagnak, és gyakorlatilag egyedülálló az idei felmérésben. A második legmagasabb fertőzöttséget Heves megyében mutatták ki 6,94 százalékkal, míg Vasban 5,77, Baranyában 4,87, Tolnában 4,75 százalékos eredmény született.
A skála másik végén Békés (0,15%), Csongrád-Csanád (0,17%), Fejér (0,31%) és Bács-Kiskun (0,35%) áll, ahol gyakorlatilag minimális fertőzöttséget találtak.
Az időjárás döntő szerepet játszik
A szakemberek szerint a megyék közötti különbségek hátterében elsősorban az eltérő csapadék- és páraviszonyok, a termesztéstechnológia, az elővetemény-hatás, a tarlómaradványok mennyisége, valamint a termesztett fajták fogékonysága állhat.
A 2025-ös eredmények ugyanakkor összességében kedvező képet festenek a hazai búzatermés egészségügyi állapotáról. Ez különösen fontos a betakarítás előtt álló vagy már raktárba került tételek minősége, valamint az élelmiszer- és takarmánybiztonság szempontjából.
Az első grafikon szerint a 2025-ös országos fuzárium-fertőzöttség 3,91%, ami az elmúlt húsz év egyik legalacsonyabb értéke. A legrosszabb év 2019 volt 27,89%-kal, de 2010-ben is rendkívül magas, 24,6%-os fertőzöttséget mértek. Az elmúlt években általában 6–12% közötti fertőzöttség volt jellemző, így a tavalyi eredmény kiemelkedően kedvező. A második grafikon szerint a fertőzöttség területileg rendkívül egyenetlen: Zala megye 25,08%-os eredménye messze meghaladja az országos átlagot, miközben több alföldi megyében 1% alatti fertőzöttséget mértek.
(Forrás: Nébih)
Agrárágazat Tudástár: Kalászfuzáriózis – A kalászfuzáriózis a búza és más kalászos gabonák egyik legjelentősebb gombás betegsége, amelyet főként Fusarium fajok okoznak. A fertőzés terméscsökkenést, minőségromlást és mikotoxin-képződést idézhet elő, ami élelmiszer- és takarmánybiztonsági kockázatot jelent. Kialakulását elsősorban a virágzáskori csapadékos, párás időjárás segíti, ezért a védekezésben kiemelt szerepe van a megfelelő növényvédelmi technológiának és a fertőzöttség folyamatos nyomon követésének.
